Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
A tizenhetedik tanévében jár a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán Prof. Dr. Bíró István egyetemi tanár, aki 2017-től 2024-ig a kar dékánja volt. Novemberben, az Egyetem Napi ünnepi szenátusi ülésen vehette át az Oktatói Szolgálati Emlékérmet, amit nagyon megtisztelőnek tart, hasonlóképpen azt is, hogy három éve az év oktatójának választották a hallgatói. Interjúnkban beszélt a szegedi műszaki képzés megerősítéséről, a vállalati kapcsolatok kiterjesztéséről, oktatói módszeréről és arról is, milyen sportágra cserélte le nyugdíjas éveiben az erőemelést.
Öt oktató vehette át 2025-ben az Oktatói Szolgálati Emlékérmet a Szegedi Tudományegyetemen. Az egyikük Prof. Dr. Bíró István egyetemi tanár, az SZTE Mérnöki Kar korábbi dékánja. A díj legalább 25 éven keresztül végzett kiemelkedő oktatási tevékenység elismeréséért adományozható a nyugállományba vonult főiskolai, egyetemi oktatóknak.
– Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az Egyetem Napján megkaphattam az Oktatói Szolgálati Emlékérmet. Nem is gondoltam, hogy erre a díjra előterjesztenek. Itt, Szegeden ez a tizenhetedik tanévem, előtte huszonkét tanévet voltam főiskolán. Elég sok tapasztalatot szereztem a felsőoktatás különböző szintjein, több mint húsz évig voltam különféle vezető beosztásokban. A kollégák bizalmából két ciklusban lehettem a Mérnöki Kar dékánja 2017–2024-ig. Igen fontos ez az elismerés, de talán ennél is felemelőbb érzés volt, amikor a hallgatók az év oktatójának választottak 2022-ben – vélekedett Prof. Dr. Bíró István, akivel a Mérnöki Kar Mars téri épületének tanácstermében beszélgettünk. Mögötte a falon láthattuk a korábbi dékánokról készült portrékat, ahol a róla festett kép is megtekinthető.
A professzor több mint negyven éve dolgozik a felsőoktatásban, ez idő alatt több ezer fiatalt segített a diplomához.
– Jóleső érzés, amikor ellátogatok egy vállalathoz és ott ismerőssel, régi hallgatóval találkozom. Mindig kellemes dolog visszatekinteni a régi időkre egy-egy találkozás kapcsán – mondta. Prof. Dr. Bíró István 2009-ben Véha Antal professzor, akkori dékán meghívására jött Szegedre, addig egy vidéki főiskolán dolgozott. Látta, hogy nincs nagy jövője az intézménynek, a szegedi egyetemen pedig nemes feladatok várták, meg kellett erősíteni a műszaki képzést. Amikor a Tisza-parti universitashoz szegődött, már volt gyakorlata szakok akkreditálásában. 2011-ben elindították a Mérnöki Karon a gépészmérnök szakot, amelyet a korábbi élelmiszeripari gépészmérnök szakra építettek. Utána sorra bővítették a kar profilját: műszaki menedzser és mechatronikai mérnök mesterképzés, gépészmérnök mesterképzés, ipari termék és formatervező mérnök szak, táplálkozástudományi mesterszak. Az utóbbi években tudatosan készültek a Szegedre érkező kínai autógyár, a BYD „kiszolgálására” is. Hangsúlyozta, hogy a külső vállalati igények mentén gondolkodva és tervezve bővítették a képzési palettát, és az elindított szakok a mai napig is jól futnak. Jelenleg mintegy 1500 hallgatója van a Mérnöki Karnak.
Bíró István nyugdíjasként is szívvel-lélekkel oktatja a jövő mérnökeit, azt mondta, addig marad, amíg hasznos tagja lehet a karnak. Amióta nem ő a dékán, kicsit nyugalmasabbak a mindennapjai. Erre a nyugalomra vágyott már akkor is, amikor a korábbi főiskolai időszakát hátrahagyva a Szegedi Tudományegyetemen kezdett dolgozni. Öt félévnyi mechanikát oktat, az alapszakon statikát, szilárdságtant és mozgástant, ezekre épül a mesterképzésen a rugalmasságtan és a rezgéstan.
– A tantárgyat felvevők és sikeresen teljesítő hallgatók aránya nem túl jó, sokan feladják, majd újra felveszik a tárgyat. Ezzel együtt a hallgatóink véleménye a mechanika oktatásáról, amelyet többedmagammal végzek, alapvetően pozitív. Ha valahol elakadnak, lelkesítjük őket, én minden félévben – ősszel október végétől, tavasszal március végétől – hetente három tanórában tartok korrepetálást a vizsgaidőszak végéig. Leginkább a levelezősöket kell így támogatni, de nappali tagozatosok is látogatják ezeket az alkalmakat, sőt online is elérhetővé teszem az óráimat. A mechanikának az a lényege, hogy megtaláljuk az összefüggéseket különböző fizikai mennyiségek között, célzottan mechanikai szerkezetek vonatkozásában.
Bíró professzor a hagyományos tanítási módszert alkalmazza, a táblánál, krétával a kezében adja át a tananyagot, és úgy látja, szerte a világban ezt csinálják a kollégái is ezen a területen. Az elméleti megfontolásokat röviden bemutatja, majd példákon keresztül próbálja emészthetőbbé tenni a tananyagot.
Hogyan értékeli azt az időszakot, amikor a kar dékánja volt? – kérdeztük. A Mérnöki Karon hármas szemléletet igyekezett megvalósítani.
– Az egyik célom az volt, hogy jó szakkínálatunk legyen, vonzó képzéseket kínáljunk, amelyekre bejönnek a hallgatók. A második célkitűzésem volt, hogy legyenek a hallgatóinkat végzésük után fogadó vállalatok, amelyek részt vesznek a képzésekben. Jelentős szerepet vállaltam a duális képzés beindításában, ami 2015 óta működik. Ezzel szorosabbra fontuk az együttműködésünket számos vállalattal, nemcsak a nagyokkal (például Pick, Sole-Mizo, Linamar), hanem a kisebbekkel is. Százötven-kétszáz közötti céggel vagyunk kapcsolatban, ezek közül mintegy 80 vesz részt a duális és kooperatív képzésekben. A harmadik szempont, amivel dékánként foglalkoztam, a „bemeneti oldal”. 2020-tól megerősítettük a középiskolai kapcsolatainkat, együttműködünk szakképzési centrumokkal, szervezettebbé tettük a beiskolázási munkánkat. Oktatóink eljárnak középiskolákba előadásokat tartani, hogy orientálják a fiatalokat a mérnöki pálya felé. Ezt a hármas szemléletet folytatja az utódom, Sárosi József professzor úr – összegezte dékáni munkásságának legfőbb vállalásait Prof. Dr. Bíró István.
Nemrég kapta kézhez azt az oklevelet, amely a hetvenszeres véradóknak jár. Még középiskolásként ismerkedett meg ezzel a lehetőséggel, és azóta is fontosnak tartja a segítségnyújtásnak ezen formáját. Maga is szervezett véradásokat a hallgatóknak, és úgy látta, példát kell mutatnia azzal, hogy ő megy elől a „vérpad” felé, ahogyan fogalmazott. Akinek van kedve, kövesse. A sportsikerek sem maradtak ki az életéből, 1986-ig versenyszerűen űzte az erőemelést, sok sikerélményhez jutott, országos bajnokságokat nyert. Manapság egy könnyebb sport, az asztalitenisz a szenvedélye, heti rendszerességgel játszik kollégáival.
Vida-Szűcs Imre
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
