Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Létrára mászik a főigazgató, miközben elődje a régi könyvek bőrkötéseit tisztogatja. Többdiplomás könyvtárosok szerelik szét, majd illesztik össze a polcokat. Munkatársaik könyveket „tolatnak” a polcokon. Az új felsőoktatási tanév kezdete előtt szétnéztünk az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. Az olvasókat szolgáló változások leltározása közepette fölidéztük a húsz évvel ezelőtti költözés és az egységes egyetemi bibliotéka születésének izgalmát.
– Összekovácsol a nyári munka! – jelenti ki Aranyi Zoltán osztályvezető, aki 31. tanévét kezdi a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárában, az Ady téri üvegpalotában. – Igen, a könyvtáros cipekedik – mosolyodik el, amikor ránézek a könyvekkel megrakott „kiskocsira”, amivel egyik helyről a másikra szokta áttolni a vaskos köteteket. – Én ebbe nőttem bele. A legelső munkanapomon, 1993. augusztus 23-án benyitottam az ajtón és a nyakamba hullott a vakolat a szegedi egyetemi bibliotéka korábbi otthonában, a Dugonics téri épületben. Tudni kell, az intézménytörténet része, hogy a Kolozsvárról száműzött magyar tudományegyetem szegedi befogadásakor, az 1921-ben indult első szegedi egyetemi tanévben a Dugonics téri épületben talált otthonra, több mint nyolc évtizeden át – többek között – a könyvtár is.
A szegedi egyetemi könyvtárban húsz éve és 2024 nyarán is sok-sok könyv került át egyik helyről a másikra. Archív fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország
Amikor az SZTE jogelődjének számító József Attila Tudományegyetem, a JATE rektori hivatala mellé, a legfölső szintre költözött az ugyancsak jogelőd intézmény, a Szegedi Orvostudományi Egyetem, a SZOTE rektorija, a Dugonics téri épületen belül felszabadult területtel a teljes első emeletet megkapta az egyetemi bibliotéka. És a könyvtárosok a 31 évvel ezelőtti nyáron is rendszerezték a köteteket, majd rakodtak és cipekedtek, pakoltak és „tolattak”.
– A „tolatás” állandó nyári munka az egyetemi könyvtárban – magyarázta Aranyi Zoltán. – Az állománygyarapítás következtében a polcok „bedugulnak”, miközben a szakreferensek által selejtezett könyvek helye üresen áll. E helyekre kell „áttolatni” az állományokat.
Az egyetemi bibliotéka első szegedi otthonában, a Dugonics tér 13. számú épület földszintjén berendezett folyóiratolvasó húsz éve költözött át az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Közppont Ady téri üvegpalotája földszinti könyvtári tereibe. Archív fotó: Aranyi Zoltán / SZTE Klebelsberg Könyvtár
A fizikai munka is része a könyvtárosságnak. Aki az SZTE Klebelsberg Könyvtár mai olvasótermében felemeli a fejét és kipillant a monitor mögül, láthatja: a könyvtárosok különböző méretű és súlyú kiadványokat pakolnak, visznek át egyik térből a másikba, raknak át egyik polcról a másikra.
A nyári vakáció csúcsain, 2024 augusztusában az SZTE Klebelsberg Könyvtár több részlegét is átrendezték – az olvasókat szolgálva. Fotó: Fekete Franciska, Nemes Réka
Amikor még úgy volt, hogy a Világbank finanszírozza az Ady téri egyetemi épület fölhúzását, Mader Béla főigazgató sorra látogathatta Európában és az Amerikai Egyesült Államokban a kisebb-nagyobb könyvtárakat. E tapasztalatok alapján úgy vélte, a szegedi egyetemi könyvtár nagyságú bibliotéka költöztetése egy évet vesz majd igénybe.
– Másfél-kétéves tervezés, a legapróbb részletekig lebontott ütemezés előzte meg a költözést. Táblázatokban vezettük, melyik könyv honnan hova kerüljön, a könyvtárosok közül ki hova üljön, milyen osztályok legyenek és hogyan dolgozzanak – mutat Aranyi Zoltán a polcon sorakozó spirálfüzetekre és mappákra az SZTE Klebelsberg Könyvtár dolgozószobájában.
