Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
A tudomány egyik hídja Magyarország és Amerika között a Rosztóczy-ösztöndíj. Az USA egyetemeire és kutatóhelyeire utazik tanulni a Szegedi Tudományegyetem négy hallgatója. Az SZTE doktori iskoláiban végzett munka elismerése is Kun Anasztázia Erzsébet, F. Várkonyi Egon, Stefanovics Regina, Tóth Gábor amerikai támogatása.
A Rosztóczy Alapítvány 2005 óta támogatja az ígéretes magyar tehetségeket. Az ösztöndíjprogram célja, hogy a fiatal kutatók neves amerikai egyetemeken és kutatóintézetekben szerezhessenek világszínvonalú szakmai tapasztalatot.
Évente 10-13 pályázó nyeri el a lehetőséget, hogy a Rosztóczy Alapítvány támogatásával legfeljebb egy évig az USA valamelyik neves kutatóhelyén dolgozhasson, egyetemén tanulhasson. A Rosztóczy-ösztöndíj a szakmai kiválóság és a nemzetközi együttműködés jelképévé vált, köszönhetően Rosztóczy E. Ferenc (képünkön) nagylelkűségének.
Az alapítvány névadója és alapítója, Ferenc E. Rosztóczy (1932−2017) életét a tudomány és az oktatás támogatásának szentelte. Számos magyar Fulbright-ösztöndíjas hallgatót segített amerikai tanulmányaik során, és öröksége ma is tovább él mindazokban, akiknek munkáját és álmait ösztöndíjával támogatta.
A Szegedi Tudományegyetem négy fiatal kutatója a Rosztóczy-ösztöndíj friss nyerteseként hamarosan az Amerikai Egyesült Államokban folytathatja a tanulást. Két-két doktorandusz nyerte el a különleges támogatást az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karról, illetve az SZTE Természettudományi és Informatikai Karról. Kun Anasztázia Erzsébet (SZTE SZAOK), F. Várkonyi Egon (SZTE TTIK), Stefanovics Regina (SZTE SZAOK) és Tóth Gábor (SZTE TTIK) példát mutat arra, hogyan lehet kitartással és elhivatottsággal eljutni Szegedről a világ élvonalába.
Kun Anasztázia Erzsébet Soltról származik, egy Duna menti kisvárosból, ami számára „Magyarország szívét” jelenti. Gyermekkora óta ösztönös vágya, hogy emberek között legyen, hogy segíthessen másoknak, és értéket teremthessen. Sokáig úgy érezte, hogy erre az orvosi hivatás adná a legjobb lehetőséget, különösen a gyermekgyógyászat érdekelte. Az élet más irányt vetett számára. Nem csupán a gyógyítás, hanem az oktatás lehetősége is kitárult előtte a tudás átadásán és a segítés különböző formáin keresztül.
Biológia-kémia szakos pedagógus diplomát szerzett Kun Anasztázia Erzsébet, de kutatóként tér vissza Kaliforniába.
A Szegedi Tudományegyetemen középiskolai pedagógusi mesterdiplomát szerzett Kun Anasztázia Erzsébet, aki okleveles biológia−kémiatanár. Visszatekintve úgy látja, ez az út tanította meg arra, hogyan lehet a tudományos ismereteket érthetően és felelősen átadni. Ez a kutatás területén is kincset ér. A szakdolgozatához már tudatosan keresett olyan tématerületet, ahol az orvostudomány és a kutatás világa találkozik. Így került az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Belgyógyászati Klinikájának Sejtélettani Laboratóriumába, ahol Németh Balázs a témavezetője. „Itt találkoztam először a kutatással, mint szemlélettel” – emlékezik vissza. A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) tagjaként megértette azt a folyamatot, amelynek része a megfelelő kérdések megfogalmazása, az összefüggések felismerése, az eredmények értelmezése és a felfedezés élménye.
