„A földrajz mindig kulcsot kínált a világ megértéséhez, megismeréséhez” – Kerek évfordulókat hoz 2024 a szegedi egyetemi földtudományi oktatásban

Szegedre, a régióra túlzás nélkül mondható, hogy az országra is komoly hatása volt az elmúlt bő 100 évben azoknak a kutatásoknak, amelyeket az egyetem földrajz és földtudományi oktatói, kutatói végeztek. Maga a Kolozsvárról áttelepülő földtudományi, földrajzi oktatás centenáriuma 2021-ben volt, de 2024 is jeles esztendő a geológusok, geográfusok számára. 1924-ben alakult meg – a már 1921-től működő Ásvány- és Földtani Intézet és Gyűjteménytár mellett – az önálló Földrajzi Intézet, kiépült annak infrastruktúrája (könyvtár, térképtár, bútorzat, műszerek), és tevékenysége messze túlnyúlt az egyetem falain: Szeged város támogatásával meteorológiai és szeizmográfiai obszervatóriumot állított fel. Így kezdődött az a szervezeti fejlődés, amelynek köszönhetően ma is működik az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet. Az intézet életében mérföldkő volt 1952, amikor 1. számú és 2. számú Földrajzi Intézet néven működött az intézmény, 1954, amikor a 2. számú Földrajzi Intézet átalakult Éghajlattani Tanszékké, valamint 1986, amikor a Földtani Tanszékcsoport és Fölrajzi Tanszékcsoport összekapcsolódott. A tanszékek neve és száma folyamatosan változott. Akárcsak maga a bolygó, az Intézet jelenleg is átalakul, igaz egyelőre csak a felszín alatt. Az intézetet Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Aranykréta Díjas (2023) professzora vezeti 2008 óta. Vele beszélgettünk az évfordulók kapcsán.

A Kolozsvárról való átköltözés, vagyis 1921 óta az Egyetem utca 2. a szegedi földtudományi, földrajzi képzés központja, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

-Ha néhány nevet kellene kiemelni az Intézet oktatói, kutatói közül, kik lennének azok és miért?

– A Szegedi Tudományegyetem geográfus professzorainak az utóbbi 100 évben végzett, nemzetközi szinten is nagyra értékelt tudományos munkássága a mai napig zsinórmérték mindannyiunk számára. A nagy szegedi geográfusok munkásságát az teszi egyedivé – a többi magyarországi felsőoktatási műhelyhez képest –, hogy kutatásuk az elmúlt egy évszázad alatt minden korban ezer szállal kötődött a mindennapi élethez, a régió és az ország gazdasági, társadalmi felemelkedéséhez, környezeti állapotának javításához.

Elsőként a földrajz tanszék alapítóját, Kogutowicz Károlyt említeném meg, aki az Alföldkutatás úttörői közé tartozott. Az általa vezetett mintagazdaság eredményei alapján hasznos tanácsokkal látta el a Szeged környéki gazdálkodókat. Kiemelkedő eredményeket ért el, egyben példát mutatott a gyenge termőhely adottságú homokterületek, mezőgazdasági területek hasznosításával kapcsolatban. Az elsők között kezdeményezte a termálvíz mezőgazdasági célú hasznosítását.

Wagner Richárd professzor nevéhez kötődik az Éghajlattani Tanszék megalapítása (1954). Munkásságának eredményeképpen kezdődtek meg a makro- és mikroklíma kutatások.

Péczely György professzor a szinoptikus klimatológia alapjait fektette le. Ekkor épült ki az első szegedi városklíma állomáshálózat, amely három éven keresztül működött, megalapozva a tanszék későbbi, nemzetközileg is elismert városklimatológiai kutatásait.

Jakucs László professzor volt az, aki nemcsak az első tudományos módszerekkel (vízfestéses eljárással) általa kimutatott, majd feltárt Béke-barlang felfedezésével vált nemzetközi hírű kutatóvá, de ő ismerte fel e barlang légzőszervi betegségekre gyakorolt kedvező hatását.

