Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
Az ELI ALPS területén ünnepélyesen átadták azt a naperőműparkot, amelynek termelése a lézeres kutatóintézet teljes villamosáram-igényének 30-35 százalékát váltja ki, az energiatárolás jövőbeli megoldásával pedig esély van arra, hogy az ELI az energiafelhasználása 50 százalékához innen nyerje az áramot.
Az ELI ALPS mellett működő naperőműpark legnagyobb, 4,07 megavolt-amper teljesítményt (MVA AC) termelő egysége az ELI beépítetlen, az 5-ös úttól távolabb eső területein létesült. A naperőműpark különlegessége, hogy az intézet belső parkolója fölött fedett autóbeállóként is funkcionál egy 0,6 MVA AC teljesítményű, állványzaton elhelyezett naperőműegység, míg az ELI előtti víztározó tavon 0,19 MVA AC teljesítményű úszó egység működik. Ugyancsak különlegesnek számít a 0,04 MVA AC teljesítményű kéttengelyes erőmű, amely a Nap mozgását követi.
Az átadott naperőmű létesítmény az Energiaügyi Minisztérium által összesen 5 milliárd forinttal támogatott nagyprojekt részeként készült el 2 milliárd forint értékben. A nagyprojektben a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány által vezetett konzorcium fotovoltaikus rendszerek kiépítését, valamint geotermikus energetikai fejlesztések megvalósítását tűzte ki. További alprojektjeiben a következő időszakban a Szegedi Tudományegyetemen is várható újabb energetikai rendszerek átadása.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az ünnepélyes átadáson Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmondta, hogy a naperőműpark a minisztérium kiemelt projektje, megtestesíti a mai magyar energiapolitika fő céljait, a nukleáris és a megújuló energiatermelés fejlesztését. A miniszter emlékeztetett, hogy az SZTE-n és az ELI-ben zajlik az a lézeres transzmutációs projekt, amely jövőbeli alkalmazási fázisában megoldhatja a kiégett fűtőelemek kezelését. Ugyanakkor pedig az ELI ALPS a naperőmű-beruházással megújuló forrásból fogja biztosítani energiaigényének nagy részét.
Lantos Csaba bejelentette, hogy a kiégett fűtőelemek tárolásának problémájára új technológiát vásároltak az Egyesült Államokban. A magyar energiapolitika egy másik új iránya lesz a kisméretű moduláris atomerőművek (SMR) telepítése, amelyeknek várható helyszínéről a miniszter azt mondta, ezek akár ipari létesítmények mellé is kerülhetnek majd.
Ami a megújulókat illeti, Lantos Csaba megjegyezte, hogy a Magyarországon előállított 8200 MW napenergia mellett a szélkerekekkel előállított energia is bekerül a hazai portfólióba. A miniszter ezen kívül a geotermikus energiát és a biomasszából előállított energiát említette alternatív forrásként. Lantos Csaba a jövő fejlesztési feladatának az energiatárolást tartja; ez lehetővé teszi a napfényes nappalokon keletkező áramtöbblet későbbi felhasználását.
A megnyitón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora felhívta a figyelmet, hogy a Szegedi Tudományegyetem energiafelhasználásából 10 százalékot tesz ki a megújulók aránya, és 4 százaléknyi energia naperőművekből származik. A rektor jelezte, hogy a nagyprojekt keretében az SZTE is indít új naperőművi és geotermikus fejlesztéseket, amelyek tovább növelik majd a fenntartható energiaforrás arányát.
Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A rektor szerint az SZTE eddig elért eredményei a GreenMetric nemzetközi egyetemi rangsorban is megmutatkoznak, ahol a szegedi egyetem az előkelő 75. helyen áll a világon, itthon pedig az egyik legzöldebb egyetemnek számít. Az SZTE társadalmi szerepvállalását és fenntarthatóság iránti elkötelezettségét tanúsítja, hogy 2024 nyarán elnyerte a QS ’Commitment to Sustainability’ nemzetközi fenntarthatósági díját.