Jelenleg doktorandusz az SZTE Kísérletes- és Megelőző Orvostudományi Doktori Iskola Orvosi Genetika és Genomika programjában. Két témavezető – Geisz-Fremy Andrea (Boston University) és Németh Balázs (SZTE) – irányításával dolgozik. Kutatásának központi kérdése: hogyan járulnak hozzá öröklött genetikai tényezők a komplex betegségek kialakulásához. A CFTR (cisztás fibrózis transzmembrán konduktancia regulátor) gén öröklött variánsait vizsgálja.
A CFTR gén a 7-es kromoszómán helyezkedik el, egy klorid- és bikarbonátcsatornát kódolva, amely alapvető szerepet játszik a só- és vízmozgások szabályozásában. A hasnyálmirigy-vezetékrendszerben ez a csatorna határozza meg a váladék összetételét és áramlási tulajdonságait, így kulcsfontosságú a megfelelő szekréciós működés fenntartásában. Míg bizonyos mutációi súlyos cisztás fibrózist okozhatnak, ma már egyre több enyhébb, úgynevezett pancreatitis-asszociált variáns ismert. Ezek nem idéznek elő klasszikus értelemben vett genetikai betegséget, de eltolhatják a fiziológiás egyensúlyt, így növelhetik a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának kockázatát.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás nemcsak fájdalmas és az életminőséget jelentősen rontó kórkép, hanem hosszú távon a hasnyálmirigyrák kialakulásának egyik fontos előszobája is, mely betegség világszerte az egyik legmagasabb halálozási aránnyal járó daganattípus. A genetikai háttér megértése ezért nem csupán tudományos érdeklődés, hanem a jövő személyre szabott megelőzésének, diagnosztikájának és terápiájának kulcsa is lehet.
Amerikában, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Sebészeti Tanszékén, Sahin-Tóth Miklós professzor laboratóriumában folytatja majd a kutatómunkát. Ott egy másik fontos gén, a SPINK1 veleszületett variánsait vizsgálja. Ez a gén egy tripszingátló fehérjét kódol, amely a hasnyálmirigy egyik legfontosabb védelmi mechanizmusát biztosítja azáltal, hogy meggátolja a tripszin idő előtti aktiválódását és ezzel védi a szervet az önemésztéstől. Anasztázia biokémiai és sejtbiológiai módszerekkel vizsgálja, hogyan alakítják ezek a variánsok a fehérje működését, és ez milyen mechanizmusokon keresztül járulhat hozzá a hasnyálmirigy-károsodáshoz, valamint a krónikus pancreatitis kialakulásához.
– Számomra, egy kisvárosból induló lánynak, már önmagában hatalmas dolog, hogy itt állhatok egy olyan lehetőség küszöbén, amit sokan az amerikai álommal azonosítanak – fogalmazott Kun Anasztázia Erzsébet. – Ez nem a helyről, hanem a hitről szól: arról, hogy az ember túlléphet a saját határain, akár földrajzi, akár lelki értelemben, ha el meri hinni, hogy képes rá. Úgy gondolom, hogy sokszor nem az álmaink megvalósítása a legnehezebb, hanem az, hogy legyen bátorságunk hinni bennük. Ez a lehetőség nem egyedüli érdemem – mondja −, hanem eddigi közös munkánk, támogatóim bizalmának a gyümölcse.
Duna menti Dusnokról származó F. Várkonyi Egon − gyógyszerkutató specializált okleveles vegyész és kémiatanár −, jelenleg az SZTE Kémiai Intézetének doktorandusza, a Pennsylvaniai Egyetem Orvostudományi Karának Mikrobiológiai Tanszékén fogja folytatni kutatói munkáját a következő egy évben. A Nobel-díjas Karikó Katalinnal szorosan együttműködő Pardi Norbert kutatócsoportjához csatlakozik Philadelphiában. Oktatói (közoktatási és egyetemi) feladatokat is végez, de a Rosztóczy-ösztöndíj vegyészi ismeretei elmélyítését segíti.
A vegyész F. Várkonyi Egon érdeklődésének középpontjában a
kolloidális hatóanyaghordozó rendszerek állnak.
