Ritka kincsek nyomában: könyvtárlátogatás a JATIK gazdag gyűjteményében

Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ ad otthont a Klebelsberg Kuno Könyvtár és Levéltárnak, mely a dél-alföldi régióban a legnagyobb gyűjteménnyel, közel 2 millió példánnyal rendelkezik. A könyvtárban található számos egyedinek mondható különgyűjtemény is, mint például a Hadtörténeti Gyűjtemény, a Keleti Gyűjtemény vagy a Régi Könyvek Tára. Mint Szalai Fruzsina könyvtáros felidézte, amikor 1921-ben a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, az oktatók és a hallgatók itt folytatták egyetemi pályafutásukat, azonban minden egyetemi tulajdon – beleértve a könyvtár anyagát – Kolozsváron maradt.

Az egyetemi élet azzal indult Szegeden, hogy a város épületeket adományozott az intézmény számára, többek között a Dugonics téri épületet – a mai Rektori Hivatalt -, ahol a könyvtár megkezdhette a működését. A könyvtári állomány feltöltéséhez elsősorban a professzorok saját magánkönyvtáruk darabjait adományozták oktatási célokra az intézménynek, vagy hagyatékukat bízták a könyvtárra, hogy őrizze meg őket az utókornak. Ezen felül a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtára 11.000, a Budapesti Egyetemi Könyvtár 9600, a Fővárosi Könyvtár 5700, az Akadémiai Könyvtár pedig 5000 kötetet juttatott az újonnan alapított gyűjteménybe. Ennek eredményeként a bibliotéka 1922 júliusában már 50.000 kötetes könyvanyaggal rendelkezett.

Részlet a Karikó Katalin - kiállítás anyagából. Fotó: Kovács Anita

Ahogy teltek az évtizedek, az állomány gyarapodásával egyértelművé vált, hogy a Dugonics téri épület már nem alkalmas könyvtári célokra. Ekkor született meg a jelenlegi, Ady téri épület megépítésének ötlete. Az új egyetemi könyvtár 2004-ben nyitotta meg kapuit. A költözés nem csupán a Dugonics téri állományt érintette, hanem egyúttal körülbelül 70 kisebb tanszéki és kari könyvtár állományának az integrálására is sor került. Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ azóta is 12 kar oktató-hallgató tevékenységét szolgálja ki nap mint nap.

Bepillantás Karikó Katalin életébe és munkásságába

A könyvtárlátogatás első állomásaként Szalai Fruzsina Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora életét és munkásságát bemutató Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább című állandó kiállítást mutatta be a résztvevőknek. A tárlat Karikó Katalin 2024. áprilisi látogatása alkalmával nyílt meg. Azóta már többezer látogatónak volt szerencséje megtekinteni az ott kiállított értékes relikviákat, köztük Szent-Györgyi Albert 1937-ben és Karikó Katalin 2023-ban elnyert orvosi Nobel-díjának hiteles másolatát is.

A Karikó Katalin - kiállításon. Fotó: Kovács Anita

A tárlaton olyan különleges emlékek tűnnek fel, mint:

