Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
Dr. Datki Zsolt László, a Szegedi Tudományegyetem biológusa kutatócsoportjával mikroszkopikus élőlényeken végez kísérleteket egy ultaszenzitív, MI-vezérelt tesztrendszer segítségével. Módszerüknek széleskörű felhasználása lehet a jövőben: legyen szó akár egy potenciális ásványvíz-lelőhelyről, akár kozmetikum- vagy gyógyszergyártásról, akár a környezetvédelemről. Dr. Datki Zsolt az SZTE Innovációs Napján Proof of Concept pályázati támogatást kapott, valamint Innovációs Díjat vehetett át az élő természettudományok területén végzett innovatív kutatómunkájáért.
Dr. Datki Zsolt és kutatótársai, Dr. Bilicki Vilmos és Dr. Jánki Zoltán Richárd pár milliméteres, mikroszkopikus állatokkal (mikrometazoákkal) „rajzoltatnak” különböző mintázatokat, hogy megállapítsák, egy-egy szerre hogyan reagál ez a biológiai környezet. Az Innovációs Díjat érdemlő kutatásról Datki Zsolt elmondta, hogy az általuk kialakított laboratóriumi környezetben ezek a mikrometazoák a mozgásuk és viselkedésük által úgy tudnak fajspecifikus mintázatokat formálni, hogy ezen rajzolataik leképezik az élettani állapotukat. A rájuk adott hatóanyagok, molekulák vagy komplex vegyületek interakcióba lépnek a modellállatokkal, és az ezáltal kiváltott hatásokat ők maguk kódolják bele a speciálisan kialakított környezetükbe.
– Egy ultraszenzitív, MI-vezérelt rendszert alkalmazunk. Tanítjuk a mesterséges intelligenciát, és úgy kezeljük, mint egy szakembert: véleményt várunk el tőle – mondta a kutató, majd hozzátette, jelen esetben az ultraszenzitív azt jelenti, hogy módszerükkel rövid időn belül tudnak eredményhez jutni, ráadásul a rendszer egészen kis mennyiségű, akár nano- és pikomolos anyagkoncentrációt is érzékelhet.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A vezető kutatótól megtudtuk, hogy egy adott vizsgálat során az első kérdés mindig az, van-e biológiailag releváns hatása a vizsgált szernek: egy vegyület nemcsak akkor lehet toxikus, ha hatására elpusztulnak az élőlények, hanem akkor is, ha megzavarja a homeosztázisukat. A hatás lehet stimuláló is, vagy akár gátló, de például fennállhat olyan helyzet is, amikor az egyik faj gyorsabban reagál a másiknál, és ekkor már elbillenhet a biológiai egyensúly. A természetes környezetek modellezésére is tökéletesen alkalmas ez az új innovatív rendszer.
A kutatók etikai engedélyt nem igénylő, mikroszkopikus állatokon kísérleteznek, párhuzamosan akár 3-10 különböző fajjal is. Datki Zsolt szerint ez egy aranyközépút a szövettenyésztés és a gerinces állatkísérletek között. – Tizenegy évvel ezelőtt még sejt- és szövettenyésztéssel foglalkoztam, abból írtam a PhD-dolgozatomat is, és rengeteg kísérletet végeztem rágcsálókkal (egérrel és patkánnyal) is. Igény merült fel bennem, hogy keressek egy megoldást, hogy egyszerűbben, gyorsabban, költséghatékonyabban és erkölcsi aggályok nélkül tudjak teljes szervezeteken vizsgálódni – mondta a kutató. Hozzátette, jelenlegi modelljei, kísérletalanyai költsége csak töredéke egy gerinces kísérleti rendszerének. A sokfajú (multispecies) modell konvergens adatai az eredmények biológiai relevanciáját magas szintre emelik. – Ha egy anyag tízből kilenc fajra stimulálóan hat, akkor 90% fölött van a valószínűsége, hogy ez az egérben, patkányban vagy az emberben is így működik – hangsúlyozta a kutató.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A Proof of Concept támogatást elnyert kutatásnak számos gyakorlati haszna lehet a jövőben: indikatív irányvonalat tud adni gyógyszergyártás vagy kozmetikai ipar szempontjából fontos kérdésekben; egy tó vizét is lehet környezetvédelmi szempontokból a vizsgálatnak alávetni; de hogy egy hétköznapibb példát is bemutassunk, ha felfedeznek egy ásványvíz-lelőhelyet, a toxikológiai vizsgálattal ki lehet mutatni, hogy a víznek van-e valamilyen toxikus hatása, érdemes-e építeni rá mint üzleti koncepció.
– Az eredmények azt mutatják, hogy az elképzelés, a fejlesztés működik, jelenleg a finomhangolás zajlik, hogy a rendszer még stabilabb legyen. Jobb most finomhangolni, mint amikor már éles bevetésen van a módszerünk. Persze, biztosan akkor is lesznek még tapasztalatok, amelyek alapján még fejlődni tudunk – mondta a szakember, és hozzátette, reméli, a közeljövőben már egy céget is tudnak alapítani a fejlesztésre az egyetemen belül.
A kutatótól megtudtuk, hogy a mikrovilágban megvan a teljes makrovilág analógiája: ugyanúgy vannak például rájaszerű élőlények, vagy kis „cápák”, tengeri kígyóknak megfelelő férgek, nagyhalaknak megfelelő ragadozók, növényevők, húsevők. Sokszor a mikroszkopikus élőlények nemcsak biológiai funkciójukban, hanem alakra is hasonlítanak a makroszkopikus tükörképükre. – Csak nézni kell a mikroszkóp alatt őket pár percen át és ezzel az embernek minden feszültsége elszáll – mondta a kutató, majd elmesélte, hogy szakemberként visszatért egykori gyermekkori álmához: 1990-ben mikroszkópját egy alufóliával adaptálta fényképezőgépre, és tizenegy évesen ennek segítségével készítette el egy kerekesféregről és egy medveállatkáról élete első fekete-fehér analóg fényképét.
Dr. Datki Zsolt első mikroszkópjával. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az interjú zárásaként Dr. Datki Zsolt egy üzenetet is megfogalmazott a fiatal kutatók számára: a prekoncepcionális kutatás helyett inkább „kövessék a jelenséget”, határozzák meg, amit látnak, és ha felfedeznek közben valami újszerűt, annak mentén induljanak el, elemezzék ki, járjanak utána, tárják fel azt. Ezt hívják serendipity alapú kutatásnak. Ilyen véletlenek észrevétele folytán fedezték fel például a penicillint, vagy akár a védőoltásokat is. – Sajnos a mai pályázati rendszer úgy működik, hogy meg kell előre mondani, mit fogsz felfedezni. De a biológiai kutatásban ennek a racionalitása minimális – mondta a kutató.
Balog Helga
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
