A tervezett minőség – 20 éves a Szegedi Tudományegyetem minőségirányítási rendszere

A Szegedi Tudományegyetemen elsőként a klinikai betegellátásban alakították ki a minőségbiztosítási rendszert, annak nyomán, hogy 1997 óta törvény írta elő, hogy az egészségügyi intézményekben belső minőségbiztosítást kell működtetni. Az egyetem klinikai centrumában elsősorban a betegelégedettség érdekében létrehozott minőségirányítási rendszer 2005-ben sikeres ISO tanúsításon esett át. A rendszer azóta kétszer is (2006-ban és 2015-ben) elnyerte a japán IIASA intézet Shiba-díját.

A klinikai minőségirányítási rendszer már első tanúsítása után kapcsolódott az egyetemhez is, ahol 2007-re az Európai Unió által támogatott Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében dolgoztak ki minőségértékelési rendszert. Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE jelenlegi stratégiai főigazgatója e pályázat során a gyógyszerészkart képviselte, majd ő vezette a rendszer gyakorlati megvalósítására és működtetésére elindított pilot programot. 2009-ben e munka nyomán a Szegedi Tudományegyetem Felsőoktatási Minőségi Díjat nyert.

Az SZTE-n az egyetemi könyvtárnak is 2005 óta volt minőségbiztosítási rendszere, amely 2012-ben szerezte meg az ISO 9001 minősítést.

2018-tól az egyetemi támogató tevékenységek (gazdálkodás, humánpolitika, műszaki és informatikai szolgáltatás) központosítása nyomán az integrált minőségirányítási rendszert is kiterjesztették a teljes egyetemre; ez a fejlesztés is elnyerte az ISO 9001-es tanúsítványt. A kiterjesztés lehetővé tette, hogy az SZTE Stratégiai Főigazgatósága a teljes egyetemre a minőség kritériumai alapján fogalmazzon meg stratégiákat. Ebben a helyzetben lehetőség nyílt arra is, hogy a sokirányú oktatási és kutatási tevékenységet folytató egyetemet behálózza a minőségirányítás szemlélete.

A minőségirányítási rendszert 2007-ben a Szegedi Tudományegyetem kiterjesztette a klinikai betegellátáshoz integrált szegedi kórházra és az SZTK szakrendelőre, később pedig az ugyancsak integrált deszki és szentesi egészségügyi intézményekre is.

A szakmai napok házigazdája: Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A 20 éves évfordulón az SZTE irányítási rendszerének szakemberei és a tanúsításban részt vevő partnerek, vagyis az SZTE láthatóan összetartó minőségügyi közössége rendezett ünnepi szakmai napot. Az eseményen a házigazda, Prof. Dr. Csóka Ildikó elmondta, a Szegedi Tudományegyetem elkötelezett a minőség és a folyamatos fejlődés iránt, ami az SZTE mérete és sokrétű tevékenysége miatt is különleges.

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja köszöntőjében azt emelte ki, hogy az egyetemi megújulással a minőségi szemlélet új korszakot nyitott meg.
– A minőségi és mennyiségi indikátorok mentén az egész működésünket át kellett gondolnunk. Korábban elsősorban a klinika alkalmazta a minőségirányítást, és bár az akadémiai oldalon is voltak ilyen irányú elvárások, nem volt olyan szintű indikátorrendszer, amelyhez alkalmazkodni kellett volna. Az új indikátorok új attitűdöt, hozzáállást kívántak meg minden egyetemi polgártól. Mára már mindenki tudja, hogy a teljesített indikátorok visszatükrözik az egyetem kiválóságát, minőségét, eredményeit.

Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja hangsúlyozta: az egyetemi megújulással a minőségi szemlélet új korszakot nyitott meg.

