Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
A Magyarországgal határos térségben elsőként Szerbiában, a többséget alkotó nép nyelvén, szerbül jelent meg a JATE egykori biológia szakos hallgatójának, a Szegedi Tudományegyetem professzorának a visszaemlékezése. A Nobel-díja előtti időszakról szóló mű eddig 14 nyelven látott napvilágot. Az „Áttörések – Életem és a tudomány” című memoár szerzője, Karikó Katalin a 68. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásár nyitányának vendége volt.
A DNS-spirál stilizált rajza és a kék szemű Karikó Katalin portréja fölött a „Prelomno otkriće : moj život u nauci” könyvcímmel hirdeti a belgrádi „Službeni glasnik” kiadó legújabb kiadványát. Szerbia egyik legfontosabb kiadója jelentette meg az „Áttörések – Életem és a tudomány” című sikerkönyvet. Szenzációs, hogy a 2023 októberi debütálása óta eltelt két évben 14 – amerikai és brit angol, francia, japán, hagyományos és modern kínai, koreai, magyar, német, olasz, perzsa, spanyol, szerb és vietnámi – nyelven látott napvilágot Karikó Katalin könyve, miközben készülnek a további - például a lengyel és a portugál – fordításai. A könyvet többtucat országban anyanyelvükön olvashatják a Karikó Katalin „áttöréseire” kíváncsi emberek.
„A világ egyik legfontosabb személyisége Karikó Katalin” – jelentette ki köszöntőjében Gordana Milosavljević Stojanović, a „Prelomno otkriće : moj život u nauci” című kötet szerkesztője.
A magyarul „Áttörések – Életem és a tudomány” címmel megjelent sikerkönyvet szerb nyelvre is lefordították. A memoár kötetet gondozó „Službeni glasnik” kiadó fölkérésére Karikó Katalin ellátogatott a szerb fővárosba, ahol 2025. október 25-én részt vett a 68. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásár első napján, a hivatalos megnyitó előtti beszélgetésen.
Karikó Katalin felfedezésének a jelentőségét Srdja Janković immunológus, kutatóorvos (középen) is érzékeltette, mikor kiemelte: a módosított mRNS-alapú vakcinák legalább húszmillió ember életét mentették meg. Fotó: Sahin-Tóth István
Zorán előadásában a testvére, Sztevanovity Dusán verse, a „Gyémánt és arany” című dal magyar nyelven hangzott föl a belgrádi körcsarnokban, a könyvvásári forgatag zsivajában. A Karikó Katalin számára fontos, az életének nehéz pillanatain átsegítő dal, a Gyémánt és arany szövege a magyar kiadás éléről a szerbül megjelent memoárkötet belsejébe, a 130-131. oldalra került. Ennek ellenére fontos, hogy a dalszöveg a vajdasági újságíró, Friedrich Anna fordításában teljes terjedelmében benne van a kötetben, ugyanis a szerb származású Sztevanovity testvérpár művészetét kevésbé ismerik Szerbiában, mint Magyarországon. Így hát a Karikó-kötet ismeretterjesztő küldetése új színt kapott.
A könyvvásár marketingesei a könyvbemutatót bevezető szerb nyelvű laudációkat nem tolmácsolták díszvendégüknek. Karikó Katalin mégis értette az üzenet néhány fontos kulcsszavát, hiszen – mint a beszélgetés kezdetén említette – diákkorában, a kortársaihoz hasonlóan, tanult oroszul, így a szláv nyelvcsaládhoz tartozó népek néhány közös kifejezésére máig emlékszik.
A szerb határhoz közeli Szeged egykori egyetemistájaként az akkori Jugoszláviával kapcsolatos emlékeiről memoárkötetében is megemlékezik. A könyv belgrádi bemutatóján kérdésre válaszolva fölidézte – többek között –, hogy Jugoszláviában szinkronizálás nélkül, az eredeti nyelven vetítették a filmeket, aminek máig tartó hatásaként tapasztalja, hogy az angol szót sokan értik.
A memoár angol nyelvű kiadásából kiindulva Mladen Šarčević fordította szerbre Karikó Katalin könyvét. A Belgrádi Egyetem földrajz szakján diplomázó, a közelmúltban oktatási, tudományos és technológiai miniszterként is dolgozó műfordító nem vett részt a könyvvásáron. Ugyanakkor „megágyazott” a programnak, mert segítségével *interjút készített és tett közzé a Vreme című belgrádi független hetilapban.
„Kutatásról álmodtam, nem díjakról” címmel közölte a könyvvásárra hangoló interjúját Karikó Katalinnal a Vreme. A cikk élén ott volt a memoárkötet címlapja. A szép tervezésű borítón tévesen, mert ékezet nélkül olvasható a magyar biokémikus vezetékneve.
Latin és cirillbetűkkel írt címlapok váltakoztak a könyvvásári standokon. Szerbiában mind a cirill, mind a latin betűs írás hivatalos, bár az alkotmány szerint a cirill az elsődleges. A jogszabályok előírják, hogy például a településneveket mindkét betűs írással ki kell írni, a kisebbségek által beszélt nyelveken pedig az általuk használt helyes írásmóddal. A szerb kiadó latinbetűs írásmódot választva tette közzé „Katalin Kariko” könyvét.
