Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Karikó Katalin és Drew Weissman, azaz a Covid-19 elleni mRNS-vakcinák fejlesztését megalapozó két Nobel-díjas tudós, valamint Barbados miniszterelnöke kapta meg a WHO főigazgatója által alapított „Globális Egészségügyért Díjat”. A kitüntetés átadó ceremóniáját Genfben, az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság közös rendezvénye alkalmából, 2024. május 27-én tartották. A nemzetközi díj a Szegedi Tudományegyetem Karikó-gyűjteményébe kerül.
„Mindent az egészségért, egészséget mindenkinek!” E mottó jegyében rendezik meg Genfben a WHO globális egészségüggyel foglalkozó 77. közgyűlését. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2024. május 27. és június 1. közötti összejövetelének első napján a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetői is megjelentek.
A WHO 77. közgyűlésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is meghívást kapott, a NOB-elnök vitaindító előadást tartott. Fotó: IOC/Greg Marin
A kitartásról és egymás támogatásáról nyilatkozott az olympics.com honlapon az evezős olimpiai bajnok „Susan Francia”, azaz Francia Zsuzsanna és Nobel-díjas édesanyja, Karikó Katalin. A különleges párosinterjúra akkor bukkantunk, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság honlapján annak részletei után kutattunk, hogy Karikó Katalin milyen szerepkörökben vett részt a WHO és a NOB együttes, Genfben tartott ülésén.
A 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpián is aranyérmes női evezős, Francia Zsuzsanna minden jelentős versenyén jelen volt az édesanyja, a 2023-as orvosi Nobel-díjjal jutalmazott biokémikus, Karikó Katalin. Az mRNS-kutató a férjével és a nővérével együtt lelkesen szurkolt az amerikai színekben evező lánya és csapata sikeréért. „Fényképeket készített és drukkolt a lányának, ahogy minden büszke anya tenné” – fogalmaz az olympics.com összefoglalója. A cikk alatt ott a video, amelyben anya és lánya mesél a kitartásról és egymás támogatásáról.
Karikó Katalin minden jelentős evezősversenyen jelen volt, szurkolt a lányának, Francia Zsuzsannának, aki a 2008-as pekingi, illetve a 2012-es londoni olimpián tagja volt az aranyérmet szerzett amerikai nyolcasnak
Az élsport és a kutatói lét közötti párhuzamokra Karikó Katalin kitért néhány nyilatkozatában és az Áttörések – Életem és a tudomány című memoárjában is. A néhány éve a maratoni futótávot is legyőző Karikó Katalin természetesen nem ezért, vagy nem a kétszeres olimpiai és többszörös világbajnok Francia Zsuzsanna elsőszámú drukkereként kapott meghívást a WHO és a NOB közös genfi rendezvényére. A Nobel-díjas tudós, a Szegedi Tudományegyetem professzora a kivételes találkozó díszvendégeként jelent meg Genfben.
A WHO csúcstestülete genfi rendezvénye alkalmat kínált a találkozókra, megbeszélésekre
„A globális egészségügyi kihívások kezelése csapatmunka” – fogalmazott a NOB elnöke. Thomas Bach vitaindító beszédében kifejtette: „a sport a „közegészségügy kiváló, olcsó, nagy hatású eszköze”. A WHO székhelyén tartott „Egészségügyi Világközgyűlésen” a két nemzetközi szervezet bejelentette, hogy 2025. december végéig meghosszabbították a 2020 májusában aláírt együttműködési megállapodásukat. A NOB és a WHO közös álláspontja szerint ugyanis a sport hozzájárul az egészséges társadalom kialakulásához. Ez összhangban áll azzal a fenntartható fejlődési céllal, mely szerint „a jó egészség és a jó közérzet” összefügg. Mindez hozzájárul a nem fertőző betegségek megelőzéséhez – hangsúlyozza a NOB honlaphíre. Thomas Bach vitaindító beszédében kiegészítette a WHO kollektív cselekvésre szóló „Mindent az egészségért, egészséget mindenkinek!” felhívását azzal, hogy „Sportot mindenkinek!”
„A járvány kristálytisztán világossá tette, hogy a sport mennyire fontos testi és lelki egészségünk szempontjából. A sport életeket menthet” – mondta a NOB elnöke. „Az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és más nem fertőző betegségek okozták a világjárvány alatti halálozások túlnyomó többségét. Mindezen betegségek és hajlamok esetén a sport kiváló megelőzési eszköz. Pontosan ez az, amit a WHO és a NOB közös kampányai – például az „Egészségesen együtt” és a „Mozduljunk!” – felhívják a figyelmet” – magyarázta Thomas Bach.
