Merre tart a sugárterápia? - Prof. Dr. Hideghéty Katalin az SZTE Science Podcastban

Prof. Dr. Hideghéty Katalin interjújának legfontosabb témái:

3:05 Mi a tumor? A tumor saját sejtjeinkből alakul ki, a szervezet szabályozása alól kivonja magát, és arra törekszik, hogy csak saját magát növelje. Kezdetben egy picike kezdemény, ekkor még szűréssel felfedezhető, és könnyen eltávolítható. A tumorok bizonyos helyeken nagyra tudnak nőni panaszok nélkül, ilyenkor már lehet, hogy sebészileg sem távolíthatók el, mert benő a környező szövetekbe, esetleg áttéteket ad. Ilyenkor kell összefognia az onkológia minden ágának, köztük a sugárkezelésnek.

Mit tudhatunk meg egy daganatról? Egy daganatról nagy mennyiségű információt össze lehet gyűjteni képalkotó vizsgálatokkal és molekuláris diagnosztikával, nemcsak a daganat helyét, kiterjedését, stádiumát lehet föltérképezni, hanem biológiai viselkedését is. Ezek az adatok jelentik a sugárterápiában is alkalmazható személyre szabott orvoslás alapját.

6:20 Mit tud a korszerű fotonterápia? A jelenlegi magyarországi klinikai gyakorlatban korszerű lineáris gyorsítók által keltett foton- és elektronnyalábokat használnak sugárterápiára. Előzőleg diagnosztikai vizsgálatok alapján kijelölik a daganat térfogatát, és a környező rizikószerveket, majd egy tervező rendszerben úgy optimalizálják a sugárnyalábokat, hogy a daganatra fókuszálódjon a leadott dózis nagy részét. Ennek érdekében a gép úgy forgatható, hogy sok helyen lépjen be a fotonnyaláb. A kezelés nagy pontosságú, de az ép szövetek elkerülhetetlenül kapnak kisebb fotondózist.

11:38 Sugárterápia atommagrészecskékkel. Ezzen túlmenően a töltött atommagrészecskék, így a proton- és más ionterápiák egyik legnagyobb előnye a Bragg-csúcs jelensége: a részecskék áthaladnak az ép szöveteken, energiájukat a szövet egy jól meghatározott mélységében adják le, így a daganat pontosabban célozható, az ép szövetek pedig jobban kímélhetők. Ez különösen fontos kritikus szervek közelében elhelyezkedő tumoroknál.

21:47 A zebrahalembrió-modell. Az ELI-ben zajló kutatások célja, hogy lézeres eljárással keltett elektron-, proton- és neutronnyalábokkal új, hatékonyabb sugárterápiás lehetőségeket teremtsenek. A hatások vizsgálatára a Hideghéty Katalin által vezetett kutatócsoport úttörő módon zebrahalembrió-modellt vezetett be, amely gyors, etikus, jól kvantifikálható és biológiailag releváns köztes modell a sejtkultúrák és az emlősállatok között. Ez a modell mára nemzetközileg is elismertté vált, különösen a FLASH-hatás kutatásában.

28:00 Mi a FLASH-terápia? A legújabb, ígéretes eljárás a FLASH-sugárterápia is, amelyben rendkívül nagy dózisteljesítménnyel, nagyon rövid idő alatt adják le a sugárdózist. Kísérletek szerint ez akár 10–20%-kal is csökkentheti az ép szövetek károsodását, miközben a daganatellenes hatás megmarad. Klinikai alkalmazása még korlátozott, de az elektronalapú FLASH-terápia már megjelent felszíni daganatok esetén.

33:14 Új kísérletek neutronsugárzással. Az Szegedi Tudományegyetemen és az ELI-ALPS-ban Dr. Osvay Károly által vezetett lézeres neutronkeltési kísérletek, világszinten is egyedülálló módon Szegeden lehetővé tették, hogy Dr. Hideghéty Katalin kutatócsoportja zebrahalembrió-modellen a neutronterápia hatásait is kutassa. A neutronterápia múltja ellentmondásos a súlyos mellékhatások miatt, a modern, nagy dózisteljesítményű (akár FLASH-tartományú) neutronnyalábok azonban új esélyt adhatnak arra, hogy a rendkívül sugárrezisztens daganatok hatékonyabban, az ép szövetek jobb védelmével kezelhetők legyenek.

Panek Sándor

A borítóképen: Prof. Dr. Hideghéty Katalin onkoradiológus orvos, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának egyetemi tanára az SZTE Science Podcast stúdiójában