• az első egyetemi tanévnyitó meghívója 1921-ből. A dokumentum, mely a könyvtár saját gyűjteményének része, Dézsi Lajos irodalomtörténész hagyatékából került a tárlat anyagába.
• Glatter Miklós magyar-francia szakos hallgató, vagy ahogyan a világ ismeri, Radnóti Miklós egyetemi anyakönyve is látható 1933-ból. Az elektronikus nyilvántartások előtt ebben a dokumentumban vezették a beiratkozott hallgatók adatait és az általuk felvett tárgyakat. Ahogy a tárlatvezető felhívta rá a figyelmet, az okiraton az oktatók névsorában több ismerős név is feltűnik: úgy, mint Sík Sándor és Horger Antal.
• Megtekinthető Szent-Györgyi Albert dékáni talárja is.
• A tárlaton feltűnik Szent-Györgyi Albert eredeti lombikja, amelyet élete utolsó évtizedeiben amerikai kutatásai során használt. A lombikot Karikó Katalin hozta haza az Egyesült Államokból, az ő közreműködésével kerülhetett az SZTE kiállításának anyagába. A relikvia szimbolikus jelentőséggel bír: a két szegedi Nobel-díjast összekötve, szellemi kapcsolatuk megtestesítőjeként az SZTE tudományos örökségének jelképévé vált.
• A kiállításon megjelennek Karikó Katalin középiskolai és egyetemi évei alatt szerzett tárgyi emlékei. Többek között kedvenc olvasmányai, Csapody Vera Kerti virágaink című kötete, valamint Selye János Életünk és a stressz című műve.
• De leckekönyvét, biológus diplomáját és disszertációját is megtekinthetik az érdeklődők.
• Megtalálható Szent-Györgyi Albert Az anyag élő állapota (The living state: with observations on cancer) című könyve is. Szalai Fruzsina elmondta, ez utóbbi könyvhöz Karikó Katalinnak kedves emléke fűződik. Amikor a Nobel-díjas professzor még középiskolás volt, biológia szakkörös társaival levelet írtak az akkor már Amerikában élő Szent-Györgyi Albertnek. Még a címét sem tudták a világhírű professzornak, levelük mégis valami csoda folytán célba talált. Szent-Györgyi Albert válaszlevele mellé The living state című kötetével örvendeztette meg az ifjú Karikó Katalint.
• A tárlat végigköveti a professzor útját a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzett munkájától kezdve az Amerikai Egyesült Államokban kutatással töltött évekig.
• A tárlat anyagában feltűnnek díjai, elismerései és önéletrajzi könyve az Áttörések - Életem és a tudomány című mű is. Sőt, Karikó Katalin életéről mesekönyv is készült, Ne add fel soha! (Never give up) címmel, amely több nyelven is olvasható, például japánul.
• A kiállításon az érdeklődők nem csak a kutatónővel ismerkedhetnek meg, családi fotóin keresztül életének személyes momentumai is megjelennek.

A Karikó Katalin - kiállításon. Fotó: Kovács Anita

Kulisszatitkok az SZTE Klebelsberg Könyvtár páratlan Keleti Gyűjteményéről

A Karikó Katalin kiállítást követően a könyvtári látogatás következő állomásaként a Keleti Gyűjteménybe vezetett utunk. Ez a részleg azért is egyedülálló, mert Szegeden kívül csak a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban (MTA KIK) található még Keleti Gyűjtemény az egész országban. Itt Katona-Kiss Attila különgyűjteményi könyvtáros elmondta, a gyűjtemény első darabjai 1974-ben kerültek az egyetemhez, így immár 51 éve, hogy ezek a kötetek megérkeztek a gyűjteménybe, annak köszönhetően, hogy az SZTE jogelődjénél, a József Attila Tudományegyetemen megalakult az altajisztikai tanszéki csoport a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Finnugor Nyelvtudományi Tanszékén.

A Keleti Gyűjtemény olyan kincseket rejt, mint Ligeti Lajos, a múlt század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású orientalistájának (keletkutatójának) az egyetemnek adományázott több ezer kötetes könyvtára. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Keleti Gyűjteménye Németh Gyula (aki hosszú évtizedeken át vezette az ELTE Török Filológiai Tanszékét) neves orientalista munkásságát is őrzi. A két különgyűjtemény 2004-ben a JATIK megnyitásával egyesült az egyetem központi könyvtárában, azonban a két nagy tudós szakmai vetélkedésének köszönhetően, Ligeti Lajos akarata szerint a mai napig szigorúan egymástól elkülönítve található meg a két könyvállomány. A különgyűjtemény harmadik legnagyobb része pedig az Altajisztikai Tanszék saját könyvtárából került ki. A gyűjteményben megtalálható könyvek a turkológia, mongolisztika, tibetisztika és sinológia területeit ölelik fel.

