MI a kutatásban és az oktatásban – Kurzus a hallgatóknak, képzés az oktatóknak

A kurzus felelőse, Dr. Lesznyák Márta elmondta, fontos a mesterséges intelligenciával lépést tartani: a fiatalok életében már egészen biztosan szerepet fog játszani. Még a nyelvszakosok sem feltétlenül tudnak mindent az MI-vel kapcsolatban, akik pedig nem nyelvszakosok, rendszerint megdöbbennek, hogy mire képes. Az oktató kiemelte, olyan gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, hogy a tavalyi csoportjával év végén már nem is azt csinálták, amit ő februárban eltervezett. – Sokszor sötétben tapogatózunk, mert ami eddig működött, lehet, hogy már nem működik, és többet nem is fog. Azért jó ez a kurzus, mert a hallgatókkal együtt tudunk ötletelni, gondolkodni a problémák megoldásán, és ezért lehet jó a tréning az oktatókkal is – hangsúlyozta.

A tudományos publikációkat, fordítási munkákat nyilvánvalóan etikátlan az AI-jal megíratni, de nem tudhatjuk, ki az, aki ennek ellenére mégis megtette. – Egy kollega mesélte, hogy egy 10 évvel ezelőtti szövegét berakta AI-detektorba, amely megállapította, hogy a szöveg 89%-át mesterséges intelligencia írta. Pedig 10 éve még nem volt sehol az MI. Úgyhogy nem kiszűrhető, és ugye senki fejét nem vesszük ártatlanul, akkor az ember inkább 10 csalót futni hagy – fejtette ki a problémát Lesznyák Márta.

A mesterséges intelligencia amellett, hogy segítség, alkalmazásának kockázatai is vannak. Lesznyák Márta szerint a ChatGPT-t jól lehet ötletelésre használni, habár gyakran sematikus javaslatai vannak; szakirodalom keresésében is segíthet, illetve már megírt szövegek lektorálásában is kiválóan használható: nemcsak nyelvi hibákat tud javítani, de retorikailag is segít, és gördülékenyebbé teszi a szöveget.

Azonban a ChatGPT-nél az adatvédelem nem megoldott – nem úgy, mint a Lumo-nál. – A publikációhoz szükséges szövegeket a ChatGPT nagyon szépen lefordítja magyarról angolra, de lehet, hogy azt a szöveget vagy kérdőívet, amit én itt Magyarországon megírtam, azt utána használni fogja, és a gondolatokat dobálja be a felhasználóknak Kínába, Malajziába, bárhová a világba. És ha a másik kutató gyorsabb, ő hamarabb fogja publikálni az én gondolataimat – magyarázta az oktató.

Ezenkívül az MI hajlamos hamis információkat mondani és ezekre alapozva hamisan érvelni. A tényanyagot mindig ellenőrizni kell, hiszen a szép, gördülékeny szöveg miatt nem feltétlenül fog gyanút az ember. – Én például járok úszni, és a ChatGPT rosszul számolta ki a 100 méteres részidőmet. Amikor 5-10 évvel ezelőtt a gépi fordítást vizsgáltuk felül, tudtuk, hogy sok hibát fogunk találni. A ChatGPT esetében kevesebb energiát fordítunk az ellenőrzésre, mert kevesebb a hiba is. Olyan ez, mintha tudnánk, hogy egy tál keksz közül minden harmadik darab mérgezett: ekkor szorgalmasan kettétörjük mindegyiket, hogy megtaláljuk őket. De ha csak ezerből egy a mérgezett, és azt látjuk, hogy ez is jó, meg ez is jó, akkor egy idő után nem fogjuk őket kettétörni és véletlenül megesszük a rosszat – hívta fel a figyelmet a veszélyre az oktató. Kiemelte, éppen ezért olyan feladatot is kapnak majd a hallgatók a kurzus során, hogy a ChatGPT szövegeiből szűrjék ki a téves információkat.

Dr. Lesznyák Márta, fotó: Kovács-Jerney Ádám

Fontos, hogy az ember megtartsa a saját hangját! Lesznyák Márta hangsúlyozta, az ember által jól megírt és AI által írt szöveg között ég és föld a különbség abból a szempontból, hogy ami mögött hús-vér ember van, annak természetes ritmusa van. – Lehet, hogy az ember hibákat ejt, például regiszterből kilógó szavakat használ, míg az AI ezzel szemben folyamatos, elegáns szöveget alkot, azonban utóbbit nehéz követni, könnyű „belealudni”, mert nincs meg a természetes ritmusa. Viszont kutatóknak – különösen, ha angolul írnak – komoly követelmény az AI használata, mert elegánsabb szavakat javasol, javítja a nyelvi hibákat – fejtette ki.

Lesznyák Márta szerint a fordítókat egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy elveszi a munkájukat a mesterséges intelligencia: sőt, úgy tűnik, épp az MI miatt egyre több szöveggel szembesülnek. – A cégek azt gondolják, hogy mivel az AI által támogatott fordítók minősége egyre jobb, most aztán könnyen lehet fordítani, emiatt több megrendelést adnak le. A fordítók sok esetben már inkább utószerkesztők, hiszen emberi szem jóváhagyása nélkül nem lehet szöveget publikálni. Mivel „csak” javítják az AI-fordításokat, sokkal nagyobb szövegmennyiségen kell dolgozniuk – tudtuk meg az oktatótól, aki azt is hozzá tette: nem tud jóslatokba bocsátkozni, de például jogi fordításra valószínűleg még sokáig szükség lesz, ugyanis egyrészt hatalmas kulturális különbségek vannak az egyes országok jogrendszerei között, és ezeket egyelőre az mesterséges intelligencia nem kezeli jól, másrészt kell egy szerkesztő, aki vállalja a felelősséget a fordítási hibákért. Illetve számos tényanyagot nem tud még magáénak az MI, speciális témákban nem fordít jól, például egy baseball szakszöveghez valószínűleg kevés ismerete van.

És hogy mi a különbség a gépi fordítás és a mesterséges intelligenciával támogatott fordítás között? Lesznyák Márta elmondta, a kettő máshogy lett tanítva, és mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. A mesterséges intelligenciával támogatott fordítómotorok általánosságban lényegesen nagyobb teljesítményűek, mint a gépi fordítók, azok viszont zárt rendszerekben, kisebb cégeknél működhetnek jól, hiszen adott témákban, amelyekre trenírozták őket, jobban teljesítenek.

Az MI-kurzus rövidített változata idén, november 21-jén képzésként is meg lesz tartva azoknak az oktatóknak, akik szeretnék elmélyíteni ismereteiket a témában. – Az oktatók egy része haladt a korral, és tájékozott a kérdésben, mások viszont nincsenek tisztában a mesterséges intelligenciával, emiatt vagy előítéletesek, vagy félnek tőle. Jó lenne, ha ők eljönnének a tréningre, mert biztosan profitálnának belőle – mondta Lesznyák Márta.

A kurzus az SZTE IKKK Oktatás Modernizációs és Innovációs Klaszter (OMIK) Digitalizációs és Módszertani Fejlesztési Program OFFI-SZTE Fordítástudományi Fejlesztési Projektje keretében valósul meg.

Balog Helga
Fotó: Kovács-Jerney Ádám