A WHO és a NOB 2025. december végéig meghosszabbította együttműködését
„A WHO-val közösen kidolgozott átfogó ellenintézkedéseknek és oltási programoknak köszönhetően a Tokiói Olimpiai Játékokat mindenki számára biztonságossá tudtuk tenni” – hozott újabb példát a gyümölcsöző együttműködésre a NOB-elnök. Bejelentette, hogy a „Let’s Move" kampányt a 2024. június 23-i olimpiai nap csúcspontján újraindítják. A „Mozduljunk és ünnepeljünk” mottóval arra ösztönzik az embereket szerte a világon, hogy „bemelegítsenek” az idei párizsi olimpiai játékokra.
Németország egészségügyi minisztere, Karl Lauterbach is örömmel beszélgetett, szelfizett a Nobel-díjas Karikó Katalinnal a genfi WHO-fórumon
„… A hírvivő RNS-t, amit gyakrabban mRNS-nek neveznek, nem mi találtuk fel, hanem a természet találta fel. Ez az a molekula, amely az információt a DNS-ből a fehérjeszintézis-gyárba szállítja, és utasítja, hogy mit kell előállítani. Ez az információáramlás a DNS-ből az mRNS-en keresztül a fehérjeszintézis-gyárakba testünk összes sejtjében megtörténik” – magyarázta Karikó Katalin, aki kutatótársa nevében is megköszönte a WHO-kitüntetését.
Az ENSZ szervezete, a WHO 77. , Genfben tartott közgyűlésén Karikó Katalin a kutatótársa, Drew Weissman nevében is köszönetet mondott a „Globális Egészségügyért Díj" elismerésért. A Nobel-díjas tudós, a Szegedi Tudományegyetem professzora ez alkalommal is élt az ismeretterjesztés lehetőségével
„A Messenger RNS-t 1961-ben fedezték fel, és 60 évbe telt, mire az első két COVID-19 mRNS vakcina formájában jóváhagyott gyógyászati termékké fejlesztették. Mi történt ezekben az években?” – kérdezte a kutató, majd válaszában részletezte, hogy tudósok ezrei kemény munkájának köszönhetően a kívánt fehérjéket kódoló mRNS-t egy kémcsőben elő tudták állítani. A következő lépés, hogy az mRNS-t a sejtekbe juttatták, ahol fehérjékké alakult. Az mRNS által okozott gyulladásos válasz azonban akadályozta annak orvosi alkalmazását.
„Drew és én fáradhatatlanul dolgoztunk a probléma megoldásán. Évekig tartó kísérletek és kutatások után sikeresen azonosítottuk az mRNS egyik építőkövét, amely felelős a gyulladásos reakció kiváltásáért. Sikerült kiküszöbölnünk ezt a nem kívánt választ, és egy új építőelem beépítésével javítottuk az mRNS teljesítményét. Felszabadítottuk a természetben rejlő lehetőségeket. Ezt úgy értük el, hogy az előttünk lévő tudósok felfedezéseire építve létrehoztuk a terápiára alkalmas optimális mRNS-t” – folytatta a köszönetbe zárt ismeretterjesztést Karikó Katalin.
„Tudósként eredeti céljaink mások voltak. Én mRNS-t szerettem volna kifejleszteni stroke-terápiához, míg Drew Weissman a legjobb mRNS-alapú HIV-vakcinát akarta elkészíteni. Végül munkánk, több ezer más tudós közreműködésével együtt, az oltások kifejlesztésében tetőzött. 2019 végére, a világjárvány előtt humán klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a lipidekbe csomagolt módosított mRNS-t tartalmazó nanorészecskék hatékony oltóanyagot jelenthetnek a madárinfluenza és a Zika vírusok ellen. Ez a technológia lett az alapja a BioNTech-Pfizer és a Moderna által kifejlesztett két Covid-19 mRNS oltóanyagnak, és emberek millióit védte meg sikeresen a COVID-19 súlyos hatásaitól” – összegzett a Nobel-díjas kutató.
A jövőről szólva Karikó Katalin kijelentette: „Az mRNS-technológiák lehetőségei végtelenek.” Az mRNS-t használva vizsgálják a kutatók az olyan betegségek megelőzésének vagy kezelésének módjait, mint a HIV, a malária, a tuberkulózis, az influenza, a légúti syncytia vírus, a majomhimlő, az Epstein-Barr vírus, a Herpes Simplex vírus, a Nipah vírus, a Borrelia, az övsömör, a rákos megbetegedések megszüntetése, továbbá számos egyéb akut és genetikai betegség kezelése.