F. Várkonyi Egon kutatási tevékenységét 2019 óta Csapó Edit egyetemi docens segíti, míg doktori munkájának társtémavezetőjeként hozzá csatlakozott 2023-ban Enyedy Éva Anna professzor.
Kutatásainak középpontjában a kolloidális hatóanyaghordozó rendszerek állnak, amelyek kulcsszerepet játszanak például rákterápiákban, valamint a modern vakcinafejlesztésben is. A múltban foglalkozott kezdetben B1-vitamin liposzómális formulálásával, majd arany-alapú nemesfém nanoklaszterek vizsgálatával az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéken. Többek között a növényekbe történő nanorészecskék felszívódását is tanulmányozta lézer indukált plazma spektroszkópiai módszerrel − Kolbert Zsuzsanna egyetemi docens és Galbács Gábor professzor irányításával – az SZTE Növénybiológiai és az egykori SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék együttműködésében.
A „nano világ” egyértelmű motívum eddigi munkáiban. Karikó Katalin professzor személyes tanácsát megfogadta és 2022-ben csatlakozott az Erdélyi Miklós által vezetett Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriumhoz a HUN-REN Szegedi Biológiai Központban, ahol a sertéspestis elleni vakcina fejlesztésben segédkezett kolloidkémiai oldalról. Ez idő alatt a Molekuláris Stresszbiológia csoportban végzett kutatómunkát, amelyet a szakma Farkas Tibor professzor örökségeként tart számon. Doktori kutatásában potenciálisan rákellenes koordinációs vegyületek szintézisével, oldatspeciációs vizsgálatával és főként ezen anyagok kolloidális léptékű (fehérje-, polimer-, lipid-alapú) csomagolásával foglalkozik.
Az amerikai kutatási téma szorosan kapcsolódik doktori tevékenységéhez. Jelenlegi tervek szerint nano-méretű lipid-alapú szállítórendszerek kialakítását fogja végezni, célul kitűzve, hogy esetlegesen sikerüljön növelni az új generációs vakcinák hatékonyságát. Vegyészként számítanak rá a kutatásban.
− Nem az a cél, hogy biológussá képezzenek át – fogalmazott. A Pardi Norbert által vezetett philadelphiai laboratórium mellett Jacob S Brenner, a Pennsylvaniai Egyetem Célzott Terápiák és Transzlációs Nanomedicina Központjának társigazgatója segíti majd F. Várkonyi Egon munkáját lipidkémiai oldalról.
F. Várkonyi Egon jelenleg az SZTE Kémiai Intézetének egy olyan kutatógeneráció folytatója, amelynek tagjai közül lehetőséget kaptak Nobel-díjas kutatók környezetében dolgozni. Korábban az intézetből például Molnár Árpád, Pálinkó István és Bucsi Imre működtek együtt Oláh György kémiai Nobel-díjas professzorral, Bartók Mihály − a TTIK egykori dékánjának − közreműködése mentén.
− Azt gondolom, hogy az elismerés mindig mindenkinek jól esik. Azonban meggyőződéssel hiszem Sümegi Eszter művésznőtől hallott azon igazán értékes meglátást, miszerint: „Semmi sem jár az embernek, de ha megkapja, akkor azzal valamit kezdeni kell.” Az örömmel a felelősség is együtt jár. Nincsenek garanciák az életben, azonban remélem, hogy méltó módon tudok élni ezzel a lehetőséggel mindannyiunk javára. Igyekezni fogok, hogy így legyen. A szegedi Kémiai Intézetre szeretett oázisként tekintek, ahonnan az ott kapott muníció már sokaknak sokáig kitartott. Ahogyan képességeim engedik, próbálok felnőni a szembe jövő feladathoz és az említett személyek örökségéhez. Nagy hálával tartozom Karikó Katalinnak, mivel eddigi gondoskodó tanácsaira odafigyelve és azokat igyekezve megfogadni jutottam el odáig, hogy most ezek a gondolatok foglalkoztathatnak – nyilatkozta F. Várkonyi Egon.
