Könyvajánló: Hódosy Annamária: Klímaszörnyek (Ökokritika és populáris film 2.)

„Ebben a könyvben nem olyan fiktív lényeket fogok bemutatni, amelyek a klímakorszak szüleményei. Éppen ellenkezőleg, a klasszikus szörnyek, a vérfarkasok, vámpírok, zombik, mutánsok és a végtelen galaxisban élő idegen lények azon filmes alakváltozatairól lesz szó, amelyek a klímapánik közepette vagy új oldalukról mutatkoznak meg, vagy eleve volt ilyen oldaluk – takarásban.”

Hódosy Annamária egyetemi adjunktus, oktató és kutató. 1996-tól kezdődően oktat a Szegedi Tudományegyetemen. Szemináriumokat már 1993 óta tartott irodalomelmélet, interpretációelmélet, feminizmus, motívumtörténet és világirodalom témakörben. Még hallgatóként, 1993-ban a szegedi deKON csoport (illetve JATE Irodalomelméleti Csoport) tagja lett és aktívan részt vett a csoport könyvkiadási, konferencia- és más jellegű projektjeiben. 1993-ban Pro Scientia érdemérmet kapott, 1995-ben a Kanyó Alapítvány díjával tüntették ki. 2001-ben szerezte meg a PhD. fokozatot (summa cum laude minősítéssel), doktori értekezése Shakespeare szonettjeinek önreflexív aspektusait elemzi. 2003-2006-ig Bolyai-ösztöndíjban részesült. Ökokritikával 2010 óta foglalkozik, és a nagyobb hagyományokkal rendelkező irodalmi ökokritika mellett elsősorban a filmes és a vizuális kultúrára irányuló ökokritika érdekli; ezen belül a természettel és a klímaváltozással kapcsolatos elképzeléseknek a populáris kulturális diskurzusokban (a médiában, a szórakoztató irodalomban és tömegfilmekben) való megjelenítésének a retorikai és ideológiai aspektusai foglalkoztatják. (forrás: https://hodosy.eu/)

A Klímaszörnyek 2023-ban jelent meg a Tiszatáj Alapítvány gondozásában, amely egy elgondolkodtató és időszerű elemzés, feltárja, hogyan jelennek meg az ökológiai problémák és a klímaválság a modern horror és sci-fi filmekben. Tekintettel arra, hogy az emberi tevékenység bolygónkra gyakorolt hatása már elkerülhetetlen következményekkel jár, így méltó helye van az ökokritikai művek között. Már a kezdő oldalakon áttekintést kapunk az ökoteratológiáról, kiemelve az „ökohorror” műfajának felemelkedését. Ez a korszak, amelyben az ember saját kihalását idézi elő, új veszélyeket hoz létre, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. A továbbiakban a vérfarkasok filmes evolúcióját vizsgálhatjuk, különösen az Alkonyat sorozat példáján keresztül. A vérfarkasok korábban az ember-állati természet visszataszító aspektusait szimbolizálták, de mára a természettel való harmonikus együttélés ikonjává váltak. Az ökogótikus vámpír fejezet a lények üzeneteit tárgyalja, különösen a természeti erőforrásokon való élősködés szimbolikájaként. A modern vámpírok, mint az Alkonyat karakterei, bűntudatot éreznek és próbálnak változtatni ezen, miközben romantikus hősszerelmessé alakulnak át, tükrözve a szexuális forradalom és a polgárjogi mozgalmak hatásait. A Zombicén rész a társadalom legelesettebb rétegeit képviselik a mai narratívákban, legyen szó nyomorultakról, migránsokról vagy az esztelen fogyasztás áldozatairól. A zombijárványok így a növekedésre épülő gazdasági rendszer kritikáját is hordozzák. Ebben a kötetben a mutáció is metaforikus jelentéssel bír. A modern szörnyek gyakran mutációk eredményeként jönnek létre, legyen az vegyi szennyezés, fertőzés vagy biotechnológiai beavatkozás következménye. Ezek a narratívák általában az emberi gyarlóságok eltűnésének pusztító következményeit hangsúlyozzák. A Toxikus bosszúállók fejezet olyan filmeket mutat be, amelyek szörnyei a hulladéktermelés és nem megfelelő hulladékkezelés ökológiai problémáit jelenítik meg. A morális lealacsonyodás és a társadalmi marginalizáció szimbólumai ezek a szörnyek, amelyek gyakran a központi témát rejtik el. A kapitalocén szuperhősei a Marvel mozi-univerzum ökopolitikáját jeleníti meg, különösen Thanos karakterén keresztül, aki a népesség megfelezésével fenyeget, ezzel oldva meg a klímaválság problémáját. A könyv záró fejezete a Veganstrukció, avagy zöldségeket beszélni. Olyan filmeket vizsgál, ahol a növények képesek kommunikálni. Ez a fitoszemiotikai kivezető az ökokritika materális fordulatának része, amely hangsúlyozza, hogy az információközlés a materiális lét alapvető eleme.

Ha érdekel a filmek mögötti üzenet, a klímaválság, bolygónk védelme, akkor Hódosy Annamária Klímaszörnyek című kötete garantáltan a te olvasmányod lesz!

Lázárné Csernus Anikó

SZTE Alma Mater