Bezár

SZTEhírek

London András, az SZTE Bolyai Intézet Informatika Tanszékcsoport Számítógépes Optimalizálás Tanszék adjunktusa szekcióelőadását tartja a Riesz-teremben

Gördülés egy keréken, hullámzás gyorsan mozgó tartályban – megnyílt az Alkalmazott Matematikai Konferencia a Bolyai Intézetben

Gördülés egy keréken, hullámzás gyorsan mozgó tartályban – megnyílt az Alkalmazott Matematikai Konferencia a Bolyai Intézetben

2024. június 03.
7 perc

A kaotikusan rezgő rendszerek modellezéséről és a gördülő mozgás instabilitásainak megjósolásáról szólt a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében zajló Alkalmazott Matematikai Konferencia első két plenáris ülése. A számos ipari matematikai és adattudományi gyakorlati kutatást megismertető eseményen kedden és szerdán az innovációról és a mesterséges intelligencia kutatásáról tartanak panelbeszélgetéseket a Szegedi Tudományegyetemen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A magyarországi alkalmazott matematikai kutatások csúcskonferenciájának ad otthont a napokban a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete. A Bolyai János Matematikai Társulat 4 évente megrendezett eseménye olyan területek matematikai kutatásait veszi szemügyre, mint a pénzügy és gazdaság, az egészség, az ipar, valamint a mesterséges intelligencia és az adattudomány.

A konferenciára összesen mintegy 130 matematikus, mérnök és fejlesztő érkezett az alkalmazott és ipari matematika területéről, a magyar egyetemekről és kutatóintézetekből, valamint olyan magyarországi vállalatoktól, ahol matematikát és adattudományt felhasználó innovációs tevékenység zajlik. A vendégek és előadók között vannak járványügyi szakemberek, nyelvészek és más multidiszciplináris területekről érkező kutatók.

A háromnapos esemény fő szervezője, Röst Gergely matematikus, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője elmondta, hogy az elmúlt 20 évben Magyarországon jelentősen megnövekedtek a matematika alkalmazásai az iparban, gazdaságban, és a tudományon kívüli más területeken. Nagyobb szükség lett a matematikai modellezéshez, a szimulációs számításokhoz és az adattudományhoz értő szakemberekre. Adatvezérelt megoldásokat pedig ma már nemcsak az ipari fejlesztések igényelnek, hanem pénzügyi vagy akár humán szolgáltatást nyújtó vállalatok is. A Morgan Stanley befektetési bank európai központja például Budapesten egy kis létszámú matematikai modellező irodából rövid idő alatt fejlődött addig, hogy mintegy 2000 főt foglalkoztat. A Bosch mérnöki fejlesztési központja pedig néhány éve a Szegedi Tudományegyetemről szinte a teljes alkalmazott matematikai mesterszakos végzős évfolyamot alkalmazta. Ez a bővülés teremtette meg a 2010-es évek elején az igényt az Alkalmazott Matematikai Konferenciára is, ahol a hazai matematikusok bemutathatják, milyen problémákon dolgoznak, és hogyan járul hozzá az alkalmazott matematika az aktuális gazdasági, társadalmi, környezeti problémák megoldásához.

Az előtérben Dr. Röst Gergely matematikus, az Alkalmazott Matematikai Konferencia szervezőbizottságának vezetője. Fotó: Sahin-Tóth István

Az előtérben Dr. Röst Gergely matematikus, az Alkalmazott Matematikai Konferencia szervezőbizottságának vezetője. Fotó: Sahin-Tóth István

Az Alkalmazott Matematikai Konferencia (AMK) megnyitóján az SZTE rektori hivatalának dísztermében elsőként Gerencsér László, a HUN-REN SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratórium tudományos tanácsadója, a konferenciasorozat egykori kezdeményezője köszöntötte a matematikus közösséget. A 2012-es és 2016-os AMK társszervezője szerint az első konferenciák megmutatták, hogy az alkalmazott matematika gyorsan fejlődő, izgalmas terület. Bármilyen jelenséget előhoztak, mindig kiderült, hogy matematika van a mélyén, a matematika megkerülhetetlen volt.

Gerencsér László „A matematika észszerűtlen hatékonysága a természettudományokban” című Wigner Jenő-tanulmányt idézve állapította meg, hogy „a matematika valószínűtlen hatékonyságát nem értjük, és nem is érdemeljük meg”: – Mi sem értjük pontosan, és néha túl sokat is várnak a matematikától, sürgetik, hogy gyorsan legyen eredmény, máskor pedig a gyors eredmény láttán azzal a válasszal szembesülünk, hogy mi ebben a kunszt, ha ilyen egyszerű volt, van-e értéke – mondta a matematikus. Gerencsér László a matematikát a „homályos gondolkodás” művészetének nevezte, utalva a matematikai problémák megoldását megelőző sejtésekre; a logika, mondta, már csak a megoldás végső megformálásához kell, akár a zeneműhöz a kotta.

A kutató szerint a matematikusnak érzékenynek kell lennie a környezetére. Úgy vélte, az alkalmazott matematikusoknak meg kell becsülniük azokat, akik együttműködést keresnek velük. Az alkalmazott matematikai közösséget arra hívta fel, hogy a jellemzően kis csapatos munkát a kutatói műhelyek közötti párbeszéddel vigyék előre. Gerencsér László az Alkalmazott Matematikai Lapok szakfolyóirat szerkesztőjeként a konferencia egyik szakmai témájául tűzte ki, hogy a területen születő tudományos publikációk megfelelő matematikai megalapozásáról is beszéljenek.