Amikor még csak a váza állt a jelenlegi József Attila Tanulmányi és Információs Központnak, már akkor azon kellett gondolkodni, hogy a könyvállomány hányad része fér el a raktárban, mi kerüljön az olvasóterembe, hogyan épüljenek fel a könyvtári osztályok. Archív fotó: Enyedi Zoltán
A raktári könyvállomány költöztetésének a zökkenőmentessége azon múlt, hogy Mader Béla és csapata megmérte és megtervezte, hogy az egyetemi bibliotékának 1921 óta otthont adó Dugonics téren és a 2004-ben átadott Ady téri üvegpalotában mennyi hely áll rendelkezésre. A költöztető cégnek „csak” annyi volt a dolga, hogy a rakodók a listák alapján a régi polcokról az újak megjelölt helyére pakolják át a könyveket.
– A húsz évvel ezelőtti nyáron a költözés előkészítésének az utolsó szakaszához érkeztünk. Én a 400-450 ezer kötetes olvasótermet megtervező csapathoz tartoztam – emlékezett Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár volt főigazgatója. – Tematikusan összeraktuk, hogy hol mi legyen. Exportáltuk a könyvtár különböző pontjain lévő kiadványokat a Sándor Ákosék, az informatikusok által készített táblázatba. Annak alapján kiszámoltuk, hogy melyik témakörhöz hány folyóméternyi kötet tartozik. Az új épület megadott paraméterein belül, eleinte a számítógép képernyőjén látható táblázaton belül, majd szó szerint, „játszós ruhában” emelgettük a könyvkötegeket, mezítláb, egyik helyről a másikra cipeltük a kiadványokat. Meg kell mondanom: nagyon jó volt! Csapatépítésnek is.
A Hadtörténeti Gyűjtemény rendszerét is megtervező Aranyi Zoltán úgy emlékszik, a témafelelősök már a Dugonics téri épületbeli bibliotékában egyezkedtek arról, hol vannak a határok. A könyvgyarapításkor már az új jelzetrendszert használták.
A 2004-es „júniusi vizsgaidőszak végéig mindenkit a megszokott nyitva tartással és szolgáltatásokkal várunk, az utóvizsgák után viszont végleg bezár a Dugonics téri központi könyvtár, hogy az ősszel megújulva, új szolgáltatásokkal fogadhassuk a mintegy 25 ezer egyetemistát, az oktatókat és a város lakosait” – fogalmazott sajtónyilatkozatában a korabeli főigazgató, Mader Béla.
Közel 12 perces videó mutatja be azt a heroikus munkát, amit a Dugonics téri patinás épületből az Ady téri modern palotába költözés jelentett. Az akkori főigazgatóhelyettes, Kokas Károly készítette filmkockák őrzik az egykori és a formálódó új olvasóterem hangulatát
Tehát az Ady téri új egyetemi üvegpalota könyvtári tereit 2004 nyarán kezdték belakni az úgynevezett „központi” és a kari, tanszéki bibliotékák könyvtárosai.
„Naponta négyszáz folyóméter kötetet költöztet át az új Ady téri központba a szegedi egyetemi könyvtár. A munka első szakaszával még e héten el kell készülniük. Jövő héten a Juhász Gyula főiskolai kar, azután pedig a bölcsészkar könyvtárai következnek” – tudósított a rendszerezéssel és cipekedéssel együtt járó munkáról a Délmagyarország 2004. szeptember 16-i címlapja.
Húsz éve egy őszi szombati napon Aranyi Zoltán, az ügyeletes könyvtáros – a főigazgató akkori helyettese, a legendás Bakonyi Géza társaságában – bezárta a könyvtárat. Az akkor készített A. Z.-fotókat is őrzi a repozitórium.
„Gerincre állítva Szegedtől Kistelekig érne a szegedi egyetemi könyvtár gyűjteménye: a harminc kilométernyi kötetsorból eddig ezer méter került át a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjának” könyvtári tereibe – adott pillanatfölvételt a húsz évvel ezelőtti szeptemberről a Délmagyarország tudósítója.
– Évekig lehetett látni, hogy a központi könyvtár színes cédulával jelölt darabjait miként egészítették ki a tanszéki könyvtárak fehér cédulákkal megjelölt kötetei – folytatta az emlékezést Aranyi Zoltán. Archív filmfelvétel részlete, filmezett: Kokas Károly
A nyilvántartás egységesítését spirálfüzetekben vezetett és számítógépes adatbázisban a hallgatók segítették.
