Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
A 2025-ös Egyetem Napja ünnepségsorozat alkalmával a Szegedi Tudományegyetem azokat a fiatal kutatókat is ünnepelte, akik munkájukkal a jövő tudományát formálják. Az eseményen az egyetem Év fiatal kutatója elismerő oklevelét élettudományok kategóriában Dr. Bozó Renáta, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Sejtterápiás és Sejtbiológiai Laborjának kutatója vehette át. Tudományos útjáról, kutatási területéről és motivációiról vele beszélgettünk.
A rangos elismerést az a Szegedi Tudományegyetemmel munkaviszonyban álló, 40. életévét be nem töltött egyetemi polgár kaphatja, akinek kiemelkedő műszaki alkotásai, tudományos eredményei, kimagasló publikációs tevékenysége, iskolateremtő munkássága, vagy a hazai és nemzetközi tudományos életben betöltött szerepe példaként állítható az egyetem polgárai elé. Az Év fiatal kutatója elismerő oklevelet 2025-ben többek között Dr. Bozó Renáta, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Sejtterápiás és Sejtbiológiai Laborjának kutatója érdemelte ki.
„Nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, hogy én kapom meg az Év fiatal kutatója-díjat. Óriási boldogsággal töltött el, és valódi megtiszteltetésként éltem meg. Őszintén, nem gondoltam volna, hogy valaha egyetemi kitüntetésben részesülök, ezért különösen jó érzés volt a díjátadón a kitüntetettek között ülni” – mondta el Dr. Bozó Renáta. Hozzátette, a díj mindenképpen motiváló számára, ugyanakkor úgy véli, nem ez határozza meg elsősorban egy kutató munkáját. Új lendületet adhat, de az igazi kutatót elsősorban nem az elismerés, hanem a kíváncsiság és az elhivatottság vezérli.
Felidézte, hogy ez a kiapadhatatlan kíváncsiság már gyermekkora óta jelen van az életében. Bár magyar-történelem szakos osztályba járt, különösen az emberi test működése foglalkoztatta, és az a vágy is hajtotta, hogy minél többet megismerjen a világból. Egyetemi évei alatt kezdett a kutatói pálya iránt érdeklődni: biológia alapszakos hallgatóként az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékén dolgozott, ahol beleszeretett a labormunkába. „Amikor belecsöppentem ebbe a világba, annyira megtetszett a labormunka, ahogyan különböző technikák segítségével keressük a kérdésekre a választ, hogy tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben” - vallotta.
Mesterszakon már a Szegedi Bőrklinikán folytatta kutatásait, ahol Dr. Kemény Lajos professzor, klinikai immunológus és allergológus szakorvos nagy szeretettel fogadta TDK-hallgatóként. A Prof. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna által vezetett Sejtbiológia Laborba került, Dr. Groma Gergely témavezetése mellett. Ekkor kapcsolódott be az ott folyó pikkelysömörrel kapcsolatos kutatásba is. Elmondta, nagyon megtetszett számára az a munka, amelynek itt a részese lehetett. Közben biológusként végzett a Szegedi Tudományegyetemen, molekuláris immun- és mikrobiológia szakirányon. A mesterképzést követően jelentkezett a doktori képzésre, majd végül a Bőrklinikán szerzett klinikai orvostudományokból doktori fokozatot. Azóta is ott dolgozik, immáron témavezetőként, sőt lehetősége nyílt saját kutatási témáiban is kibontakozni. „Az, hogy végül kutató lettem, tulajdonképpen annak köszönhető, hogy belekerültem a sodrásba: egyik dolog jött a másik után, és az események egyszerűen magukkal ragadtak” – árulta el Dr. Bozó Renáta.
Kiemelte, döntésében meghatározó szerepet játszott a laboratórium támogató, családias légköre. Emellett az izgalmas kutatási témák és az önálló alkotói szabadság is vonzotta a kutatói létben. „A Bőrklinikán minden adott ahhoz, hogy az ember a saját kutatási ötletei alapján bontakozzon ki” – mondta el. Hozzátette, kutatásuk fókuszában elsősorban a pikkelysömör áll, különös tekintettel a pikkelysömörös, tünetmentes bőr vizsgálata. Mint a kutató magyarázta, azokat a bőrterületeket vizsgálják, ahol a pikkelysömörös betegnek nincsenek látható léziói, vagyis a betegségre jellemző, vörös, hámló pikkelyes plakkok nem jelennek meg. Elmondta, az elmúlt évtizedekben számos kutatás bizonyította, – melyekhez a szegedi kutatócsoport is jelentősen hozzájárult–, hogy ezeken a bőrterületeken is jelen lehetnek olyan elváltozások, amelyek hajlamosíthatják az adott bőrterületet arra, hogy léziók alakuljanak ki.
