Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
Különleges relikviák, eddig kevéssé ismert archív dokumentumok, személyes feljegyzések, valamint a felesége emlékiratai és családi fényképei révén nyerhetünk betekintést a 20. század egyik legjelentősebb oktatás- és kultúrpolitikusának, Klebelsberg Kunónak szellemi hagyatékába, születésének 150. évfordulója alkalmából. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár gyűjteményéből válogatott emlékkiállítás az egyetem múltját és Szeged történetét is felidézve tárja a közönség elé Klebelsberg életének és munkásságának fontosabb állomásait.
A Szegedi Tudományegyetem a Klebelsberg öröksége – Egy élet a magyar tudomány és kultúra szolgálatában című kiállítással tiszteleg Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulója alkalmából. Az SZTE Rektori Hivatal átriumában látható tárlat november 7-ei ünnepélyes megnyitóján Prof. Dr. Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes felidézte, hogyan indult Klebelsberg pályája, milyen értékek mentén végezte miniszteri tevékenységét, s miként látta a Trianon utáni időszak kihívásait. Klebelsberg ugyanis a tudást, a kultúrát és a nemzeti összefogást tekintette a magyarság kitörési pontjának. Mint Prof. Dr. Zakar Péter kiemelte, a kultuszminisztert különösen erős szálak fűzték Szeged városához és a Szegedi Tudományegyetemhez. Nem véletlenül, hiszen a szegedi egyetemi negyed, a Dóm tér és a klinikai épületek létrejötte is az ő nevéhez kötődik.
Klebelsberg emlékkiállítás. Fotó: Bartha Karina
A trianoni békeszerződés értelmében ugyanis a Kolozsváron 1872-ben alapított Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemet Szegedre költöztették. Működése 1921-ben városunkban folytatódott. Az egyetemi épületek kivitelezése és berendezése az államtól és a várostól egyaránt nagy összeg előteremtését és kifizetését követelte meg. Somogyi Szilveszter, Szeged akkori polgármestere és Glattfelder Gyula megyéspüspök Klebelsberg Kuno kultuszminiszterrel együtt – aki abban az időben Szeged országgyűlési képviselője volt –, mindent megtettek, hogy a megfelelő pénzügyi feltételek mellett elkezdődhessen az építkezés.
Klebelsberg emlékkiállítás. Fotó: Bartha Karina
A több évtizedes munka jelképesen a gyermekkórház alapkövének letételével, 1926. október 5-én indult el. Az 1929-1933-as gazdasági világválság ugyan meghiúsította az eredeti elképzelések megvalósítását, de az 1930. október 24-én felszentelt szegedi Dóm és az elkészült egyetemi épületek jelenleg is meghatározzák Szeged belvárosának arculatát és máig egységes egyetemi városrészt alkotnak.
Ezzel párhuzamosan 1926-ban elindult a népiskola-építési program. A program keretében eltervezett ötezer népiskolai objektumból az ötezrediket éppen szeretett városában, Szegeden adhatták át. Ez volt a szeged-rókusi elemi iskola – a mai Rókusi Általános Iskola –, melyet 1930. október 25-én annak az ünnepségsorozatnak a keretében adtak át, melynek részeként felavatták a Fogadalmi templomot és letették az egyetem zárókövét. „Klebelsberg ugyanakkor az elitoktatásnak is a híve volt. Az általa létrehozott külföldi magyar intézetek és kollégiumok (négy Collegium Hungaricumot alapított, amelyek mind a mai napig működnek: 1924-ben a bécsi és berlini, 1927-ben a római és párizsi kulturális intézet nyitotta meg kapuit) a magyar tudományos életet addig elképzelhetetlen magas szintre emelték. Mindeközben, az építkezések időszakában is tovább gondolkodott az oktatás jövőjén. Ekkor születtek meg a nyolcosztályos általános iskola tervei, amelyet ő ugyan már nem tudott megvalósítani, utóda, Hóman Bálint vezetett be. A kiállításon olvasható Hóman Bálint Klebelsberg feleségéhez írt levele is, amelyben mély tisztelettel adózik a kultuszminiszter munkássága előtt. Az általa megálmodott iskolarendszer egészen 1989-ig működött. Sokan ennek a rendszernek köszönhetjük műveltségünk alapjait” – idézte fel Prof. Dr. Zakar Péter.
Prof. Dr. Zakar Péter a Klebelsberg emlékkiállítás megnyitóján. Fotó: Bartha Karina
Dr. Nagy Gyula, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár főigazgatója köszöntőjében Klebelsberg gazdag örökségét és sokrétű tevékenységét méltatta. Hiszen jövőbe mutató missziója, amely a tudomány, az oktatás és a kultúra erejébe vetett hiten alapult, ma is példaként szolgálhat valamennyiünk előtt. „Egy nemzet tartós felemelkedése iskolákban, könyvtárakban, kutatóintézetekben és egyetemeken dől el. A tehetséggondozás és a közművelődés kiterjesztése hosszú távon a legjobb befektetés. Kevés város érti ezt annyira, mint Szeged. Hiszen egyetemünket és városunkat az elmúlt száz évben számtalanszor inspirálta Klebelsberg szellemisége. Az intézményépítés bátorságával, a tudományos művek megerősítésével, a nemzetközi nyitottság igényével. Szegeden e hagyományokból nőtt ki mindaz, amire ma is büszkék lehetünk” – fogalmazott Dr. Nagy Gyula.
Dr. Nagy Gyula, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár főigazgatója. Fotó: Bartha Karina
Mint folytatta, az egyetemi könyvtárnak mindezeken túl is különleges kötődése van Klebelsberg személyéhez: 2011. november 11-én, a Szegedi Tudományegyetem Napja alkalmából rendezett ünnepi szenátusi ülésen Szabó Gábor, akkori rektor bejelentette, hogy – az Egyetemi Szenátus döntése értelmében – Klebelsberg Kunóról nevezik el a szegedi Egyetemi Könyvtárat. A bibliotéka hivatalos neve tehát ettől a naptól: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, vagy röviden SZTE Klebelsberg Könyvtár lett. Dr. Nagy Gyula elmondta, az Egyetemi Könyvtár névváltoztatásának legfőbb indító oka az volt, hogy Szegeden a mai napig nincs olyan jelentős intézmény, amely a Klebelsberg Kuno által talán legnagyobb figyelemmel támogatott területen, a tudomány, a felsőoktatás és a tudományos kutatás területén méltó emléket állítana nevének.
Klebelsberg emlékkiállítás. Fotó: Bartha Karina
„Mivel Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta hagyatékát intézményünk őrzi, ezért a most megnyíló kiállítás különlegessége, hogy a gyűjteményből válogatva nem csupán a közismert mérföldköveket idézzük fel. Olyan relikviákat, eddig kevéssé ismert archív dokumentumokat, személyes feljegyzéseket, valamint Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta emlékiratait és fényképeit mutatjuk be, amelyekből nemcsak a kultúra – és nemzetépítésben nagyívűen gondolkodó miniszter, hanem egy gazdag lélek, igazi egyéniség portréja rajzolódik ki” – zárta gondolatait Dr. Nagy Gyula.
Klebelsberg emlékkiállítás. Fotó: Bartha Karina
A kiállítás megtekinthető december 19-ig, munkanapokon 08.00–20.00 óráig, az SZTE Rektori Hivatal átriumában.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Prof. Dr. Zakar Péter a Klebelsberg emlékkiállítás megnyitóján. Fotó: Bartha Karina