Fotó: Bobkó Anna

A kancellár szerint az egyetem sokrétű fejlődése miatt egyre inkább szükség van a folyamatszervezésre, a folyamatalapú menedzsment hozzáállásra, amely szabályozással, képzéssel, valamint a minőségi szemlélet egyéni adaptálásával érhet el sikereket.

Dr. Drexler Donát az SZTE SZAKK orvos-szakmai elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy számukra a minőségmenedzsment igazi célja a betegelégedettség, valamint az, hogy a klinikák többezer dolgozója motivált és elégedett legyen.

Fábián Zoltán, a Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság Stratégiai Menedzsment Igazgatóság minőségügyért felelős igazgatóhelyettese a 2005-ös ISO-tanúsítás óta dolgozik az SZTE-n. A szakember, aki korábban öt különböző iparág minőségirányításán szerzett tapasztalatokat, sorba vette a 2005-ös indítástól elért tanúsítványokat, díjakat, a véghezvitt programokat. Fábián Zoltán kitért arra is, hogy az idők során szakmai közösség alakult ki az egyetemen:

- Próbáltunk bevonni minél több embert annak érdekében, hogy a minőségi szemlélet elterjedjen, a mindennapi életbe beivódjon, ne csak egyes emberek tevékenységét lássák benne. Az idők során 114 kollégát képeztünk ki belső auditornak, a szervezeti egységekben közel 70 minőségügyi felelős segíti a minőségkultúra erősítését az egyetemen.

Csáki-Kónya Nikolett SZTE kiemelt ügyekért felelős kancellári biztosa. Fotó: Bobkó Anna

Csáki-Kónya Nikolett SZTE kiemelt ügyekért felelős kancellári biztosa többek között arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg az ISO 50001-es, az energiagazdálkodási rendszerek követelményeit leíró szabvány előkészítésén dolgoznak, amely rendszerszintű és hosszú távú menedzsment-megközelítést biztosít majd a fenntarthatósághoz.

Mikó Zsuzsanna, a SGS Hungária Kft üzletágvezetője tanúsítási szakemberként követte végig az SZTE minőségügyi fejlődését. Köszöntőjében megállapította, hogy a klinikai minőségirányítás mellett mára már az egyetemen a szakmai fejlesztések minden területén érezhető a stratégiai gondolkodás. A célrendszeralapú projektszemlélet teljes mértékben része lett az egyetem működésének, mondta a tanúsítási szakember.

A szakmai napon felszólaltak az SZTE minőségügyi munkájának külső szakértő partnerei is, Rózsa András, az ISO 9000 Fórum egyesület elnöki tanácsadója, Mikó György, az European Organization for Quality Magyar Nemzeti Bizottság egyesület alelnöke, valamint Dr. Dióssi Katalin, a „Szövetség a kiválóságért” Egyesület elnöke.

Az eseményen a továbbiakban az SZTE Szent Györgyi Albert Klinikai Központ részéről Laukó Krisztina minőségügyi koordinátor a minőségirányítás kis egységeinek működési tapasztalatairól beszélt. Dr. Letoha Annamária belgyógyász főorvos, a Covid-19 járvány idején az SZTE SZAKK által létrehozott Járványellátó Központ vezetője a koronavírusos betegek ellátásának gyakorlatáról tartott előadást. Dr. Kovács Iván, az SZTE SZAKK stratégiai igazgatója a betegpanaszok kezelésének folyamatáról tartott előadást.

Dr. Letoha Annamária belgyógyász főorvos. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A szakmai nap zárszavában Prof. Dr. Csóka Ildikó megjegyezte, hogy az IIASA intézet minőségi díját alapító Shoji Shiba professzor szerint egy előadás közönségét legfeljebb három üzenettel tanácsos elbocsátani.