A magyar hangok ékezetes betűkkel, illetve a családnevek torzítás nélküli írásának jelentőségét Karikó Katalin több korábbi interjúban is hangsúlyozta. „Az első, amit elveszít egy Amerikába érkező magyar, az a nevéhez tartozó ékezet” – szokta mondani. Mindez a nagy emigráns, Márai Sándor: Halotti beszéd című versének kifejezésével élve „… és lehull a nevedről az ékezet”. Ezért aztán az „ígéret földjére” érkező kutatóként minden alkalommal hangsúlyozottan hosszú, vagyis ékezetes „ó”-val írja le a vezetéknevét.
Külföldi állampolgárként is mindvégig megtartották nevükben az ékezet(ek)et a magyar Nobel-díjasok közül például a belső fület érintő kutatásaiért az orvos Bárány Róbert és svédországi utódai; vagy az akusztikus biofizikus Békésy György; továbbá a költő Louise Glück és az mRNS-kutató Karikó Katalin – hangsúlyozza a „Nobel-díjasok Magyarországról” című érdekes tanulmányában Bazsa György. A magyar Nobel-díjasok nagy számát Karikó Katalin az oktatási rendszerrel, illetve a felkészült pedagógusok szerepével összefüggésben említette a belgrádi könyvbemutatón.
Tudománynépszerűsítés és ismeretterjesztés a célja a könyvvásári beszélgetéseknek is. Fotó: Sahin-Tóth István
A tanároknak szóló ajánlással kezdi és a jövő tudósainak szóló üzenettel zárja könyvét: „Azt mondom, hogy folytatnod kell. Növekedned kell. Tovább, a fény felé. Te vagy a lehetőség. Te vagy a mag” – idézi a Vrema-beli interjú készítője a tudós szavait, majd megkérdezi: „Szeretne hozzátenni valamit?”
„Azt mondanám, higgy magadban. Tanulj meg megbirkózni a stresszel, vigyázz a mentális és fizikai egészségedre! És – élvezd, amit csinálsz! A tudomány a legszebb kaland” – zárul a Vrema Karikó-interjúja. Ezek az üzenetek hangsúlyt kaptak a belgrádi könyvbemutatón is.
Tudománynépszerűsítő missziója jegyében Karikó Katalin a stresszkutató Selye János filozófiáját ismertette. A kutató és a sportoló teljesítményközpontú világának hasonlóságára utalva a saját laboratóriumi munkáját és a lánya, a kétszeres olimpiai bajnok, Francia Zsuzsanna példáját említette – folytathatjuk a könyvvásáron felvetődött témák sorát.
Zsebéből kapta elő és fölmutatta Nobel-díjának másolatát Karikó Katalin, mikor arra a kérdésre válaszolt, mi változott a memoárkötete megjelenése óta. A tájékoztatást a Szegedi Tudományegyetem infografikákat tartalmazó rollupokból, képernyőre kivetített portréfotókból és az mRNS-kutatást bemutató kisfilmből álló „villámkiállítás” szolgálta.
A szerb fővárosban rendezett könyvbemutatón – az SZTE meghívására – részt vett a Belgrádi Egyetem Filológiai Kara Hungarológiai Tanszékének több munkatársa is. A dedikációkat követő beszélgetésekből kiderült: a magyar kultúra és irodalom szerb közvetítésére vállalkozó hungarológiai tanszék vendégoktatója volt korábban az „Áttörések” című kötet magyar szerkesztője, H. Varga Márta. A jelenlegi oktatók közül például Bulla Noémi a szegedi JATE, azaz a József Attila Tudományegyetem hallgatójaként diplomázott. A Sava Babić műfordítói díjat elsőként elnyert Sandra Buljanović Simonović pedig Karikó Katalin korábbi egyetemi csoporttársának, a sokoldalú művésznek, Géczi Jánosnak a verseit ültette át szerb nyelvre. A műfordítást egyetemi szinten művelő tanszék vezetője, Marko Čudić nem volt jelen a könyvbemutatón, „csak” a 68. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásár olyan standjain, ahol a friss Nobel-díjas, a felsőfokú tanulmányait a szegedi JATE joghallgatójaként kezdő Krasznahorkai László szerb nyelven megjelent művét, Az ellenállás melankóliája című regényt ajánlották az olvasók figyelmébe.
Könyvét dedikálta, fotózkodott és újságírók kérdéseire is válaszolt a könyvvásári forgatagban Karikó Katalin. Fotó: Sahin-Tóth István
A vajdasági Magyar Szó belgrádi tudósítójának exkluzív interjút adott, a Pannon RTV riporterének kérdésére válaszolva az „első magyar női Nobel-díjas a vásáron elmondta, hogy története nemcsak a tudományról szól, hanem arról is, mekkora szerepe volt családja, szülei és tanárai támogatásának, nélkülük ugyanis nem érhette volna el mindazt, amit elért”.
A kivételes programról – többek között – a szerb Telegraf, a Vajdaságma Délvidéki Hírportál, a Magyar Szó és Pannon RTV is beszámolt. A 2025. október 25. és november 2. közötti 68. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron több mint tíz ország és 400 kiállító visszhangozza, hogy a rendezvény mottója: „A te új történeted”.
Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István