Makai László, a naperőműpark kivitelezését végző Energosun Investment Zrt. elnökségi tagja az ünnepségen elmondta, hogy mind a napenergia-előállítás, mind a tartószerkezetek esetén új technológiákat próbáltak ki. Ezek közé tartozik a nap mozgását követő tartórendszer, az autóparkoló fölötti tartószerkezet, valamint a tóra telepített naperőműegység, amely a maga nemében egyedülálló Magyarországon.
Prof. Dr. Szabó Gábor az ELI ALPS ügyvezetőjeként a világ legfenntarthatóbb fotonjainak nevezte a kutatóintézetben előállított lézerimpulzusokat. Mint elhangzott, az ELI ALPS-t eleve fenntartható energetikai megoldásokkal tervezték, például napelemek és napkollektorok működnek az épületeken, és a lézerek stabil működéséhez szükséges hűtési rendszer és más berendezések hulladékhőjét eddig is visszanyerték. Mindeközben arra is tekintettel kellett lenni, hogy a lézerek optimális működését ne befolyásolja a takarékosság. A páratartalom vagy a hőmérséklet változása ugyanis a laboratóriumokban könnyen okozhatja a lézerek spektrumának elmozdulását; Prof. Dr. Szabó Gábor tréfásan megjegyezte, hogy az ELI-ben vannak a legdrágább hőmérők, hiszen a 20 millió eurós lézerrendszerek azonnal jelzik a problémát.
Prof. Dr. Szabó Gábor az ELI ALPS ügyvezetője, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az új naperőművekről az ELI ALPS vezetője elmondta, hogy ezek révén a kutatóintézet elektromosáram-szükségletének 30-35 százalékát a megújuló források adják. Már ez az egyharmados arány is a világ legfenntarthatóbb tudományos nagyberendezésévé teszi az ELI ALPS-t, és a megújulók aránya 50 százalékra fog javulni, ha egy újabb projektben biztosítják majd a napenergia-tárolás kapacitását.
Prof. Dr. Szabó Gábor hozzátette, hogy az ELI ALPS nem egyszerűen használja majd a naperőműparkot, hanem kísérleti projektekkel fogják többszörösen hasznosítani a fejlesztéseket. Az ELI előtt elterülő víztározóba például a megyei horgászegyesület segítségével halakat telepítettek, és rendszeresen monitoroztatják, hogy a tó élővilágának jóllétén javítanak-e az úszó napelemek; feltételezésük szerint a nagy területű fedés ugyanis menedéket biztosít majd a nyári UV-sugárzás elől az élővilág számára. A víztározó vizének utánpótlását naponta mintegy 60 köbméternyi víz biztosítja, amit az ELI ALPS központi laborblokk-épülete alatt lévő mélypincéből szivattyúznak ki. Ez a víz már önmagában is rendkívül tiszta, és a tóba engedéskor még kavicságyon is átvezetik.
Lantos Csaba és Prof. Dr. Szabó Gábor az ELI ALPS előtti tóra telepített naperőmű-egységnél. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Ugyancsak innovatív az a kísérleti módszer, amelyet a napenergia-túltermelés kiegyenlítésére próbálnak ki: az ELI ALPS-ban a többletáramot napközben jégkása előállítására használják, és ezzel az eltárolt energiával hűtik majd éjszaka a laboratóriumokat.
Prof. Dr. Szabó Gábor megemlítette, hogy a naperőműpark építésekor nem lehetett megelőzni néhány fa kivágását, ezek helyett azonban a szegedi önkormányzat tapasztalatait is felhasználva rövidesen Miyawaki-erdőt, vagyis sűrű, változatos, gyorsan növő minierdőt telepítenek a helyszínen.
Panek Sándor
A borítóképen: Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora, Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Makai László, az Energosun Investment Zrt. elnökségi tagja a napelempark felavatásán. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
