Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. A projektet vezető Röst Gergely matematikus kutatócsoportja járványügyi forgatókönyveket dolgoz majd ki az ázsiai egyetem járványinformációs adatai alapján, az amerikai egyetemen pedig ezekből a modellekből ajánlásokat, protokollokat fogalmaznak meg. A projekt súlyát mutatja, hogy torontói kutatók már azon dolgoznak, hogy a kanadai járványmodellezők is együttműködhessenek a Rapid-Grip projektben kialakult hálózattal. Az SZTE ezzel kiemelt szerepet vállal majd a nemzetközi járványügyi felkészülésben.
A Covid-19 járvány tapasztalatait használva fel lehet készülni egy ismeretlen kórokozó által okozott új világjárványra. A világ különböző kutatócsoportjainak eredményeit összekapcsolva elkészíthető egy átfogó és interdiszciplináris módszertan, amelynek alapján egy újonnan felbukkant kórokozó esetén is gyorsan és hatékonyan beindítható a védekezés. Ennek a módszertannak a kidolgozására vállalkozik a következő három évben a Szegedi Tudományegyetem Rapid-Grip elnevezésű nyertes HU-rizont-projektje, amelyet az SZTE TTIK Bolyai Intézetben működő, Röst Gergely matematikus által vezetett járványmodellezési kutatócsoport a Kyotói Egyetem és a Yale Egyetem kutatóival közösen indít el 2025 elején.
Röst Gergely úgy tekint a Rapid-Grip projektre, mint a CEPI 2.0 program 100 napos vakcinamissziójának járványügyi társára. A CEPI 2.0 szerint a tudomány és technológia mai állása mellett 100 napon belül lehetséges működő, biztonságos vakcinát kifejleszteni egy újonnan felbukkanó vírus ellen. A Rapid-Grip abból indul ki, hogy mire ez a feltételezett 100 napos oltóanyag elkészül, egy nemzetközileg is koordinálható stratégiának már készen kell állnia a vakcina felhasználására. A folyamat három egymásba integrált részből tevődik össze:
A Rapid-Grip program járványügyi védekezési folyamata
– Amikor egy kockázatot jelentő kórokozó felbukkan, először is fel kell dolgozni az adatokat és elvégezni a járványtani paraméterek becslését – fejtette ki az SZTE tanszékvezetője. – Ezt követi a járványtani modellezés, amelynek során általában már egy másik kutatócsoport végez számításokat, készít előrejelzéseket, és dolgoz ki különböző szcenáriókat. A harmadik szakaszban pedig a modellezések eredményeit a gyakorlatban kell hasznosítani, vagyis konkrét ajánlások és közegészségügyi programok készülnek a modellek alapján. Az első fázisban a Kyotói Egyetem tudósainak jelentős tapasztalata van, míg a modellezési munka kidolgozásáért a Szegedi Tudományegyetem felel majd, ahol az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói a Covid-19 járvány alatt már széleskörű tapasztalatokat szereztek. A járványügyi protokollokat és az intézkedésekhez szükséges ajánlásokat végül a Yale Egyetem, a világ egyik legelismertebb epidemiológiai kutatóközpontja fogja összeállítani.
Röst Gergely matematikus, a Rapid-Grip HU-rizont konzorcium vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– A projektben egy olyan platformot hozunk létre, amelyen a három kutatócsoport éles helyzetben is együtt tud majd dolgozni azon, hogy a járvány azonosítása, a modellezés és a gyakorlati ajánlásokba ültetés a lehető leggyorsabban történjen meg – folytatta Dr. Röst Gergely. A szegedi, a kyotói és a New Haven-i kutatócsoportok közötti együttműködés új módszertanok kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek az intézmények eltérő és egymást kiegészítő szaktudását ötvözik. Dr. Röst Gergely szerint, amíg nem áll rendelkezésre vakcina, már az első 100 nap során szükség is van egy részletes stratégiára, a századik napra pedig elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljon egy megvalósítható terv a vakcina felhasználására. Fontos kérdés például, hogy mely csoportok részesüljenek elsőbbségben az oltás során.