Látogatás a Keleti Gyűjteményben. Fotó: Kovács Anita

Ezenfelül a Keleti Gyűjtemény jelentős különlenyomati (eredeti cikk, tanulmány vagy esszé nyomtatott változata, többnyire dedikálva egymásnak) munkákat is tartalmaz: Ligeti Lajos magánkönyvtára tudományos munkássága hat évtizedéből a több mint ötezer kötetnyi könyv mellett nagyjából ugyanennyi különlenyomatot adományozott a szegedi egyetemnek, Németh Gyula bibliotékája révén pedig mintegy négy és félezer könyv, és ötezernél is több különlenyomat alkotja a különgyűjtemény gerincét. Mint Katona-Kiss Attila elmondta, ez a különlenyomati állomány, ami 17 ezer példányból áll, egészen páratlan, ma már szinte muzeális értéket képvisel – ezt még egyszer rekonstruálni lehetetlen lenne – fogalmazott. Hozzátette, míg 2004-ben körülbelül 25 ezer könyvtári dokumentum alkotta a Keleti Gyűjtemény állományát, mára ez a szám megduplázódott. Jelenleg világviszonylatban is egyedülálló módon, közel 50 ezer dokumentumot gondoz az SZTE orientalisztikai különgyűjteménye.

A gyűjtemény jelentős folyóiratállományával, mintegy 2000 kötetnyi szótárgyűjteményével és jelentős könyvállományával együtt nagyban hozzájárul a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékén folyó nyelvészeti, a Vallástudományi Tanszék iszlám- és buddhizmus, valamint a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék steppetörténeti kutató- és oktatómunkájának szakirodalommal való ellátásához.

Látogatás a Keleti Gyűjteményben. Fotó: Kovács Anita

Igazi kincsek a Régi Könyvek Tárában

A Régi Könyvek Tára és Kézirattár a könyvnyomtatás kezdetétől 1850-ig megjelent magyar vonatkozású nyomtatványokat, illetve az 1700-ig kiadott nem hungarikumnak számító könyveket őrzi, kiegészülve a könyvtár tulajdonába került kéziratokkal. A muzeális dokumentumok fokozott védelme miatt ez a részleg az egyetemi könyvtár egyetlen zárt gyűjteménye. Az itt található állományért Farkas Katalin és Mátrai Mónika régi könyves könyvtárosok felelnek. A körbevezetés során elmondták, a Régi Könyvek Tára az 1980-as években alakult ki: ekkor hoztak létre egy külön részt számukra az Egyetemi Könyvtár területén. A részleg létrejötte többek között Karácsonyi Béla, a szegedi Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója nevéhez fűződik, aki rendkívül a szívén viselte e régi kötetek sorsát.

A gyűjtemény pedig három hajdani JATE-s munkájából született, ők: Monok István irodalom- és művelődéstörténész (aki jelenleg Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója), Keveházi Katalin régi könyvek és könyvtárak szakértője és kutatója (a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának egykori főigazgatója), és Dr. Varga András nyugalmazott könyvtáros, a Régi Könyvek Tárának egykori főkönyvtárosa.

Farkas Katalin a Régi Könyvek Tárában. Fotó: Kovács Anita 

Mint Farkas Katalin elmondta, ezeknek a könyveknek a rendezésére az egyetem korához képest meglehetősen későn került sor, mert velük szemben elsőbbséget élveztek azok a friss forrásanyagok, könyvek és dokumentumok, melyek az oktatás és a kutatás szolgálatába állíthatók. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár rendkívül gazdag örökség birtokosa, hiszen itt évszázados értékeket őriznek és óvnak. Kiemelték, a Régi Könyvek Tára nagyon korszerűen működik. Köszönhetően például annak a gyümölcsöző együttműködésnek, melyet az osztály az SZTE kibernetikai laboratóriumával ápolt. A kibernetikai laboratórium megalapítójának, Kalmár Lászlónak – akinek a könyvtári és kézirattári hagyatékát is ezen a részlegen őrzik -, közreműködésével nagyon hamar megkezdődhetett az automatizálás, később pedig a számítógépek alkalmazása, majd azoknak a hálózatba szerveződése.

Azt is megtudtuk, a részlegen található legidősebb könyvet 1475-ben nyomtatták, jelenleg 550 éves. Nem sokkal fiatalabb nála a következő nagyon régi kötet, amit 1476-ban nyomtattak. Ezek a kötetek az európai könyvnyomtatás első félévszázadának kötetei, melyekből 18 darabot őriznek. Ezek elsősorban Bibliák, bibliamagyarázatok, illetve megtalálható köztük Aquinói Szent Tamás filozófiai értekezéseinek gyűjteménye is. Az idei évtől pedig a Régi Könyvek Tárát gazdagítja a korábban a JATIK egyik raktárában tárolt, úgynevezett „Eszterházy könyvtár” is, mely nem a fertődi Eszterházy családtól, hanem annak tatai ágától származott: ez az az állomány, amely 1700–1850-ig nem magyar vonatkozású műveket tartalmaz. Ez az egyedülálló gyűjtemény reprezentálja, hogy milyen lehetett akkoriban egy főúri könyvtár.

