Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Dr. Molnár Gergely, az SZTE FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszék egyetemi adjunktusa az egyik szerzője annak a nagy visszhangot kiváltó tudományos cikknek, amely arra világít rá, hogy az épülethez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az állomány modernizációjának felgyorsításával és a megújuló energiaforrásokra, például napenergiára támaszkodva lehetséges.
Az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban jelent meg az európai épületek klímára gyakorolt hatását vizsgáló kutatási eredményekről szóló cikk amelynek második szerzője Dr. Molnár Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi adjunktusa. Az elmúlt években szoros szakmai együttműködés alakult ki a Légkör- és Téradattudomány Tanszék oktatója és a CEU Környezettudományi és Politikai Tanszék, az IPCC alelnöki tisztségét ellátó Dr. Ürge-Vorsatz Diana között. Ennek köszönhetően a szegedi kutató 2020. végén csatlakozott a H2020 SENTINEL projekthez, melynek során kollégáival az épületekhez köthető zöld átmenet lehetőségeit vizsgálták. A projekt alatt Dr. Molnár Gergelynek – Dr. Ürge-Vorsatz Dianán túl – lehetősége nyílt több neves kutatóval, például Luisa F. Cabeza-val (Universitat de Lleida), Ian Staffellel (Imperial College London), Johan Lilliestammal (University of Erlangen-Nürnberg) és Souran Chatterjee-vel (University of Plymouth) együtt dolgozni. Az aktuálisan megjelent cikken túl az SZTE szakértője az elmúlt években olyan kiemelkedő folyóiratokban publikált– túlnyomóan első szerzőként –, mint a Journal of Cleaner Production, Applied Energy és Energy Research & Social Science.
A kutatás főbb lépéseit és eredményeit bemutató folyamatábra. Dr. Molnár Gergely
Az Európai Unióban az épületekhez köthető a teljes szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmada, így a Párizsi Egyezményben és a Zöld Megállapodásban megfogalmazott törekvések, azaz a globális hőmérsékletemelkedés 1,5 °C alatt tartása és az EU-s szinte nettó zéró üvegházgáz emisszió 2050-re történő elérése érdekében, az állomány minél gyorsabb modernizációjára lenne szükség. A kutatás azt vizsgálja energiamodellezési technikával és különböző modernizációs forgatókönyvek feltételezésével, hogy milyen ütemben és mekkora mértékben csökkenthető az épületekben történő energiafogyasztás és károsanyag-kibocsátás. Emellett a vizsgálat arra is törekszik, hogy elemezze a napenergiának (napelemek), mint rohamosan fejlődő technológiának az épületek energetikai dekarbonizációjában betöltött szerepét.
A cikk elsőszámú nóvuma, hogy igen nagy tér- és időbeli felbontással vizsgálja a várható változásokat. A vizsgálat időhorizontja egészen 2060-ig terjed ki, és nemcsak az EU teljes egészére, hanem az egyes tagállamokra, sőt az azokon belüli klímazónákra és épülettípusokra is közöl eredményeket. Mindezeken túl nem csupán a legvalószínűbb kimenetelt vizsgálja, hanem különböző teóriákat állít fel az épületi szektor modernizációját és a megújuló energiaforrások térnyerését illetően. Az eredmények egyes szegmensei korábban bemutatásra kerültek nívós konferenciákon,
ahol rendkívül pozitív visszajelzések érkeztek.
– Nemzetközi kutatócsoportok is jelentkeztek már lehetséges jövőbeli kooperációs igényekkel. A kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy az épülethez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az állomány modernizációjának felgyorsításával és a megújuló energiaforrásokra (pl. napenergia) támaszkodva lehetséges. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a fűtési energiafelhasználás dekarbonizációjára, illetve a klímaváltozás miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hűtési energiához szükséges áram zöld úton történő előállítására. Az eredmények alapján arra is következtethettük, hogy a helyes útra való rátérés a kisebb gazdasági potenciállal rendelkező EU-s országokban lassabb lehet, ezért ezeken a területeken az EU épületfelújítási programjai a jelenlegi kedvezőtlen energiahatékonyság jelentős javulását hozhatják – mondta el Dr. Molnár Gergely.
A cikk szerzőihez együttműködési megkeresés érkezett az EU Közös Kutatóközpontjából (JRC – Joint Research Centre), melynek célja – többek között –, hogy tudományos elemzéseivel támogassa a politikai döntéshozatalt. A kutatás éghajlati, meteorológiai és térinformatikai adatokat használ fel. Ilyen adatok megértésére, kezelésére és feldolgozására irányuló kurzusokat a Légkör- és Téradattudomány Tanszék tart.
– Dr. Ürge-Vorsatz Diana kutatócsoportjával az együttműködés jelenleg is zajlik. A következő cél az energiafogyasztás és a tetőkre telepített napelemek áramtermelésének részletes összehasonlítása EU-s és globális szinteken. Jelenleg több közös publikációnk is elbírálás alatt van – zárta gondolatait Dr. Molnár Gergely.