Unger János professzor emeritus a Városklíma Kutatócsoport alapítója. Munkásságának és tudományszervezési tevékenységének köszönhetően a tanszéken zajló városklíma és humán bioklíma kutatások jelentős hazai és nemzetközi ismertség mellett bizonyos területeken nemzetközi szinten is úttörő eredményekhez vezettek. Nemzetközileg elismert kutatómunkája mellett igen nagy hangsúlyt fektetett a tudományos ismeretterjesztésre is, így számtalan ismeretterjesztő könyv és film örökíti meg felfedezéseinek hátterét és körülményeit. Ezek nemcsak a közvéleményt, de a későbbi földrajzosok generációit is inspirálták és motiválták.

Mezősi Gábor emeritus professzorunk, aki a mai napig aktív kutatóként szintén a mindennapi életünkre is hatást gyakorló környezeti folyamatok földrajzi aspektusait elemzi.

Mészáros Rezső és Kovács Zoltán professzor urak az akadémia rendes tagjai, kutatásaikkal és szemléletmódjukkal nagy hatással voltak és vannak a társadalomföldrajz térnyerésében, a térbeli társadalmi tevékenységek megértésében – mondta el az intézetvezető.

-Melyek voltak a legnagyobb hatású kutatások?

– Először a nemzetközi porondon Jakucs László 1971-ben kiadott Karsztok morfogenetikája című könyve keltette a legnagyobb visszhangot, amely a mészkőterületek, barlangok formakincsével foglalkozó kutatók számára a mai napig megkerülhetetlen alapműnek számít. A jelenlegi kutatások közül a Kovács Zoltán akadémikus által vezetett városföldrajzi kutatócsoport eredményei nagyon komoly nemzetközi hírnévnek örvendenek. A városklimatológiai kutatások közül kiemelkednek a lokális klímazónákon alapuló városklimatológiai vizsgálatok, melyek eredményei nem csak megjelentek a nemzetközi városklimatológiai irodalomban, hanem úttörő megközelítésükből adódóan új tématerületeket alapoztak meg, például a lokális klímazónák GIS (geographic information system=földrajzi információs rendszer) alapú térképezése.

Prof. Dr. Kovács Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

-Mennyire változott meg a földtudomány, a földrajz 1924 óta?

– A földrajz mind az oktatásban, mind a kutatásban rengeteget változott az utóbbi száz évben. A földrajz mindig kulcsot kínált a világ megértéséhez, megismeréséhez. Az utóbbi évtizedekben ez a tudás kiegészült a magyarországi térbeli természeti és társadalmi folyamatok prognosztizálásával, amelyhez forradalmian új eszköztár áll a rendelkezésünkre: a geoinformatika. Ezek mellett a korábbi, gazdaságföldrajzi helyett, a társadalom térbeliségének sokféleségét középpontba helyező szemlélet került előtérbe. A gazdasági fókusz áthelyeződött a társadalom térbeliségének irányába, megerősödött a tervezési szemlélet, ami a tudományterület gyakorlati (tervezési, rendezési feladatok) beágyazottságát erősítette, és a nemzeti és Európai Uniós fejlesztési programokhoz kapcsolódva az ezredforduló után lehetőséget kínált új szakértői utánpótlás nevelésére.

A földrajz a köznevelésben manapság már világunk térbeli környezeti és társadalmi problémáit mutatja be, ezekre a kérdésekre reflektál. Tanárképzésünk is sokat változott az elmúlt 100 évben. Ma már az Intézetünk padjait elhagyó földrajztanárok képesek élvezetesen, érdekesen, korszerű szakmódszertannal felvértezve bemutatni bolygónk összetett természeti és társadalmi folyamatait. Az 1990-es években bővült a képzési palettánk is. Intézetünk geográfus és földtudomány szakos (geológus, meteorológus) hallgatói a gyakorlati életben is tudják kamatoztatni az itt szerzett tudást.

