Az idei őszi szemesztertől kezdve egy újabb sportággal bővült a Szegedi Tudományegyetem kínálata: már a krikett is felvehető szabadon választható egyetemi kurzusként. A krikett ugyan Magyarországon a kevésbé ismert labdajátékok közé sorolható, az angolszász országokban kifejezetten népszerűnek számít, a 2028-as Los Angeles-i olimpián pedig – 128 év elteltével – ismét felkerül az olimpiai sportágak listájára.
– Úgy gondolom, ez egy nagyon nagy lehetőség, hogy az egyetemek testnevelés-oktatásába bekerüljön a krikett is. A leendő testnevelők testnevelés órákon tudják tanítani, mint szabadon választott sport, ami nem igényel különleges eszközöket: bárhol, bármikor, gyakorlatilag bármivel lehet játszani – foglalta össze Bán-des Fontaine Annamária, egyetemi óraadó.

Bán-des Fontaine Annamária 18 évet élt Dél-Afrikában
Bán-des Fontaine Annamária amellett, hogy egyetemen és általános iskolában is tanít, a Magyar Krikett Sportegyesület utánpótlás-nevelés menedzsere. Ő vetette fel a krikettoktatás ötletét Petrovszki Zitának, a JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet intézetvezetőjének, aki nyitott volt a megvalósításra.
– Ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy például a testnevelő tanárnak készülő hallgatók minél több mozgásformát, mozgáskultúrát sajátítsanak el – tette hozzá Bán-des Fontaine Annamária.
A krikettedzések általában egy általános bemelegítéssel kezdődnek, majd ügyességi feladatokkal, a mezőnyjátékosok technikai oktatásával, illetve az ütések és dobások gyakorlásával folytatódnak. A hallgatók elsajátítják a krikett legfontosabb szabályait, valamint a bírói jelzéseket is, így az órákat általában egy kisebb krikettjátékkal zárják. Az oktató kiemelte, hogy az angolszász labdajáték bárkinek megfelelő mozgásforma lehet, ugyanis vannak mezőny-, ütő- és dobójátékosok is, így mindenki megtalálhatja a hozzá illő posztot.

Az edzések mindig nagyon változatosak: a hallgatók ütni és dobni is megtanulnak
– Kint voltam Dél-Afrikában 18 éven keresztül, ott a krikett nemzeti sport, én pedig először testnevelő tanárként és úszóedzőként dolgoztam. Amikor kikerültem az egyetemi éveim után, mindjárt egyből krikettet, rögbit, netballt és gyeplabdát kellett tanítanom, amik közül egyiket sem tanultuk az egyetemen. Ott sajátítottam el ezt a sportot, aztán mikor hazajöttem, úgy éreztem, hogy ebben nagy lehetőség van – mesélte Bán-des Fontaine Annamária.
Csupor Dávid Barnabás az SZTE harmadéves történelem-testnevelés tanár szakos hallgatója, korábban kézilabdázott, most viszont lelkesen vesz részt a krikettórákon.
– Az intézetvezető asszony szólt nekem, hogy most indulna először az intézményben és a karon krikettoktatás. A tavalyi Trapp Napon tartott a tanárnő egy krikettbemutatót, valószínűleg innen jött az ötlet, hogy idén legyen oktatás is, azelőtt viszont viszonylag keveset tudtam a sportról – fogalmazott a tanár szakos hallgató.

Csupor Dávid Barnabás a Trapp Napon ismerkedett meg a krikettel
Csupor Dávid Barnabásnak az elején szokatlan volt, hogy – a kézilabdával ellentétben – a krikettben nyújtott karral kell dobni, ütésnél pedig a labdát kell figyelni. Úgy tudta, hogy a krikett a métához és a baseball-hoz hasonlít, viszont kiderült számára, hogy az ütés- és dobótechnika nagymértékben eltér egymástól a sportoknál. Hozzátette, hogy ugyan versenyszerűen nem szeretne krikettezni, nagyon élvezi az órákat, ezért a következő félévekben is szívesen felvenné a kurzust.

Egyetemek közötti krikettbajnokságot is szeretne Bán-des Fontaine Annamária
– A hangulat nagyon jó az órákon, és szerintem a hallgatók is nagyon élvezik, hogy valami teljesen mást tanulnak, mint eddig. Kipróbálhatják a tudásukat, erejüket, és mindeközben játszhatnak is egymással – zárta gondolatait Bán-des Fontaine Annamária.
A jövőben a többi labdajátékhoz hasonló, egyetemek közötti krikettbajnokságot is szeretne rendezni az SZTE, ezzel is népszerűsítve a sportágat.
Bisztriczki Sára
Fotók: Ocskó Ferenc