A Gyuláról származó Stefanovics Regina, molekuláris-, immun- és mikrobiológia specializált okleveles biológus 2016-ban költözött Szegedre, ahol bekapcsolódott az SZTE tudományos közegébe. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Belgyógyászati Klinikájához tartozva, Németh Balázs témavezetése alatt végzi doktori munkáját. A Rosztóczy-ösztöndíjnak köszönhetően Sahin-Tóth Miklós professzor laboratóriumához csatlakozva folytatja kutatásait a Los Angeles-i UCLA-n, amely a hasnyálmirigy-betegségek kutatásának egyik nemzetközi központja.
A biológus Stefanovics Regina kutatási témája az örökletes krónikus hasnyálmirigy-gyulladás.
Stefanovics Regina kutatói pályája 2021 márciusában vett határozott irányt, amikor mesterképzéséhez keresett olyan laboratóriumot, ahol valódi, gyakorlati tapasztalatot szerezhet. A Sejtélettani Laboratóriumban hamar otthonra talált: néhány hét alatt elindult a diplomamunkához szükséges kutatás, amelyet később sikeresen meg is védett. Innen már egyértelmű volt a következő lépés: a tudományos fokozatszerzés. 2022-től tovább dolgozott ugyanabban a laborban, továbbfejlesztve korábbi témáit és kutatási módszereit. A nagy fordulatot 2023 hozta meg.
Egy szakmai konferencián ismerkedett meg a témavezetője mentorával, aki ma már doktori társtémavezetője is: Sahin-Tóth Miklós professzorral, a világ élvonalába tartozó hasnyálmirigy-kutatóval. Nem sokkal később, egy újabb konferenciára úgy utazott, hogy már tudta: hónapokon belül Los Angelesben fog dolgozni a professzor laboratóriumában. Az ott eltöltött négy hónap rendkívül eredményesnek bizonyult: a közös kutatásból szakmai publikáció született, állásajánlattal tért vissza Magyarországra.
Stefanovics Regina amerikai kutatási témája folytatása és kiterjesztése eddigi munkájának. Kutatásai középpontjában az örökletes krónikus hasnyálmirigy-gyulladás áll, azon belül a kimotripszin C (CTRC) nevű enzim működésének vizsgálata. Ez az enzim a hasnyálmirigy egyik „biztonsági szelepe”: feladata, hogy lebontsa a tripszinogént, és megakadályozza, hogy a tripszin − egy erős emésztőenzim − idő előtt aktiválódjon a hasnyálmirigy belsejében. Ha ez mégis megtörténik, az súlyos gyulladáshoz és maradandó károsodáshoz vezethet. A funkcióvesztéssel járó genetikai eltérések, vagyis bizonyos CTRC-mutációk, jelentősen növelik a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának esélyét, akár már gyermekkorban is.
Los Angelesben olyan gyermekgyógyászati központból származó vizsgálati mintákkal foglalkozik majd, ahol új, eddig ismeretlen genetikai variánsokat azonosítottak. Feladatai közé tartozik a részletes karakterizálás: megállapítani, hogy az adott mutáció ténylegesen hozzájárul-e a betegség kialakulásához, vagy csupán ártalmatlan génvariánsról van szó.
− A kutatás célja annak kiderítése, hogy az örökletes hasnyálmirigy-gyulladással élő gyerekeknél talált új genetikai eltérések okozhatják-e a betegséget – mondta. Eredetileg 2025. január 1-jén indult volna vissza Los Angelesbe, ám a kiutazás több okból eltolódott. Akkoriban csalódásként élte meg a helyzetet − ma már látja, hogy mindez szerencsés fordulat volt. Ugyanis 2025 januárjában óriási tűzvész pusztított a Los Angeles körüli térségben, ahol korábban Regina is lakott. A lángok olyan gyorsan terjedtek, hogy hatósági evakuálásra volt szükség: teljes városrészeket kellett kiüríteni, köztük Regina egykori otthonát is.
