A Szegedi Innovatív Informatika Verseny (SZIIV) minden évben lehetőséget ad a középiskolás diákoknak, hogy kreativitásukkal, problémamegoldó képességükkel és innovatív ötleteikkel megmérettessék magukat. Idén április 11-én a versenyt már tizenegyedik alkalommal szervezi meg az SZTE TTIK Informatikai Intézete. Céljuk, hogy a fiatalokat tudományos pályára ösztönözzék. A legjobb versenyzők nemcsak értékes tudást szerezhetnek, hanem egy kiváló lehetőséget is: a dobogós helyezettek 100 extra ponttal növelhetik a Szegedi Tudományegyetemen felvételi pontszámukat. A rangos versenyről az Informatikai Intézet vezetőjével, a SZIIV egyik szervezőjével és az informatika szekció zsűrielnökével, Dr. Nyúl László egyetemi docenssel beszélgettünk.
Megszólítják a jövő hallgatóit
A középiskolások megszólítása és elérése mindig is kiemelt feladat volt az SZTE életében, hiszen ők alkotják a jövő hallgatóinak táborát. A Szegedi Innovatív Informatika Verseny (SZIIV) elődje, a Műszaki Informatikai Verseny (MIV) tíz évvel ezelőtt indult el a Műszaki Informatika Tanszék kezdeményezésére, akkor még egyetlen szekcióval. A pozitív visszajelzések hatására azonban a versenyt kibővítették, és a következő évben már Szegedi Innovatív Informatikai Versenyként folytatódott, amely később SZIIV néven vált ismertté. A második évtől kezdve a megmérettetés két szekcióra – informatika és műszaki informatika – bővült, és mára az SZTE TTIK egyik legjelentősebb, intézményi szintű programjává nőtte ki magát.
Maga a megmérettetés két fordulóból áll. Februárban volt a pályamunkák benyújtásának határideje, ami alapján az Informatikai Intézet oktatóiból, középiskolai tanárokból és vállalati szakemberekből álló zsűri összeállítja a döntős mezőnyt. Ilyenkor a diákoknak egy rövid összefoglalót, egy néhány oldalas dokumentumot kell beküldeniük arról, miről szól az ötletük, hogyan valósították azt meg, illetve, ha van már eredmény, milyen konklúzióra jutottak. A verseny két szekciója eltérő kihívások elé állítja a pályázókat. A műszaki informatika szekcióban elvárás a pályamunkákkal szemben, hogy a résztvevők ne csak elméleti megoldásokat mutassanak be, hanem egy kézzelfogható alkotást is – legyen az egy épített szerkezet, beágyazott rendszer, műszer, vagy készülék -, amelyhez programozás és informatikai megoldások is kapcsolódnak. Ezzel szemben az informatika szekcióban nincs ilyen követelmény, itt elsősorban szoftveres fejlesztéseket mutatnak be a versenyzők.
Akár 100 többletpontot is kaphatnak a legjobbak, ha az SZTE-n szeretnének továbbtanulni
A döntőben, melyre az idei évben április 11-én kerül sor, a legjobb pályamunkát beküldő csapatok vehetnek részt, ahol egy rövid, 10-12 diából álló prezentáció segítségével személyesen kell bemutatniuk pályamunkájukat. A döntő során a szervezők lehetőséget biztosítanak a fejlesztett rendszerek működés közben történő bemutatására is. A versenyző diákok azonfelül, hogy értékes tapasztalatokkal gazdagodnak, egyetemi felvételijükhöz is jelentős előnyt szerezhetnek. A döntőben részt vevő csapatok tagjai ugyanis 25, a különdíjasok 50 és a szekciónként 1-3. helyezést elért csapatok tagjai 100 pont többletpontot kapnak az SZTE TTIK Informatikai Intézet által adott igazolás alapján, melyet az SZTE-re történő továbbtanulás esetén tudnak igénybe venni a TTIK bizonyos szakjain.
„Nem arról van szó, hogy mi kitűzünk egy problémát, és azt a diák oldja meg. Azokat a középiskolásokat keressük, akiknek már eleve jó ötleteik vannak. A pályamunkák bemutatása során különösen az innovatív megoldásokat keressük, valamint sarkalatos szempont az értékelésnél az elképzelés újszerűsége, a megoldás ötletessége és eredetisége, ahogy a megoldott probléma fontosságára és széleskörű használhatóságára is nagy hangsúlyt fektetünk. Ezért a zsűriben az egyetemi kollégák, illetve a középiskolai tanárok mellett mindig helyet kapnak cégvezetők és vállalati szakemberek is, akik szintén mindig az értéket keresik az innovatív ötletekben, különös figyelemmel a hasznosíthatóságra és a technológiai újdonságokra” – részletezte Dr. Nyúl László.