- Számomra ez a három szó a kapcsolat, a folyamatok és a cél. A kapcsolat azért, mert az elmúlt 20 év sikere a résztvevők kapcsolatán is múlott. A folyamat azért, mert azt láttuk az elmúlt húsz évben, hogy egy rendszer kiterjesztése lépésről lépésre alakul ki: a sejtből szövet lett, a szövetből szerv és a végén az egész szervezet kialakult, mintha a biológiai fejlődési utat járta volna be a minőségirányítási rendszer is. Fizikai kémiából egykor megtanultam, hogy az összetett folyamatok sebességét mindig a leglassúbb folyamat sebessége határozza meg; mégis magától értetődő volt, hogy ki kellett terjeszteni ezt a rendszert a központi egységekre is, mert így lesz teljes körű a működésünk. A célt pedig a quality by design, vagyis a tervezés szerinti minőség stratégiai megközelítésével fejezném ki. A minőség célok, a minőség tervezése, a tudatosság mentén történő folyamatszervezés és erőforrás-allokáció az, ami bennünket kell, hogy jellemezzen – hangsúlyozta Prof. Dr. Csóka Ildikó.

- Most azon dolgozunk - folytatta a stratégiai főigazgató -, hogy az egyetem minél több laboratóriuma akkreditációt nyerjen, hogy az ipari megbízásoknak minél teljeskörűbben eleget tudjunk tenni. Ami pedig a jövő minőségirányítási terveit illeti, az új minőségfejlesztési programokat és stratégiai célrendszerünket a változáskezelésben segítő új EFQM modell szerint fogjuk az egyetem intézményfejlesztési tervével összekötni.

Prof. Dr. Csóka Ildikó végül bejelentette, hogy megalapították a Szegedi Tudományegyetem Minőségfejlesztési Díjat, amellyel a teljes egyetemen ismerik majd el a minőségi szemléletet.

Panek Sándor
A borítképen: az SZTE minőségügyi szakemberei és minőségtanúsítási partnerei az ünnepi szakmai napokon. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A 20 éves jubileum alkalmából november 12-én egészségügyi minőségügyi konferenciát tartottak az SZTE Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központban.

Az egészségügyi minőségügyi konferenciát Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója és Prof. Dr. Kónya Zoltán, tudományos és innovációs rektorhelyettes nyitotta meg.

A konferencia két téma köré épült, a mesterséges intelligencia és a minél magasabb minőség eléréséhez elengedhetetlen indikátorok kerültek középpontba. Prof. Dr. Kónya Zoltán beszédében elmondta, a mesterséges intelligencia már régóta létező modell, csak sok helyen hiányzott alkalmazásához a megfelelő hardver. Kiemelte, a Szegedi Tudományegyetemen a közelmúltban éppen e célra üzembe helyeztek egy szuperkomputert, majd kifejezte abbéli reményét, hogy ez majd az egészségügyben is hasznosulni fog. A rektorhelyettes hangsúlyozta az interdiszciplináris gondolkodás fontosságát, hozzátéve, a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ létrejöttével az SZTE-n hatékonyabb lett az interdiszciplináris együtt gondolkodás és problémamegoldás.

Prof. Dr. Csóka Ildikó köszöntőjében Arisztotelészt idézte, aki szerint a minőség nem egy tett, hanem egy szokás; a stratégiai főigazgató szerint ez 20 év után már biztosan elmondható a Szegedi Tudományegyetemen. Az SZTE-n a minőséget külső audit is elismerte: ezzel kapcsolatban Prof. Dr. Csóka Ildikó kiemelte, fontos a külső visszajelzés, mert az hitelesebb, mintha csak magunkat dicsérnénk. Hozzátette: minden visszajelzés fontos, mert azokból lehet tanulni, és azok alapján lehet változtatni.