A Régi Könyvek Tárában. Fotó: Kovács Anita

Különleges kincsek, nagy felfedezések

A különgyűjtemény ékességei a Kiepert-ikerglóbuszok, amelyeket a kor egyik legjelentősebb kartográfusa, Heinrich Kiepert szerkesztett. A földgömböket 2009-ben a könyvtár és az egyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportja az Országos Széchényi Könyvtár szakmai segítségével közösen restauráltatta. Mint Farkas Katalin elárulta, próbálták ugyan kideríteni, hogy ezek a földgömbök honnan érkezhettek az egyetemre - feltehetően a kolozsvári egyetemről kerülhettek át Szegedre -, azonban történetük a mai napig rejtve maradt még a szakemberek előtt is. A restaurálás kezdetekor arra viszont fényt derítettek, hogy egymás fölött két földgömb is található.

A Kiepert-ikerglóbuszok. Fotó: Kovács Anita

Kiderült ugyanis, az 1892-es fedőréteg alatt egy teljesen épnek látszó 1883-as felszín is húzódott. „Az egyik 1883-as állapotot mutat, míg a másik 1892-es állapotot. Szakmai szemmel nézve látszik, hogy alapjában véve nem feltétlenül topográfiai gömbökről van szó, hanem útvonalakat ábrázoló gömbökről. Talán ez is az oka annak, hogy egymásra ragasztották a két változatot, mert változhattak ezek az útvonalak” – mondta el Farkas Katalin. Hozzátette, az ikerglóbuszok a földrajz és a kartográfia 19. század végi szakmai szemléletének és ismereteinek fontos és értékes dokumentumai.

A könyvtáros kiemelte, a Régi Könyvek Tárában található gyűjtemény célja az egyetemen folyó oktatás és kutatás támogatása, az önálló könyvtári tudományos műhelymunka európai színvonalú környezetének megteremtése, a régi dokumentumokkal kapcsolatos országos és nemzetközi programokhoz való csatlakozás, és végül az értékes dokumentumok megőrzése, eleget téve az állományvédelmi szempontoknak.

A Régi Könyvek Tárában. Fotó: Kovács Anita

Könyvtári raktár, ahová látogató ritkán léphet be

A könyvtárbejárás utolsó állomásaként az érdeklődők az intézmény általában a nagyközönség elől elzárt, harmadik emeleti raktárába nyerhettek betekintést. Szalai Fruzsina elárulta, ez csak egy a könyvtár több raktárhelyisége közül: ezen kívül van még négy nagyobb és egy kisebb az épületben, valamint egy külső raktárral is rendelkeznek. Ezekben a helyiségekben összesen körülbelül 1,2 millió dokumentumot tárolnak. A harmadik emeleti raktárt követően a negyedik emeleti tárolót is végigjárhatták a látogatók. Kísérőnk azt is elmesélte, olyan sok könyv található itt, hogy ha egymás után tennénk őket, nyolc kilométer hosszú sort kapnánk. Ezen az emeleten található ritka kincsek sorát gazdagítják azok a növényi metszetek is, melyek az egyik biológiai tanszékről kerültek a könyvtár birtokába. Ezek az 1940-1960-as évek között születtek, egy részüket az ott tanuló hallgatók készítették.

Látogatás a könyvtár raktárában. Fotó: Kovács Anita

A könyvtárlátogatás ékes példája annak, hogyan forrnak össze múltunk és jelenünk meghatározó pillanatai egy-egy kötet lapjain keresztül. Így élnek tovább azoknak köszönhetően, akik megőrzik őket, forgatják a lapjaikat, tanulnak belőlük és ezt a tudást tovább is adják. Ezek a könyvek mesélnek elődeinkről, s majd egyszer mesélnek rólunk utódainknak is.

Fülöp Tímea

Borítóképen: látogatás az SZTE Klebelsberg Könyvtár Keleti Gyűjteményében. Fotó: Kovács Anita