„A WHO fontos szerepet tölt be a járvány elleni küzdelemben, az erőforrások összehangolásában, a következő járvány megelőzésére és a rá való reagálásra vonatkozó tervek és felkészültség biztosításában, valamint a mindannyiunk egészségének javítását célzó folyamatokban” – hangsúlyozta Karikó Katalin, és kifejezte háláját az élvonalbeli egészségügyi dolgozók hősies teljesítményéért. Köszöntő beszédében kiemelte: a WHO-főigazgató által alapított díj nagyszerű és inspiráló elismerése az alapkutatásokat végző tudósok úttörő munkájának.
A Nobel-díjas Karikó Katalin díszvendégként köszöntötte a WHO 2024. évi közgyűlését, amelyen a nemzetközi egészségügyi szervezet minden tagállama képviselteti magát.
A Nobel-díjas Karikó Katalin és a WHO-főgazgatója, Dr. Tedros Ghebreyesus (középen), valamint Mohamed Ould Ghazouani, az Afrikai Unió elnöke (jobbról) az Egészségügyi Világszervezet díjátadó ceremóniáján
Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez (ENSZ) kötődő WHO főigazgatója 2019-ben alapította meg a „Globális Egészségügyért Díjat". Ezt a kitüntetést adta át az Egészségügyi Világszervezet 77. világtalálkozóján Dr. Tedros Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. A három kitüntetett: Karikó Katalin és Drew Weissman, azaz a Covid-19 elleni mRNS-vakcinák fejlesztését megalapozó két Nobel-díjas tudós, valamint Barbados miniszterelnöke, Mia Mottley.
A WHO 77. közgyűlésén, Genfben találkozott – többek között –(balról jobbra): Thomas Bach NOB-elnök; Elisabeth Baume-Schneider, a Svájci Szövetségi Tanács tagja; Mohamed Ould Ghazouani, az Afrikai Unió elnöke; Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója; Karikó Katalin, Nobel-díjas kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora; Edwin Dikoloti, Botswana egészségügyi minisztere. Fotó: NOB/Greg Martin
„Karikó és Weissman professzor kulcsszerepet játszott a COVID-19 okozta terhek enyhítésében, és életeket mentettek meg a világjárvány idején” – mondta a WHO főigazgatója. „Vezető szerepük ezen a területen kulcsszerepet játszhat az egészség javításában világszerte.”
A Nobel-díjas Karikó Katalin és legújabb kitüntetése
A 2023-ban fiziológiai-orvosi Nobel-díjjal elismert két tudós felfedezése „alapvetően megváltoztatta az mRNS és az immunrendszerünk közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket” – utal a laudáció a Nobel Bizottság indoklására.
A WHO genfi székházában is sok-sok fotó készült Karikó Katalin társaságában
„Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine idegsebészetén adjunc professzor. Korábban a BioNTech SE alelnöke a németországi Mainzban, ahol 2013 és 2022 között dolgozott. Kutatásai négy évtizede az RNS által közvetített mechanizmusokra összpontosítanak azzal a céllal, hogy in vitro átírt mRNS-t fejlesszenek ki fehérjeterápiához” – olvasható a WHO közleményében. Drew Weissman professzor eredményei közül kimeleik, hogy a Roberts család vakcinakutatási professzora és a Penn Institute for RNA Innovation igazgatója; az Orvostudományi Tanszék professzora és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának fertőző betegségek osztályának vakcinakutatási igazgatója.”
A WHO főigazgatója 2019-ben először adományozott Global Health Leaders Awards elismeréseket olyan személynek, akik kiemelkedő elkötelezettséget mutattak a közegészségügyi célok teljesítése iránt. A díjakat mostanság évente olyan kiválasztott személyeknek vagy személyek csoportjainak adják át, akik kivételes vezető szerepről tettek tanúbizonyságot kézzelfogható egészségügyi hatások elérése érdekében.
Minden díjazott személyre szabott, gravírozott plakettet és a főigazgató által aláírt oklevelet kap a WHO évi legfontosabb vezető testületi ülésén, az „Egészségügyi Világgyűlésen". Ehhez a kitüntetéshez nem jár pénzügyi jutalom. A díjazottakat személyesen is meghívják az eseményre.
Ez a Karikó Katalinnak címzett WHO „Director-General’s Award for Global Health” elismerés, a márványlapra helyezett oklevél hamarosan megtekinthető lesz a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ legújabb látványosságaként népszerű, „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című kiállításon.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotó: WHO-honlap, NOB-honlap, K. K.