„Emellett többek között mi fedeztük fel, hogy ezeken a területeken olyan elváltozások is lehetnek, amelyek protektív szereppel bírnak, vagyis gátolják a léziók kialakulását. Vizsgálataink során olyan elváltozásokat keresünk, amelyek segítenek fenntartani a tünetmentességet. Ennek hosszú távon a hatékonyabb terápiák kidolgozásában lehet jelentősége. Ezeket az elváltozásokat különböző sejt- és molekuláris biológiai technikákkal próbáljuk megkeresni, sejt illetve szöveti szinten is – fogalmazott Dr. Bozó Renáta.
A vizsgálatok másik fő iránya a bőr emlékezetéhez kapcsolódik. A kezelt pikkelysömörös betegeknél, akiknél a léziók már eltűntek, gyakran ugyanazokon a pontokon térnek vissza a tünetek, ahol korábban is megjelentek. Mint a kutató részletezte, az ő feladatuk összehasonlítani azokat a területeket, ahol még soha nem alakult ki a betegnek léziója, az úgynevezett „resolved” (kezelés hatására tünetmentessé vált) bőrfelületekkel. „Azt vizsgáljuk, milyen elváltozások felelősek a tünetek kiújulásáért, melyek bírnak protektív, vagyis védő szereppel, illetve hogyan emlékezhet a bőr arra, hogy korábban ott léziója volt” – magyarázta a kutató.
A kutatás jelenlegi fázisában ezeket a potenciális elváltozásokat keresik. „Ugyan munkáink során többnyire beigazolódott a kiinduló hipotézis, azonban, időnként egészen váratlan eredmények is születtek. Ilyenkor elindul egy újragondolási folyamat: különösen akkor, ha az eredmény éppen az ellenkezőjét mutatja annak, amire számítottunk. Arra is volt már példa, hogy egy nem várt eredmény teljesen új szemléletet, új irányokat hozott a folytatáshoz” – részletezte.
Dr. Bozó Renáta abba is beavatott, legtöbb kutatási projektje a pikkelysömör egyes kérdéseivel foglalkozik. Ugyanakkor olyan vizsgálatokat is végeznek, melyek nem közvetlenül kapcsolódnak a pikkelysömörhöz. Ezek közé tartoznak azok a kutatások, amelyek során frakcionált szén-dioxid lézerkezelést alkalmaznak úgynevezett ex vivo bőrmintákon, vagyis laboratóriumi körülmények között vizsgált, emberi eredetű bőr szöveti mintákon. „A vizsgálatok célja olyan, eddig még nem ismert mechanizmusok feltárása, – elsősorban a keratinocitákra (a bőr legkülső rétegének domináns sejttípusára) vonatkozóan– , amelyekre a kezelés hatással lehet” – fogalmazott a kutató. Hozzátette, ez egy felfedező jellegű bőrgyógyászati kutatás, melynek célja, hogy a jelenleg főként esztétikai célokra alkalmazott kezelést a jövőben szélesebb körben is be lehessen vezetni a bőrgyógyászati rutinba, például olyan bőrbetegségek esetén, amelyeknél eddig még nem ismert a használata.
A kutató elmondta, a jövőben is ezen az úton szeretne továbbhaladni. „Számos PhD és TDK – hallgatóval dolgozom együtt, hiszen most már a feladataim közé tartozik a hallgatók szakmai támogatása is. Így a jövőben azonkívül, hogy szeretnénk minél több közleményt, minél több eredménnyel publikálni, az a nagy célom, hogy a hallgatók is előre tudjanak lépni” - közölte. Elárulta, kezdetben nagyon furcsa érzés volt számára hallgatóból oktatóvá válni, de ma már úgy érzi, könnyebben veszi ezeket az akadályokat. „Ehhez természetesen az is kellett, hogy a hallgatók is befogadók legyenek. Úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb tényező az, hogy jól működjön a kémia a hallgató és a témavezető között. Úgy érzem, ez a szemlélet is hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatóim sikeresen szerepelnek a különböző szakmai megmérettetéseken” – mondta.
Dr. Bozó Renáta számára elsősorban az új kérdések megválaszolása és a felmerülő problémák megoldása jelenti a legnagyobb motivációt. „Mivel még annyi megoldatlan probléma van, –akár a pikkelysömör esetében is –, és annyi nyitott kérdés a testünk működéséről és a bennünket körülvevő világról, hogy úgy gondolom, egy kutatónak mindig lesz feladata.” Mint fogalmazott, egy-egy eredmény olykor egy meglévő téma új fejezetét indítja el, máskor pedig egészen új megvilágításba helyezi a kutatást és új irányok felé vezeti a kutatót. Dr. Bozó Renátát pont ez a folyamatos keresés és hajthatatlan kíváncsiság vezeti továbbra is szakmai útján.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Dr. Bozó Renáta. Fotó: Fülöp Tímea