A 21. században kiemelkedően fontos küldetése az Intézetünk tanszékeinek, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik vezető szerepet tudnak betölteni a napjainkat egyre inkább átható globális problémák lokális és regionális kezelésében, szakmai alapú megoldások kidolgozásában és megvalósításában. Az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban például nemzeti érdekünk, egyben a jövő generációival szembeni felelősségünk is, hogy szakmai alapon hozzunk döntéseket, el kell kerülnünk a klímaszorongást, de a várható problémák szőnyeg alá söprése sem lehet cél. A klímaváltozás jövőben várható hatásainak prognosztizálásához nélkülözhetetlen a földrajzi szemlélet, földtudományi tudás.

- Népszerű a középiskolások között a földtudomány?

–Tapasztalataink és a középiskolásokkal folytatott közös munka alapján igen. Minden évben több száz középiskolás vesz részt az immár 13. alkalommal meghirdetett Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyünkön, és nagyon jó visszhangja volt a tavaly nyáron először megrendezett szegedi Geocampünknek is. A diákok szerint a földrajz segít megérteni a bolygónkon zajló természeti és társadalmi folyamatokat, érdekli őket, hogy milyen változások zajlanak a közvetlen települési környezetükben ugyanúgy, mint ahogyan az is, hogy milyen globális kihívásokra kell lokálisan reagálniuk. A régióban az egyetlen dedikált klimatológiával foglalkozó oktatási-kutatási egység az Intézetünkben található, ezért a tanszék jelentős részt vállal a klímaváltozással kapcsolatos tudománynépszerűsítésben is.

-Milyen együttműködések segítik az oktatói, kutatói munkát?

–Kutatásaink általában nemzetközi együttműködések keretében zajlanak. Nemzetközi pályázatokban veszünk részt szerb-magyar, román-magyar kooperációban, hiszen a környezeti problémák nem ismerik az országhatárokat. Emellett EU-s projektekben is konzorciumi tagok vagyunk. Szoros a kapcsolatunk az önkormányzatokkal, országos hatóságokkal, minisztériumokkal is.

- Mely szakokban a legerősebb a szegedi földtudományos képzés?

–Hogy csak néhányat említsek: a geoinformatika robbanásszerű fejlődése számos gyakorlati alkalmazási lehetősége mellett új horizontokat nyitott meg a földrajztudósok számára. Az 1990-es években elsők között vezettük be a geoinformatika tantárgyat a képzési struktúránkba. Ezt követően a geográfusképzésünkben önálló specializációvá vált ez a szakirány. A tavalyi évtől pedig önálló geoinformatika mesterképzése is van Intézetünknek. Nagyon népszerű emellett a földrajz Bsc és geográfus Msc képzéseken egyaránt a településfejlesztő specializáció, valamint a táj- és környezetkutató és turizmus specializációk is. Mindegyikről elmondható, hogy kiváló elhelyezkedési lehetőségekkel számolhatnak hallgatóink. Nagy hangsúlyt fektetünk immár arra is, hogy ne csak a hallgatók tudását, hanem képességeit is fejlesszük, hitünk szerint a ma munkaerőpiacán a flexibilitás, a kritikus gondolkodás, a jó problémamegoldó képesség vagy a menedzsment szemlélet olyan képességek, amelyeknek a jó geográfusok mindenképp birtokában kell legyenek.

A földtudomány BSc meteorológia szakiránya rendívül különleges több szempontból is. Az országban Budapesten kívül egyedül Szegeden lehetséges megkezdeni a meteorológiai tanulmányokat, valamint jelenleg a hazai meteorológus szakma létszámhiányának köszönhetően az itt végzett hallgatók a BSc diplomájuk birtokában is bizton számíthatnak a szakmában történő gyors elhelyezkedésre.

- Merre tart most ez a tudomány?

