Klebelsberg Kuno után csaknem száz évvel Corvin-láncot kapott Karikó Katalin és Krausz Ferenc is

A Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb magyar állami kitüntetés, melyet 2001-ben alapított újra Magyarország kormánya. Akik kapják, különleges módon járultak hozzá a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához. Nem véletlen, hogy a Corvin-lánc eredendő alapításakor az első kitüntetettek között volt Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, akinek köszönhetjük a Szegedi Dómot, a Szegedi Tudományegyetem klinika épületeit, kutatóhelyeit és Szent-Györgyi Albert hazahívását. 1930-ban szentelték fel a Dómot, költözött haza Szent-Györgyi és ekkor kapta meg Klebelsberg a Corvin-láncot.

Csaknem 100 évvel később ismét szegedi kutatásokat, kiemelkedő személyiségek teljesítményét ünnepelhettük. Karikó Katalin minden megszólalásában kiemeli az alma mater, a Szegedi Tudományegyetem, illetve az akkori „JATE” szerepét, az akadémiai kutatóhálózat egyik intézményében, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzett, a kutatásait egész életére meghatározó munkáját. Karikó Katalin, az SZTE professzora együttműködésekkel és Nobel-díjának teljes összegével támogatja az egyetem kiválóságait. Krausz Ferenc professzor jelenlegi kutatási és innovációs tevékenységének, a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központnak egyik helyszíne a Szegedi Tudományegyetem Biobankja és az ELI ALPS-ban kialakított Lézertechnikai Laboratóriuma.

A magyar tudományhoz kiemelkedő módon hozzájáruló két tudósnak a Corvin-láncot Sulyok Tamás köztársasági elnök, a Szegedi Tudományegyetem alumnusa adta át. Sulyok Tamás beszédében kiemelte, hogy felfedezéseivel mindkét kitüntetett rendkívüli tudományos áttörést ért el. Elmondta, a rengeteg munka, az évtizedek szakmai nehézségei, a lemondások és küzdelmek sora beérett, hiszen mindketten a világ csúcsára jutottak, oda, ahová csak kevesek érnek el.

Karikó Katalin a köszöntésre válaszul elmondta, nehezen találja a szavakat most, hogy az ország legkiválóbb személyiségeinek a csoportjához tartozik. „Minden ismeretemet és tudásomat latba vetve igyekszem segíteni a magyarországi tudományos munkát, az én alma materem és a többi egyetem munkáját” – hangsúlyozta. Inspirálni szeretné a jövő kutatóit, hogy maradjanak a pályán, mert nagyszerű dolog tudósnak lenni! Kifejezte szándékát: mindenben meg szeretne felelni a Magyar Corvin-lánc Testület tagjai számára rögzített követelményeknek.

Szavakba nehezen önthető megtiszteltetés és szeretet övez minket – jelentette ki Krausz Ferenc. Kiemelte tanárai meghatározó szerepét abban, hogy elindult a kutatói pályán.

A Magyar Corvin-lánc Testületet a kitüntetést elnyert személyek alkotják. A testületnek szinte minden második tagja kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez. Elnökhelyettese, Marton Éva operaénekes, az SZTE díszdoktora. Tagjai közül az SZTE professor emeritusa Bor Zsolt fizikus akadémikus; az ugyancsak Széchenyi-díjas akadémikus, Lovász László is díszdoktora, illetve korábban oktatója volt a Szegedi Tudományegyetemnek. A Széchenyi-díjas jogász, volt külügyminiszter Martonyi János az SZTE alumnusa és professor emeritusa, korábban az SZTE Nemzetközi és Magánjog Tanszékét vezette. A Corvin-lánc új kitüntetettjeivel, a két magyar Nobel-díjas tudóssal, Karikó Katalinnal és Krausz Ferenccel együtt immár 14 személy alkotja a köztestületet.

SZTEinfo

Fotók: Sahin-Tóth István

További részletek az SZTE hírportálon, a Szegedi Egyetem Magazin honlapon:

A Sándor-palotában Corvin-láncot kapott a két magyar Nobel-díjas, Karikó Katalin és Krausz Ferenc