– Ládákba csomagoltuk a kiadványokat a tanszéki könyvtárakban – emlékezett a húsz évvel ezelőtti nyárra Csengődi Erika, az SZTE Klebelsberg Könyvtár mai főigazgatóhelyettese. – Most hasonló, de nem ekkora volumenű munkában vagyunk. Befejeződött a külső raktárból a könyvek költöztetése.
Az Ady téri épületen belül is nagy az átrendeződés: különböző állományrészek átcsoportosítására, mozgatására volt szükség.
– Mind az évfordulós beköltözésnek, mind a mostani átalakításnak – ahogy Mader Béla, a húsz évvel ezelőtti főigazgató mondta – a „lényegmagcentruma” a szervezettség – osztja meg tapasztalatát az ifjú kollegákkal Aranyi Zoltán. – Vagyis mindent nagyon jól elő kell készíteni, hogy gyorsan megtörténhessen a változás.
Húsz éve és most hasonló a munkafolyamat. Az épületek közti szállításban költöztető cég segít. A házon belüli átcsoportosítást szinte kizárólag a könyvtárosok végzik, miközben viszik a könyveket, s ha a helyzet úgy kívánja, mérik és csavarozzák a polcokat. Egy ilyen munkafázist 2024 nyarán a könyvtár mai főigazgatója, Nagy Gyula a létra legfelső fokán állva irányított.
Az egykori otthonváltó és az idei mikroköltözés különbségeit részletezhett az SZTE Klebelsberg Könyvtár korábbi és mai főigazgatója. Keveházi Katalin és Nagy Gyula szerint is csapatépítő a közös munka. Fotó: Fekete Franciska, Nemes Réka
– Új helyre kerül a földszinten a kézikönyvtár. Ennek az állománya kisebb lett, igazodva az olvasói igényekhez. A gyors háttérinformáció, adatkeresés ugyanis jobbára már nem könyvekből, hanem az internetről történik – emlékeztet Nagy Gyula, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója.
A földszinti polcok a Keleti Gyűjtemény és a Régi Könyvek és Kéziratok Tára helyiségeibe kerültek. Fotó: Fekete Franciska, Nemes Réka
A 2024-es nyári mikroköltözés mestere Molnár Sándor könyvtáros, aki számítógépen modellezi, melyik bútor mekkora darabja honnan hova kerüljön. Hét-nyolc féle folyóiratpolc új helyét kellett megtalálnia.
– Hagyatékokból gyarapszik a Keleti-gyűjtemény. A világszerte elismert orientalisták számára presztízs lett, hogy ebbe az állományba kerüljenek – mondja Csengődi Erika főigazgatóhelyettes. – Modernizálódik a földszinti folyóiratolvasó a könyvtár kiállítási tere mellett.
Mely folyóiratok kerülnek a polcokra? Erre a könyvtárosok közül elsőként Kiss Márta, Kiss Zsuzsa és Túri Alexa tesz javaslatot. Így aztán a kirakodás ugyanolyan gyors lesz, mint a kiadványok összerendezése.
–Akár egy évig is eltarthat a száznál is több éves kötetek portalanítása, majd új polcra helyezése – tudtuk meg a Régi Könyvek és Kéziratok Tárának a berendezéséről döntő Farkas Katától.
A galérián a régi könyveket, vagyis a bőrkötéseket a latin-ógörög szakon végzett Mátrai Mónika és az SZTE Klebelsberg Könyvtár volt főigazgatója, Keveházi Katalin segített tisztogatni, „gyógyítgatni”. Fotó: Fekete Franciska, Nemes Réka
A kutatók számára változás, hogy a régi könyvek egy része bekerül a Régi Könyvek és Kéziratok Tára helyiségébe. Így várakozás nélkül elérhetők lesznek ezek a dokumentumok, amelyeknek a tárolása megfelelő lesz: a helyiség páratartalmát, hőmérsékletét szabályozva megakadályozható az állagromlás.
Olvasóbarátabbá alakul a szegedi egyetemi bibliotéka.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár kiállítási terében megújult a „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című állandó tárlat. Inspiráló információkkal gazdagodott. Szent-Györgyi Albert munkásságát is bemutatja a könyvtári gyűjteményekre támaszkodó, az információkat virtuális módon is feldolgozó, az SZTE Nobel-díjas kutatói előtt tisztelgő interaktív egyetemtörténeti kiállítás.
Újszászi Ilona
Fotók: Fekete Franciska, Nemes Réka;
Archív fotó: Enyedi Zoltán, Karnok Csaba, Kokas Károly
