Indonéz hallgatók mutatták be kultúrájukat, és hívták fel a figyelmet veszélyeztetett természeti kincseikre az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Boldogasszony sugárúti épületében október 25-én. A megnyitón az IISMA-ösztöndíjjal egyetemünkön tartózkodó indonéz hallgatók színdarabot és táncokat adtak elő, a kultúrájukat bemutató izgalmas programokkal várták az érdeklődőket. Az eseményen adományokat is gyűjtöttek, a befolyt összeget Indonézia tengeri ökológiai egyensúlyának, élővilágának megóvására fordítják.
„Különbözünk, de egyek vagyunk” – ez az indonézek mottója, mely utal biológiai, vallási és nyelvi sokszínűségükre. A megnyitón az ösztöndíjasok egy kisfilmen is bemutatták Indonézia csodálatos élővilágát, és elmondták, országuk 76%-a víz, ezer halfajjal és több mint hetven korallfajjal. A Föld korallzátonyainak 80%-a Indonéziához tartozik, és az ökoszisztéma hét teknősfajából hat megtalálható tengereikben. Ezek a természeti kincsek jelenleg veszélyben vannak. Az indonéz egyetemisták nagy mosollyal buzdították a hallgatóságot, hogy akárhányszor elhangzik az eseményük neve („Lentera by IISMA”), hullámzó karmozdulattal skandálják annak mondnivalóját: „Harmony with the sea” (’Összhang a tengerrel’).
A Szegedi Tudományegyetemre 2021 óta jönnek indonéz hallgatók, a kezdeti 4 karhoz képest idén 9 kar csatlakozott a programhoz. A megnyitón emlékplakettel köszöntötték Zilahi Tibort, az Erasmus+ intézményi koordinátorát, hogy ezzel hálálják meg a tanulmányaikhoz és a rendezvényükhöz nyújtott támogatást.
Zilahi Tibort emlékplakettel köszöntötték, Fotó: Vass Gergő
Az indonéz diákok népviseletben mutatták be hagyományos táncaikat, és színdarabjukban is több táncos jelenet volt. Itt már nemcsak néptáncaik jelentek meg, amerikai és magyar dalok is felcsendültek. Előadásuk középpontjában szintén az indonéz szigetvilág természeti kincseinek megóvása állt. A főszereplő egy Piroska nevű magyar utazó volt, akit egy indonéz lány testesített meg magyar népi motívumos ingben, fonott copfokkal és keresztes fülbevalóval. Piroska egy indonéz város megmentését tűzte ki célul, ahol a természetet kizsákmányoló nagy építkezés kezdődött. Miután több ponton kudarcot vallott, közösségi média platformjain hívta fel az ügyre a figyelmet, majd egy fesztivált rendeztek, ahol nagy támogató tömeg jelent meg. A gazdag befektető ettől észbe kapott, és kompromisszumos megoldást javasolt.
A történet komoly mondanivalóját nem tompította az előadásba vitt humor, ami mind szövegileg, mind a karakterek gesztusaiban megjelent.
|
IISMA-ösztöndíjas indonéz hallgatók mutatták be kultúrájukat az SZTE-n |
A megnyitó műsor után csoportképkészítés volt az udvaron, ezután pedig két helyszínen folytatódott az esemény. Az egyik teremben a batikolást lehetett kipróbálni és hagyományos indonéz ételeket kóstolni, a másikban volt a fotósarok; itt batikolt ruhákat próbálhattak fel az érdeklődők, illetve indonéz játékokat játszhattak.
Az indonéz hallgatók rendkívül lelkesen és mosolygósan válaszoltak kérdéseimre, elmondták, hogy többnyire édes ételekkel kínálják a látogatókat, és háromféle népi játékot lehet kipróbálni a rendezvényükön. Az egyik játékba lendületesen invitáltak, de végül csak figyeltem, ahogy két csapat láncot alkotó játékos igyekszik hangos drukkolás és nevetések közepette minél gyorsabban egy kör alakú kendőt eljuttatni a testükön keresztül az első embertől az utolsóig anélkül, hogy elengednék egymás kezét.
Az indonéziai batikolást is megtekintettem. Az alkotók viasszal rajzoltak mintát egy kendőre, majd miután lefestették az anyagot, forró vízben leáztatták róla a viaszt, és így váltak igazán láthatóvá a motívumok.
Az indonéz hallgatók batikolni tanították az érdeklődőket, Fotó: Vass Gergő
Az esemény érdekesen mutatta be az indonézek színes kultúráját, és felhívta a figyelmet az élővilág kizsákmányolására, a felmelegedett vízben szenvedő korallokra és a túlhalászásra; a kultúraközvetítéskor pedig még arra is figyeltek, hogy a megnyitón elhangzó himnuszukhoz kivetítsék a szöveget, így például én is megpróbálhattam velük énekelni.
Balog Helga
Fotó: Vass Gergő