A Szegedi Tudományegyetemen a minőségirányítási rendszer vezetője Fábián Zoltán, aki az első, mesterséges intelligenciáról szóló szekciót felvezetve elmondta, általános iskolában kibernetikus szeretett volna lenni, és habár később ez megváltozott, az informatika iránti érdeklődés megmaradt számára. Ebben a szekcióban Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa bemutatta a járványmodellezés előnyeit és szükségességét. Elmondta, először a 18. században modelleztek matematikailag járványt, de bevetté csak a 20. században vált; ma egy 19-20. századi elméleti matematikus, Riesz Frigyes képleteit is használják erre a célra a kutatók, aki – mint Röst Gergely fogalmazott – meglepődne ezen a gyakorlati alkalmazáson. Az emberekre nem lehet járványokat ereszteni és úgy kísérletezni: erre virtuális modelleket használnak. A matematikus két módszert említett. Az egyik Szeged városának térképén egy ágensalapú modell alkalmazása. Ezen a modellen 3000 helyszín található, a kutatók nyomon követik a lakosok mozgásait, munkában, iskolában tartózkodásukat, és azt is, hányan laknak egy fedél alatt. Ennél a módszernél bonyolultabbak a differenciális modellek, amelyek különböző csoportokba sorolják az embereket például a járványra való fogékonyságuk és a betegségük stádiuma alapján. Röst Gergely kutatócsoportja a Covid-járvány kirobbanása óta meglehetős pontossággal jósolta meg a hullámok mértékét, 2020 tavaszán például három forgatókönyvet alkottak meg három különböző lehetséges intézkedés függvényében. A járványmodellezés alapján korán lehet figyelmeztetni egy járványhullámra, és ez elősegíti a gyors reagálást. Röst Gergely jelenleg az Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratóriumban tevékenykedik, és a maszkmonitor.hu-n keresztül lehet segíteni munkáját.

A konferencia második szekciójában adott elő Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrum vezetője, aki a klinikai indikátorok alkalmazásáról beszélt a modern kardiovaszkuláris központ kialakítása kapcsán. Az általa létrehozott rendszert az auditok is példaként állították. A professzor 2023-ban érkezett haza Hollandiából, onnan hozta minőségbiztosítással kapcsolatos tapasztalatait. Elmondta, mindennek az alapja a gazdasági stabilitás, arra épülhet aztán rá a tudományos és innovatív minőség, majd hozzátette, az egyik első lépés a szervezet működésének egységessé tétele. Ő például mindenhol bevezette a Nexon rendszerét és a naptárhasználatot a kör e-mailes megoldás helyett. Mit jelent az egészségügyben a minőség? – vetette fel a kérdést az előadó. Rengeteg definíciója van, attól függően, mely csoport szempontjából közelítjük meg. A professzor a legáltalánosabbnak véltet osztotta meg: „A helyes dolgot helyesen és azonnal meg kell csinálni”. Azt pedig, hogy mi a helyes, csakis méréssel lehet megállapítani; ahogy Lord Kevin fogalmaz: „To measure is to know. If you can not measure it, you can not improve it”. Az indikátorokat a kitűzött cél fényében kell kiválasztani, ezt egy sportpéldával szemléltette az előadó. Egy úszó, aki csúnyán, de gyorsan úszik, lehet olimpiai bajnok, a szertornában való jó eredmény eléréséhez azonban fontosak a szép mozdulatok. Szili-Török Tamás hangsúlyozta, már 50-60 követendő szakmai protokollt tettek hozzáférhetővé az interneten, de mint mondta, „a kultúraváltáshoz idő kell”.

A hozzáférhetőséget hangsúlyozta a harmadik szekció előadója, a norvég gyakorlatot bemutató Tótth Árpád is. – A minőségügyben szeretjük a számokat – mondta, és W. Edwards Deminget idézte: „In God we trust. All otherts must bring data”. Az adatok gyakorlati hasznosításához gyakran elengedhetetlen a nyilvánosság. Az előadó elmesélt egy norvég esetet, amikor a sajtónak volt szerepe abban, hogy az országos átlag teljesítményétől jócskán elmaradó klinika felzárkózott a többi intézmény számaihoz.

Balog Helga