− Belegondolni is rossz, hogy mit élhettek át azok az emberek, de szerencsére én biztonságban voltam itthon − mondja. Most már abban reménykedik, hogy 2026-ban minden akadály nélkül és biztonságban kezdheti meg újra munkáját Los Angelesben. − Ez egy csodálatos szakmai lehetőség, amit semmiképp sem hagytam volna ki. Nagyon jó lesz visszamenni és a szakma legnagyobbjától tanulni.
A kiskunhalasi származású Tóth Gábor számára már középiskolás korában egyértelmű volt, hogy a tudomány útját szeretné követni, ezért sok más diákhoz hasonlóan ő is Szegedet választotta továbbtanulásának helyszínéül. 2025 tavaszán szerezte meg okleveles molekuláris biológus diplomáját az SZTE-n, és hamarosan új fejezet nyílik kutatói pályájában: Chicagóba utazik, hogy a University of Illinois Chicago (UIC) Patológiai Tanszékén Vályi-Nagy Klára mentorálása mellett folytathassa kutatásait vendégkutatóként.
Tóth Gábor biológus a Szegedi Tudományegyetemen alapozta meg tudását. A karrierépítést Chicagóban kezdheti el, köszönhetően a Rosztóczy-ösztöndíjnak.
A tengerentúli lehetőséghez vezető út több lépcsőből állt össze. Tóth Gábor 2020-ban végzett az SZTE molekuláris bionika mérnöki alapszakján, Gyurcsik Béla témavezetésével az SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken.
A diploma után nem azonnal a mesterszak következett: két évet töltött technikusként az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Orvosi Mikrobiológiai Intézetében, ami később döntő jelentőségű kitérőnek bizonyult. Itt ismerkedett meg egy leendő kulcsszereplővel, Varga-Bogdanov Anitával, aki értesítette Tóth Gábort a Rosztóczy-ösztöndíj lehetőségéről is. Varga-Bogdanov Anita korábban maga is elnyerte ugyanezt az ösztöndíjat és ugyanazon a chicagói tanszéken folytatta kutatásait. Ez a személyes történet inspirálóvá tette a lehetőséget Tóth Gábor számára.
A két kutatási időszak között „huszárlépésben” végezte el a molekuláris biológia mesterképzést, Haracska Lajos és Villányi Zoltán témavezetése alatt, az SZTE Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszéken. Ezek a mesterszakos évek adták meg azt a szilárd szakmai alapot, amelyre a chicagói kutatás épülhet.
Amerikában Tóth Gábor a mikrobiológia területén fog dolgozni. A projekt célja, hogy jobban megértsék a rákos sejtek kezelésre adott ellenálló képességét, méghozzá az élethez igen közel álló környezetben. A rákos sejtek viselkedése laboratóriumi körülmények között nagy mértékben eltérhet attól, amit az emberi testben tesznek. Hagyományosan a sejteket két dimenzióban, egy lapos felületen tenyésztik, ami nem tökéletesen tükrözi az élő szövetek térbeli struktúráját. Chicagóban azonban háromdimenziós sejtkultúrákat hoznak létre, amelyek már sokkal valósághűbben szimulálják a tumorkörnyezetet. Azt vizsgálja majd Gábor, hogy a rákos sejtek miért és hogyan válnak ellenállóvá bizonyos gyógykezelésekkel szemben, és milyen mechanizmusok teszik lehetővé számukra, hogy „túléljék” a kezeléseket. Az ilyen kutatások később hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hatékonyabb terápiákat fejlesszenek ki a nehezen kezelhető daganatok ellen. Amikor arról kérdeztük, hogyan tekint az ösztöndíjra, amely most új tudományos és emberi tapasztalatokat nyit meg előtte, így fogalmazott: „Kis lépés (és 14 órányi repülés) ez egy embernek, és hatalmas lehetőség egy hatalmas városban.”
SZTEinfo
Forrás: Egyetem TV