Dr. Nyúl László. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A diákok ötleteit legtöbbször saját életkörülményeik inspirálják
Hozzátette, jellemzően olyan munkákkal jelentkeznek a fiatalok, melyeket a saját életük és körülményeik javítására hoznak létre. Ezek leggyakrabban az oktatástámogatás és a közösségépítés témaköréhez tartoznak, vagy éppen a mindennapi élet teendőinek könnyítésére szolgálnak, mint például egy intelligens kuka, vagy egy okos, fűthető kutyatál. 2024-ben például:
- Komposztkazán automatizálása és szabályozása című projekttel első helyet érdemeltek ki a műszaki informatika szekcióban a budapesti BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum diákjai.
- Ugyanebben a szekcióban a dobogó második fokára a budapesti Közgazdasági Politechnikum és az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium diákjai léphettek fel Önvezető kerekesszék fejlesztésükkel.
- Az informatika szekcióban a legjobbnak a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai bizonyultak virtuális recepciós szoftverükkel,
- míg a második helyezett a veszprémi Lovassy László Gimnázium Tanulást ösztönző rendszere lett.
Verseny a tehetségekért
„A diákok olyan munkákat hoznak létre, amelyek akár diplomamunkaként is megállnák a helyüket. Ráadásul a verseny során bizonyíthatják, hogy egyedül is képesek precízen dolgozni, miközben csapatban is megtalálják a leghatékonyabb megoldásokat. Munkájuk olyan alapos, hogy a végeredmény akár piacképes termék is lehetne. Magabiztosan használják a legújabb technológiákat, utánajárnak, kipróbálják és ügyesen alkalmazzák őket” – mondta el az intézetvezető.
Mivel maga a megmérettetés a középiskolás korosztályt célozza meg, így nem arról szól, hogy a vállalatok képviselői leszerződtetik őket, vagy piacra viszik például a nyertes pályamunkákat. Ennek ellenére, ahogy Dr. Nyúl Lászlótól megtudtuk, akadt olyan versenyző is a közelmúltban, aki már nemzetközi partnerkapcsolattal rendelkezett. „Nyilván a tehetségeket mindenki megpróbálja beazonosítani. A vállalatok az egyetemi képzéseinkben is részt vesznek: speciális kollégiumokat tartanak, illetve szakmai gyakorlatra is fogadják a hallgatókat. Azok a diákok, akik most középiskolásként vesznek részt a versenyen, egy-két éven belül egyetemi hallgatók lesznek, s akkor a cégek képviselői akár munkát is felajánlhatnak számukra. Ahogy a SZIIV, ez is befektetési célt szolgál” – árulta el az intézetvezető.
A verseny különlegessége, hogy lehetőséget ad a diákok fejlődésének nyomon követésére, hiszen sokan évről évre visszatérnek, új ötletekkel és projektekkel. Vannak, akik már egészen fiatalon elkezdik, és bár kezdetben nem érnek el helyezést, a pozitív visszajelzések hatására tovább dolgoznak, egyre értékesebb munkákat hozva létre. Előfordul, hogy valaki csalódik az eredményében, de mégis visszatér a következő évben, ami bizonyítja a kitartását és fejlődését. A verseny nemcsak tehetségeket fedez fel, hanem közösséget is épít: sok résztvevő később az intézmény hallgatójaként vagy demonstrátorként tér vissza, sőt, a verseny szervezésében is részt vesz, így biztosítva annak folytatását.
Erős alapok, óriási ösztönzőerő
A verseny végén nem csupán a pályázókat díjazzák: a megmérettetést támogató vállalkozások jóvoltából értékes ajándékokat kapnak a sikeres diákok iskolái és felkészítő tanárai is. Ezzel az elismeréssel ismerik el a diákokért tett munkájukat, s a szervezők reményei szerint ösztönzik is őket arra, hogy tudásukat és tapasztalataikat a jövőben még több fiatal generációnak adják át.
Dr. Nyúl László leszögezte, ha a fiatal tehetségek időben lehetőséget kapnak, az hosszú távon is előnyt jelenthet számukra – nemcsak az egyetemi éveik alatt, hanem a későbbi karrierjükben is. Az, hogy már fiatalon ilyen nívós versenyen bizonyíthatnak, egy erős alapot teremt, amelyre később építhetnek. „Ahogy annak idején egy egyetemi évfolyamtársam mondta: az első ösztöndíjat kell csak megnyerni, a többi már jön magától” – zárta gondolatait az intézetvezető.
A Szegedi Innovatív Informatika Verseny döntős pályamunkáiról minden évben megjelenik egy kötet is. E kötetek elektronikus formában tíz évre visszamenőleg az Informatikai Intézet honlapján érhetőek el.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Dr. Nyúl László. Fotó: Kovács-Jerney Ádám