– A válasz a kórokozó jellemzőitől és a terjedés paramétereitől függ: mely korcsoportokat érinti leginkább a járvány, milyen a terjedés földrajzi mintázata, kik a fő terjesztők, és kik a legsúlyosabb elszenvedői. A járványdinamikai paraméterek alapján kell eldönteni, hogy kinek érdemes prioritást adni, nem lehet minden kórokozó esetében ugyanazt a stratégiát alkalmazni. Mire a vakcina elkészül, az összegyűjtött adatok, elemzések és modellezések alapján készen kell állnunk arra, hogy hatékonyan megvalósítsuk az oltási stratégiát.
A Rapid-Grip program integrált módszertana
Konzorciumvezetőként a szegedi csoport a modellezés mellett a teljes folyamat integrálását is elvégzi. A folyamat közepén, a projekt matematikai központjaként a Szegedi Tudományegyetem kutatói fogják majd egységes rendszerré hangolni a japán járványügyi és az amerikai népegészségügyi szakemberek munkáját.Az SZTE két nagy nemzetközi partnere rangos helyet foglal el a járványügyi kutatásokban: a Yale világszinten, a Kyotói Egyetem pedig Ázsiában az első három vezető egyetem között van számon tartva a témában.
Röst Gergely partnere a Kyotói Egyetemen Hiroshi Nishiura orvos, járványtani professzor lesz, aki Japánban a pandémiás védekezés egyik emblematikus alakja volt. A Science beszámolója szerint a helyi sajtóban „80% uncle” néven emlegették, amikor a Covid-19 járvány első, robbanásszerűen terjedő szakaszában arra buzdította a lakosságot, hogy 80%-kal csökkentsék a társadalmi érintkezéseket és így fordítsák meg a járványt. A japán professzor az SZTE-n is járt, Röst Gergellyel régi ismeretséget ápol, közös publikációt is jegyeznek, a magyar matematikus pedig oktatóként is részt vett a Hiroshi Nishiura által szervezett nyári kurzusokon Japánban.
A projektben a Yale Egyetemről Alison Galvani epidemiológus professzor vesz részt, aki a Yale Institute of Global Health intézetben a járványelemzés és –modellezési központ vezetője. Galvani orvosi végzettségű, de a munkájában gyakran használ matematikai eszközöket; Röst Gergelynek vele is van társszerzőként jegyzett publikációja.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A hároméves projektben az első két évet szánják a tudományos és technológiai háttér kidolgozására, a harmadik évben pedig felhasználható szolgáltatássá alakítják a folyamatot. Ezután nemzetközi szervezeteknek is, például az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), valamint az európai és amerikai járványügyi hatóságoknak is bemutatják a kidolgozott védekezési módszertant.
A projekt jelentőségét mutatja, hogy a pályázat elnyerése óta eltelt rövid idő alatt a torontói járványmodellezők is jelezték, hogy csatlakoznának a Rapid-Grip projektben létrejövő nemzetközi hálózathoz, és ehhez jelentős kanadai forrásokat terveznek bevonni.
Az észak-amerikai és ázsiai kapcsolatokon túl az SZTE európai együttműködései is fejlődésnek indultak. Röst Gergely elmondta még, hogy a stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is jelentősen bővíti modellezési tevékenységeit. A Szegedi Tudományegyetemen működő járványmodellezési csoport is részt vesz abban a konzorciumban, amelynek a németországi Helmholtz Intézet a vezetője, és partnereivel közösen egy 3 millió eurós keretszerződést nyertek el. A jövőben tehát a szegedi matematikusok is rész vesznek az Európai Unió számára fontos járványügyi számítások elvégzésében.
Nemzetközi kapcsolatai és a Rapid-Grip program révén a Szegedi Tudományegyetem a járványügyi kutatás egyik jelentős nemzetközi központja lehet a jövőben.
- Komoly nemzetközi súlyt ad a Szegedi Tudományegyetem járványmodellező csapatának, ha a Yale School of Public Health és a Kyotói Egyetem fő partnereként jelenik meg a nemzetközi színtéren. A HU-rizont pályázat Európán kívüli együttműködésre is lehetőséget adott, amely révén a szegedi egyetem egy-egy jelentős ázsiai és amerikai egyetemet köt össze, ráadásul a teljes emberiség javát szolgáló témában – zárta Röst Gergely.
Panek Sándor
A borítóképen: Röst Gergely matematikus, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, a Rapid-Grip HU-rizont konzorcium vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
