Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az újonnan felfedezett A5-vitamin miatt az A-vitamin csoport új megnevezése és a táplálkozási ajánlások kiigazítása vált szükségessé – hívta fel a figyelmet közös kutatásában Prof. Dr. Bánáti Diána, az SZTE professzora és Dr. Ralph Rühl berlini tudós.
Az A-vitamin terminológia és a táplálkozási ajánlások számos bizonytalanságot tartalmaznak. Egy szegedi és egy berlini tudós hívta fel erre a figyelmet és tett javítási javaslatokat. Prof. Dr. Bánáti Diána és Dr. Ralph Rühl 2024 márciusában megjelent tanulmányukban megállapítják, hogy az A-vitamin terminológiáját gyakran még szakmai körökben sem használják helyesen. Részletes megoldási javaslatokat tesznek, amelyeket a nemzeti és nemzetközi hatóságok a táplálkozás és az élelmiszer-biztonság területén megvalósíthatnak.
Az A-vitamin és a provitamin-A terminológia különösen fontos a táplálkozási irányelvek kidolgozása szempontjából. Az olyan kifejezések, mint a retinol és a béta-karotin, amelyeket szakmai és jogi szövegekben használnak, nem egyes konkrét anyagokra, hanem vegyületcsoportokra utalnak. Prof. Dr. Bánáti Diána és Dr. Ralph Rühl munkájukban szisztematikusan elemezték ezen csoportok terminológiáját a legújabb szempontok szerint.
Prof. Dr. Bánáti Diána
Dr. Ralph Rühl több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik az A-vitamin kutatásában. A tudós az A5-vitamin egyik felfedezője és a CISCAREX induló vállalkozás alapítója. Prof. Dr. Bánáti Diána a Szegedi Tudományegyetem professzora, az Európai Unió Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságának (EFSA) korábbi elnöke. Sokéves tapasztalattal rendelkezik az élelmiszer-tudomány, elsősorban az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerjog területén.
Elemzésük során kiderült, hogy a hatályos szabályozás számos bizonytalansági tényezőt tartalmaz, amelyeket részletesen vizsgáltak, majd megoldási javaslatokat is tettek. Az így kapott eredményeket az EU, az USA, Kína és más országok hatóságainak nemzeti és nemzetközi táplálkozási irányelveikbe kellene beépíteniük. Javaslatot tettek arra vonatkozóan is, hogyan lehetne ezeket az új elemeket beépíteni az élelmiszerjogba.
Az A5-vitamin, a több mint 80 év után azonosított új vitamin megnevezése és kategorizálása különösen fontos. A 2021-ben felfedezett A5-vitamin az A-vitamin egyik alcsoportjaként vagy önálló új vitamin kategóriaként is definiálható. A jelenleg alkalmazott terminológia és a táplálkozási irányelvek alapján az A-vitamin altípusaként való kategorizálást javasolják, de önálló A-vitamin-hatással.
Az általános, ma is használatos A-vitamin terminológia a múlt század közepén kialakított szabályozáson és nevezéktanon alapul. Mind a terminológia, mind az élelmiszerek dúsítására vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírások pontatlanok és nem harmonizáltak. Az elemzés alapján javasolt a terminológia szétválasztása, valamint az A-vitaminra vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályozás és a vonatkozó étrendi ajánlások javítása és aktualizálása.
Az A5-vitamin természetes módon a gyümölcsökben és zöldségekben, különösen a leveles zöldségekben és a gyökérzöldségekben fordul elő. A nyugati lakosság akár 95 százaléka nem éri el az ajánlott gyümölcs- és zöldségfogyasztást, ami specifikus A5-vitamin hiányt is okozhat. Míg más vitaminok hiányának megelőzésére már léteznek étrend-kiegészítők, addig az A5-vitamin célzott pótlására eddig nem volt megoldás.
Borítókép: Az A-vitamin terminológia aktualizálását javasolja az SZTE professzora egy berlini kollégájával Fotó: Kovács-Jerney Ádám
SZTEinfo