–A földrajztudomány mindig is kettős talapzaton állt, hiszen a természet és a társadalom egyszerre képezi kutatásai tárgyát. A természeti és társadalmi folyamatok dinamikus kölcsönhatásban voltak, vannak és lesznek, így a földrajznak is integráltan kell megközelítenie ezt a kérdést. Ezt az integrációt napjaink globális problémái még inkább előtérbe helyezik, hiszen nincs az a természeti jelenség, említsük például az aszályt, melynek ne lennének társadalmi következményei, és nincs az a társadalmi folyamat, például az urbanizáció, melynek ne lennének jelentős környezeti hatásai.

Építkezve a nagy elődök munkásságára, kiemelt kutatási irányok lehetnek a szegedi földrajztudományon belül az extrém környezeti események, valamint a klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak integrált vizsgálata, a földrajz eszköztárának gépi tanulással, mesterséges intelligencia alkalmazásokkal történő bővítése, földrajzi tényezők és az emberi egészség kapcsolatának vizsgálata, vagy tájaink átalakulásának előrejelzése és ezen átalakulások vizualizációja, melyek segítségével, ahogy mindig is a társadalom szolgálatába kívánjuk állítani az itt zajló tudományos munkát.

A meteorológia és benne az éghajlattan területe is számos fontos kihívással néz szembe. A jelenleg egyre nyilvánvalóbb klímakatasztrófának köszönhetően a klímaváltozással kapcsolatos kutatások és a klímaadaptációban vagy mitigációban dolgozó szakemberek képzése lényegében létkérdés. Napjaink fontos új területe a MI algoritmusok alkalmazása a klíma- és időjárás modellekben, köszönhetően annak, hogy lehetővé válik olyan komplex modellek felépítése is, amelyekkel a városi légkör rendkívül összetett folyamatait is könnyen lehet kezelni, így segítve a klímaváltozás és a városklíma együttes hatásainak pontos felmérését a hazai városokban.

A társadalomföldrajz nagy átalakuláson megy át. Egyrészt követi a világban zajló változásokat, és reagál a társadalom térbeli tevékenységének változásaira, másrészt a korábbi gazdasági hangsúly egyértelműen a társadalmi kihívások (mobilitás, szegregáció, klímaadaptáció, periferizáció stb.) irányába tolódik el. Egyre fontosabbá válik a társadalomföldrajz közvetítő szerepe, mert az utóbbi évek történéseinek függvényében látható, hogy a természettudományi kérdések társadalmilag beágyazottak.

- Hogyan ünnepli a centenáriumot az Intézet?

–2024 tavaszán „Tudomány a fenntartható régiófejlesztés szolgálatában: 100 éves a geográfus képzés Szegeden” címmel konferenciát és workshopot tartunk, amelyen felelevenítjük Intézetünk 100 éves múltjának jelentős mérföldköveit. Tesszük ezt azért, mert egyrészt nagyon büszkék lehetünk az Intézet egykori és jelenlegi dolgozóinak tudományos teljesítményére és oktató munkájára. Másrészt a centenárium jó alkalom arra, hogy bemutassuk a tanszékeinken zajló kutatások gyakorlati felhasználási lehetőségeit. Bemutatjuk, hogy az elmúlt 100 évben a Szegedi Tudományegyetem geográfusai hogyan járultak és járulnak hozzá régiónk fejlődéséhez, természeti adottságaink fenntartható használatához, hogyan keresik a válaszokat a 21. század környezeti kihívásaira.

Ezen kívül az év folyamán rövidebb előadóüléseket vagy minikonferenciákat rendezünk, vagy például az MTA X. Osztályának Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottsága egy kihelyezett ülést fog tartani nálunk.

- Mi a jövő?

–A globális társadalmi és környezeti problémák a földrajzot, mint szintetizáló tudományt újra a fókuszba helyezik, mert hidat tud képezni a természettudományos gondolkodás és a társadalom tevékenysége között. A jelenleg folyó kutatások választ próbálnak adni az emberi társadalom közeljövőjét érintő természeti-társadalmi kérdéseire.

Szöveg: Lévai Ferenc

Fotó: Kovács-Jerney Ádám