A megnyitón Simon Péter egyetemi tanár, az ELTE Matematikai Intézet igazgatója, a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára megköszönte a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének a konferencia megszervezését és bemutatta az esemény programját. A rendezvény célja, mondta, hogy betekintést adjon a Magyarországon zajló alkalmazott matematikai kutatásokba, és azok interdiszciplináris kapcsolataiba. Az előadások, beszélgetések egyben új tudományközi és ipari együttműködések kialakítására teremtenek fórumot, és új kutatási irányokra ösztönzik a résztvevőket. A konferencia 3 napján 9 plenáris előadás szerepel, a szekcióelőadások pedig 4 nagy területre, az ipari alkalmazásokra, a gazdasági és pénzügyi fejlesztésekre, az egészség- és járványügy problémáira, valamint az adatintenzív felhasználásokra fókuszálnak. Az esemény szakmai érdekessége a poszterszekció, amelyben fiatal kutatókkal lehet témájukról beszélgetni.

Dr. Grolmusz Vince egyetemi tanár (ELTE) szekcióelőadása 'Az egészséges és a demens agy gráfjának tulajdonságairól'.

Dr. Grolmusz Vince egyetemi tanár (ELTE) szekcióelőadása "Az egészséges és a demens agy gráfjának tulajdonságairól". Fotó: Sahin-Tóth István

A hétfői napon Haller György mérnök-matematikus, a zürichi Szövetségi Technológiai Intézet (ETH) professzora Nemlineáris rendszerek adatalapú modellezése címmel tartott plenáris előadást. A fizikai jelenségeket leíró egyenleteket jól ismerjük, de ezek túlságosan bonyolultak, ezért a megoldásukhoz redukálni kell őket. Haller György a redukálás adatalapú módszereit ismertette, az általános modellekről rátérve arra a gyakorlati esetre, amikor a modellezéshez csak bizonyos adatok állnak rendelkezésre, egyenleteket pedig nem is ismerünk. Ilyen példa a kaotikus külső hatásra rezgő rendszerek, vagy tartályokban „lötykölődő” folyadékok mozgásának modellezése. Utóbbi eset a kanyarodó tartályhajókban vagy a kilőtt rakéták félig üres üzemanyagtartályában képes nehezen kiszámítható nemlineáris hatást eredményezni. Haller György zürichi kutatócsoportja vizsgálta például egy rögzített rugalmas lemez oszcillációját is a szemből jövő áramlás hatása alatt, és pusztán az elmozdulás koordinátái alapján meg tudták jósolni a lap instabil nyugalmi helyzeteit.

A második plenáris előadáson Takács Dénes, a Budapesti Műszaki Egyetem Műszaki Mechanikai Intézetének egyetemi docense „Egyensúlyozás egykeréken” című előadásában az egykerekű elektromos rollerek gördülési problémáit vizsgálta. Kiderült, hogy nem véletlenül kíván bátorságot az egykerekűn való mozgás, hiszen a sebesség növelése, a sávtartás változásai és a különböző elfordulási lehetőségek instabillá tehetik a járművet. Takács Dénes érdekes kísérleteket mutatott a haszongépjárművek kettős utánfutós tolatásáról, amelyet az emberi figyelem nem képes úgy megoldani, hogy közben a sávot is tartsa a jármű. Kiderült viszont, hogy a gördeszkák az 5-6 km/h sebességtartományon túl válnak stabillá. Egykerekű járművek esetén nagy sebességnél megfigyeltek olyan instabil rezgéseket, amelyekre még nincs megfelelő matematikai magyarázat. Takács Dénes az egykerekűzésre ugyan aligha nyerte meg a matematikusokat, de az meggyőző volt, hogy a gördülő járművek tervezésénél mennyire fontos a matematika az instabilitások megjósolásában.

Megnyílt a Bolyai János Matematikai Társulat Alkalmazott Matematikai Konferenciája a Bolyai Intézetben
Megnyílt a Bolyai János Matematikai Társulat Alkalmazott Matematikai Konferenciája a Bolyai Intézetben. Fotók: Sahin-Tóth István


A szervezők a szélesebb közönséget is várják a konferencia panelbeszélgetéseire. Hétfőn a matematikus hallgatók ipari munkára való felkészítéséről, valamint a szegedi matematikai iskola történetéről, a szegedi egyetem matematikai intézetének nagy egyéniségeiről beszélgettek a városháza dísztermében.

Június 4-én, kedden a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának dísztermében 16:15-tól „Az alkalmazott matematika jövője a mesterséges intelligencia tükrében” címmel Benczúr András (a HUN-REN SZTAKI, Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője), Jelasity Márk (az SZTE Mesterséges Intelligencia Tanszék vezetője) és Haller György (ETH Zürich) beszélget.

Kedden a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának dísztermében 17:30-tól a „Matematika, mint az innováció motorja” címmel Bódis László (innovációért felelős helyettes államtitkár), Szabó Gábor (a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke), és Simon Péter (a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára) beszélget, a moderátor Röst Gergely (SZTE Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium) lesz.

Június 5-én, szerdán az SZTE Bolyai Intézetben 15:15-től „A magyar nyelvű matematikai publikációk jövője” címmel rendeznek panelbeszélgetést Simon L. Péter (az ELTE Matematikai Intézet igazgatója, az Érintő magazin főszerkesztője, Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára), Zeller Rozália (az SZTE Klebelsberg Könyvtár osztályvezetője), Gerencsér László (SZTAKI, Alkalmazott Matematikai Lapok főszerkesztő-helyettese), valamint a moderátor Bozóki Sándor (Budapesti Corvinus Egyetem, Alkalmazott Matematikai Lapok felelős szerkesztője) részvételével.

Panek Sándor

A borítóképen: London András, az SZTE Bolyai Intézet Informatika Tanszékcsoport Számítógépes Optimalizálás Tanszék adjunktusa szekcióelőadását tartja a Riesz-teremben. Fotó: Sahin-Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek