Szakjogi képzések: válasz az új technológiákra – Prof. Dr. Gellén Klára az innovatív jogászképzésről

– Az SZTE Üzleti Jogi Intézete által készített kétkötetes Nukleáris jogi ismeretek szakkönyv (letölthető itt és itt) egyedülálló munka Magyarországon. Nemrég az SZTE, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az ELI ALPS által rendezett energetikai konferencián elismerően beszéltek róla a mérnökök. Milyen célból készítettek ennyire átfogó nukleáris jogi könyvet?

– A könyvet az energetikai szakkönyvtárak hézagpótló kiadványának szántuk, amely lefedi a teljes nukleáris jogot, annak igazgatási, felelősségi kérdéseivel. Benne van mindaz, ami a nukleáris energiatermeléssel kapcsolatosan jogászként felmerülhet. Tudtuk, hogy a mérnökök számára nincs olyan szakirodalom, amit segítségül hívhatnának a konkrét joggyakorlati kérdéseknél. Ezért a könyvben az ő oldalukról is szemügyre vettünk a nukleáris jogi témákat. Ugyanígy jártunk el a téma környezetvédelmi, közgazdaságtani és természettudományi vonatkozásaival, amely pedig a jogászokat avatja be a technológiai környezetbe. Így végül is egy jogi tudásbázist készítettünk, amit megoszthatunk a nukleáris energetika határterületeinek szakembereivel. Ez a könyv komoly kutatómunka eredményeként született meg, kezdettől túlmutatott a tananyagi szinten, de amikor a közös gondolkodás eredményeként megjelent, már egy tananyag szemlélete is körvonalazódott benne. Valójában egy ismeretportfóliót készítettünk, amire egy újonnan indított nukleáris szakjogász képzésnek is, a szakmának is szüksége van.

– Milyen szakjogi továbbképzést szolgál ez a két kötet? Milyen hallgatóknak szól?

Európa több országában is meghatározó jelentőségű a nukleáris energiatermelés, megkerülhetetlen, hogy egyre több jogász szakosodjon az energetika területére. Magyarországon pedig előre látható, hogy a Paks2 program keretében is több jogászt fognak alkalmazni. Lesznek tehát jogászok, akik érdeklődni fognak, a kérdés inkább az, hogy a létszámuk kitölti-e egy indítható szak keretét. A nukleáris jog annyira speciális területe a jogrendszernek, hogy még az energiajogon belül is sajátos ismereteket igényel. Emiatt várható volt, hogy egy nukleáris szakjogászi képzésre kevesebb hallgató fog jelentkezni, mint amennyivel a szak rentábilisan elindulhat. Az összegyűlt kutatási anyagunkra és felkészült oktatóinkra alapozva mégis meghirdettük a nukleáris szakjogász képzést. A jelentkező hallgatók eltökéltek lettek volna, hogy megszerezzék az első magyarországi nukleáris szakjogászi okleveleket, de sajnos, nem voltak elegen. Így most azt tervezzük, hogy a nukleáris jogi ismeretek tananyagot mérnökök számára is átalakítjuk. A mérnök- és jogászhallgatókból már el lehet majd indítani a szakot. Az élelmiszer-jogász szakunk esetén hasonlóan dolgoztunk, jogászoknak és mérnököknek is meghirdettük a szakot, és ennek eredményeként több mint 40-en jelentkeztek már az első hirdetésnél. Elképzelhető tehát, hogy az energetikai jog iránt érdeklődő mérnököknek, főleg azoknak, akik Paks2-ben nyernek alkalmazást, hasznosak lesznek a jogi felelősség, a szabályozás, a nukleáris működtetés nemzetközi és uniós jogi ismeretei.

– Mind a nukleáris jogi, mind az élelmiszerjogi képzésre jellemző, hogy szűk jogi területtel foglalkoznak, de az interdiszciplinaritásuk miatt nagyon komplexek. Ezeket a szakirányú továbbképzéseket már igényli a gazdaság?

– Egyre jellemzőbb, hogy egyes piaci, gazdasági ágazatokban komplex ismeretekre van szükség. Az élelmiszerjoggal a jogászhallgatóink találkoznak ugyan az SZTE jogi kar üzleti jogi moduljában, de a területnek speciális és duzzadó joganyaga van, amelyből jobbnak láttuk külön képzést fejleszteni. Ugyanakkor az élelmiszermérnökök egy kurzus erejéig tanulnak ugyan élelmiszerjogot, de a terület széles spektrumát itt, a mi képzésünkben ismerhetik meg. Egyszóval, úgy láttuk, célszerű volt komplexen, kifejezetten a piaci ágazat jogi kérdéseit összefoglalni egy élelmiszerjogi képzésben, és hasonlóan tettünk a környezetvédelmi szakjogászok és jogi szakokleveles környezetvédelmi szakemberek képzése esetén is.

– Amikor mérnökökről beszél, nemcsak az SZTE Mérnöki Kar vagy az SZTE Mezőgazdasági Kar végzett hallgatóira gondol, hanem máshonnan és más diplomával is jelentkezhetnek hallgatók a szakirányú továbbképzésekre?

– Természetesen jelentkezhetnek. Sőt, a bemenetet szélesítenünk is kellett, mert országosan egyre több helyről érkezett erre igény. Számos szakember jelentkezett, akiknek nem feltétlenül élelmiszermérnök vagy mezőgazdasági mérnök a végzettségük; azért szeretnék a képzést elvégezni, mert az élelmiszeripari területen tevékenykednek, és hasznosnak gondolják az élelmiszerjogi tudást. Az első diplomákat már kiadtuk, van egy év tapasztalatunk, és azt látjuk, hogy érdemes volt nekifogni. Folyamatosan tudunk fejlődni, évről évre kamatoztatjuk a tapasztalatokat, és a hallgatók visszajelzése is azt igazolja, hogy sikerült új területre belépnünk, újonnan alapított szakként le tudtuk fedni a piaci ágazat igényét.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Van még ilyen szakjogi képzési terv az SZTE Üzleti Jogi Intézet tarsolyában?

– A természettudományi, műszaki és közgazdasági kérdéseken túl egyre nagyobb a jelentősége például a vállalatok jogi és etikai megfelelési kultúrájának, amit compliance látásmódnak neveznek. A következő elgondolásunk, hogy az SZTE Üzleti Jogi Intézetében egy compliance szakot is elindítsunk. Ez a diszciplína arról szól, hogy egy szervezet hogyan tud megfelelni a belső és külső szabályozóknak, etikai, jogi elvárásoknak, és hogyan lehet egy vállalatot úgy működtetni, hogy a munkavállalók, alkalmazottak is minden szintjén tisztában legyenek a szabályokkal. Hangsúlyozom, hogy ide jogi és etikai normák egyszerre tartoznak, vagyis nem csak joganyagról van szó. A jelentőségét sem pusztán a jog betű szerinti betartása adja, hanem az összes etikai normának való megfelelés is. A vállalatok akár versenyhátrányba is kerülhetnek, ha működésüket nem hatja át ez a megfelelőségi szemlélet. A nukleáris energiatermelés pedig olyan kritikus terület, amelyben a jogi szabályozók mellett különösen nagy jelentősége van a compliance látásmódnak.

– E szakjogászi képzések mellett mit nyújt az SZTE üzleti jogi modulja? Bizonyos értelemben ez a modul „keltetője” a szakjogi képzéseknek? Emlékszem, a médiajogi kurzust ön indította el fakultatív tárgyként, és mára már főtárgy lett. Mennyire jellemző, hogy a jogászhallgatók keresik a modulokat?

– Az üzleti jogi modult 2016-ban indítottuk el, hogy a gazdasági, piaci szférában tevékenykedni szándékozó jogászok több ismeretet szerezzenek, mint amit az általános jogászképzés nyújt. A joghallgatóknak negyedév első félévében kell dönteniük arról, hogy milyen speciális modulra mennek tovább. A karon üzleti jogi, nemzetközi jogi, idegen nyelvi és bűnügyi tudományok szakmodulok között választhatnak. Van persze, aki eleve az általános modult választja, vagy pedig nem jut be a három modul valamelyikére; ezekre ugyanis tanulmányi eredmény alapján lehet bekerülni és 20 hallgatóval dolgozunk egy-egy modulban. Az egész modulstruktúrának az a célja, hogy rávilágítson minden olyan jogi területre, amellyel a gazdasági életben feltehetőleg találkozik majd a joghallgató. Ilyen a fogyasztóvédelmi jog, a foglalkoztatási jog, az adójog, a versenyjog, a közbeszerzésjog, és ilyen az infokommunikációs és médiajog is. Ma már a médiajog sokkal szélesebb spektrumú, mint korábban volt. Az egykori médiajogi fakultáció kinőtte magát, a digitális környezet, a digitális technológia fejlődésének eredményeként kiszélesítettük a jogászképzés tematikáját, hogy naprakész diplomával tudjuk kiengedni a hallgatókat. Az üzleti jogi modulról is elmondhatom, hogy beváltja ezt a célt.

– Milyen gyakran kell aktualizálniuk a képzések anyagát?

– Évről évre fejlesztjük a curriculumot, új és új szabályozási elemekkel, jogalkalmazói gyakorlatokkal ismertetjük meg a hallgatóinkat. Folyamatosan figyelnünk kell az uniós szabályozási környezetet is, hiszen mi ebben az uniós közegben rendelkezünk tagállami szabályozással, és a jogalkalmazás itt is folyamatosan fejlődik, alakul. Nekünk ezt naprakészen követnünk kell, hogy tényleg úgy tudjuk oktatni a hallgatóinkat, hogy bízhassanak a tudásanyagban, amit tőlünk megkapnak. Nem mellesleg a munkaerőpiacon is örülnek, ha a mi üzleti jogi modulunkban szerzett betétlapunkkal érkezik egy jogászhallgató.

– Ennyiféle tudást, hogyan tudnak lefedni az intézetben?

– A kollégák rá tudtak csatlakozni erre a folyamatos képzési innovációra, és sok kiváló piaci szakembert is meghívtunk az intézetbe, hogy fakultatív kurzust tartsanak, például a tőkepiac, a startupok vagy a befektetési szféra témájáról. Az is fejlesztésünk volt, hogy a modulon belül kötelező tárgy lett az energiajog; régebben csak környezetvédelmi jogi kurzus volt. Úgyhogy folyamatosan a stratégiai célok irányába tervezünk, és büszke vagyok rá, hogy ez valóban közös tervezés, az SZTE Üzleti Jogi Intézet kutatói, oktatói megtalálták a saját területükön az előremutató innovációt. Olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint az okos szerződések, a precíziós gazdálkodással kapcsolatos jogi kérdések, a digitalizációs pénzügy témaköre vagy az e-kereskedelem és az online platformok marketing kommunikációja. Ezek mind előremutató kutatások, napjaink aktuális jogi témái.

Panek Sándor

A borítóképen: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese, az SZTE ÁJK Üzleti Jogi Intézet vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám