Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Mostantól állandó kiállításon tekinthető meg a Karikó Katalin Nobel-díját jelképező Nobel-arcképes plakett az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ erre alapított kiállítási terében. A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora az őt köszöntő 2024. április 16-i díszünnepségen jelentette be, hogy Nobel-érmének 24 karátos arannyal bevont hiteles másolatát az egyetemnek ajándékozza.
Karikó Katalinnak a Nobel-díjig vivő kutatói útját mutatja be az a kiállítás, amely az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár területén körülfogja a kutatónő Nobel-plakettjét. Az értékes érme, amely az eredeti Nobel-díj egyik, 24 karátos arannyal bevont, hiteles másolata, félórával azután került a helyére, hogy Karikó Katalin bejelentette, Nobel-díjának plakettjét és a díjjal járó több mint félmillió dollárt a Szegedi Tudományegyetemnek ajánlja fel. A különleges tárlatot Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnöke nyitotta meg, Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora, Prof. Dr. Rovó László, az egyetem rektora, Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, a díszünnepség teljes közönsége, közöttük számos diák és hallgató jelenlétében.
 |
| Karikó Katalin állandó kiállításon helyezte el a Nobel-díja hiteles másolatát. GALÉRIA |
– Tisztelt professzor asszony, de inkább, kedves Kati! – kezdte köszöntőjét Prof. Dr. Szabó Gábor. – Ismeretségünk életünk egy elég intenzív szakaszából származik, amikor együtt voltunk egyetemisták, és Kati maga is a diákélet aktív szereplője volt, úgyhogy többször is találkoztunk különböző akciók kapcsán. Nagyon intenzív az ember életében az egyetemista időszak, és jó alapot ad arra, hogy valahogy megpróbálja elképzelni az előtte álló utat, valójában azt, amiről ez a kiállítás is szól.
– Kati könyve számomra tiszta időgép, pontosan ugyanazokat az emlékeket tudom fölidézni, amiről ő ír az elején. Az egyetemi évek után eléggé felgyorsultak az események, hiszen először is jött a rendszerváltás, aztán pedig sok minden más; elég, ha csak az akkori egyetemet hasonlítjuk össze a maival. Hallgató korunkban a JATE hallgatói létszáma kisebb volt, mint ma az SZTE egy-egy nagyobb karán. Egy családias kis egyetemből mára olyan egyetem lett, amit itt mindnyájan látunk, olyan létesítményekkel, mint ez az épület, amelyik egy hallgatói szavazás alapján a világ 50 legfigyelemreméltóbb egyetemi könyvtára közé is bekerült.
Dr. Szabó Gábor szerint a külvilág változásainak hatására sokan voltak, akik többé-kevésbé letértek a korábban elképzelt útról. Karikó Katalin azért különleges egyéniség, mert bármi is történt körülötte, ő a Szegedi Biológiai Központban töltött éveinek az elejétől fogva tudta, mit akar csinálni. Sejtette, hogy a technika, amit ő művel, jó lesz, kezdettől érezte, hogy ezzel tud segíteni az embereken. Ez a két gondolat végig vezette azon az úton, amit nagyon sok helyen és nagyon sokan abbahagytak volna, valami mást kerestek volna menet közben – vélte az egyetem korábbi kétszeres rektora.
– Az a különleges út, amiről ez a kiállítás is szól, a világ számára látható módon Nobel-díjat eredményezett. Nekem azonban szilárd meggyőződésem az eredményekről, amiket Kati elért, és amelyekkel kapcsolatban most a világon mindenütt folynak klinikai kísérletek, hogy hatásuk a ma ismertnél jóval nagyobb lesz. Kati nemcsak egyike a Nobel-díjasoknak, hanem őbelőle 10-15 éven belül mondjuk az angol kisiskolások felelni fognak. Amit elért, körülbelül akkorára már olyan jelentőségű találmánnyá válik az emberiség, az emberi jólét számára, hogy mindenki ismerni fogja az ő nevét. Addig e kiállításon kövessék nyomon a kivételes pályát, amit Kati befutott. Szeretném még egyszer megköszönni a Szegedi Tudományegyetemnek tett nagylelkű adományát, valamint azt is, hogy továbbra sem kell professzor asszonynak szólítanom, mert ő Karikó Kati maradt – fordult a kutatónő felé Dr. Szabó Gábor professzor.
Válasza előtt Karikó Katalin végignézett a TIK auláján, és a fiatalokhoz szólt először: – Én egy vagyok közületek. Nem most, mert mostanában ifjúsági díjat már nem kaptam, – mosolygott a kutatónő a kiváltott derültségre – csak az idősebbeknek valót, de ugyanúgy kezdtem én is a tanulmányaimat, mint ti itt az egyetemen, és megmondom őszintén, nem voltam annyira jó. Ha tehát úgy gondoljátok, hogy még nem vagytok elég jók, valószínűleg úgy is van; de gondoljatok arra, hogy ez egy folyamat, és előttetek áll a jövő! Remélem, hogy az itt elhelyezett érem, a Nobel-díj inspirál majd valamelyest benneteket, és talán majd a Nobel-díjért járó összegből kiírt jutalom is ösztönöz arra, hogy ti legyetek az a bizonyos legjobb diák, és – a tanároknak is szólok most – a legjobb tanár, aki majd díjat nyer belőle.
Ezután Karikó Katalin a kamerák előtt és a fényképezőgépek kattogása közepette elhelyezte a Nobel-díj plakettjét a kiállítási tér közepén felállított üvegszekrényben.
A nevezetes díj környezetében az a kiállítás látható, amelyet az ötletgazda, Újszászi Ilona 2023-ban vándorkiállításként számos városban bemutatott. Alkotótársa Sahin-Tóth István fotóriporter volt, aki Újszászi Ilona beszámolói mellé már 2021 óta fotózza Karikó Katalin eseményeit. A Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább című kiállításon megjelennek az SZTE Klebelsberg Könyvtár Karikó Katalin gyűjteményének dokumentumai, amelyek gondozásában Csengődi Erika, Farkas Katalin, Nagy Gyula, Pálffy Anna és Puskás Nikoletta vett részt. A kiállítási koncepcióhoz a Móra Ferenc Múzeum is hozzájárult Szatmári Csilla révén.
A kiállítás az SZTE TIK nyitvatartási idejében szabadon megtekinthető.
Panek Sándor
Fotók: Kovács-Jerney Ádám, Sahin-Tóth István
