Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az European Physical Journal Plus nyílt hozzáférésű folyóiratban Osvay Károly és munkatársai szakcikkben számolnak be a Szegedi Tudományegyetemen és az ELI ALPS-ban végzett, másodpercenkénti 1010 neutronszámot célzó lézeres neutronelőllítási kísérleteikről. A publikáció szerzői között van Gérard Mourou, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora, valamint Szabó Gábor, az egyetem fizikaprofesszora, az ELI ALPS ügyvezetője is.
A lézeres neutronkeltés célkitűzését Osvay Károly, az SZTE-n működő Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium vezetője, valamint Szabó Gábor, azt SZTE professzora, az ELI ALPS vezetője a Magyar Tudomány 2020. decemberi számában publikálták. Osvay Károly 2022-ben igazolta, hogy kis energiájú lézerrel is lehetséges neutronsugárzás előállítása; 2023 májusában végzett kísérleteiben 6 órán át folyamatosan működéssel keltett neutronsugárzást, 2024-es kísérleti kampányában pedig Osvay Károly kutatócsoportja egy jóval nagyobb ismétlési frekvenciájú lézerrel rövid időre olyan a neutronhozamot tudott elérni, amely már orvosi, pre-klinikai alkalmazásokat ígért.
A kutatási programnak szerepe van abban is, hogy 2024 áprilisában Gérard Mourou kutatóprofesszorként csatlakozott a Szegedi Tudományegyetemhez (bár az április elején leadott publikáció még a franciaországi École Polytechnique kutatójaként jegyzi). A szerzők között található Toshiki Tajima elméleti fizika professzor is, aki Gérard Mourou-val együtt vetette fel először, hogy lézeres úton előállított neutronforrást lehetne használni transzmutációs célra.
Osvay Károly kutatócsoportja 2024 őszén az ELI ALPS-ban újabb kísérleti kampányt folytat majd annak érdekében, hogy a jelenleg elért 108 n/s hozamot stabilizálják. A Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium következő kutatási ciklusának az lesz a célkitűzése, hogy 5 éven belül 1010 fölé emeljék a neutronhozamot.
Az European Physical Journal Plus-ban közölt szakcikk szerzői között van Hideghéty Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának egyetemi tanára, az ELI ALPS orvosbiológiai alkalmazások kutatócsoport vezetője is, aki 2023-ban azt vizsgálta, hogyan lehet vákuumban a sugárbiológiai méréseket beállítani. A lézeres neutronkeltés első alkalmazásai ugyanis olyan kísérletek lesznek, amelyek a rákgyógyításhoz használható ionizáló sugárzás előállítását célozzák majd.
Az Osvay Károly vezetésével megjelent publikáció szerzői között a Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium és az ELI ALPS kutatói, valamint Gérard Mourou és Toshiki Tajima mellett a debreceni ATOMKI munkatársai is szerepelnek.
A jelenleg az Egyesült Államokban konferencián tartózkodó Osvay Károly kérdésünkre elmondta, a publikációt a Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium fontos mérföldkövének tartja. A lézeres neutronelőállítás technikai kérdéseinek tisztázása mellett a cikk tulajdonképpen a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium következő néhány évre szóló programja, amely az eddigi eredményeken alapul.
Az, hogy ez a kutatási program egy nemzetközileg is jegyzett, referált folyóiratban jelenhetett meg, egyúttal a tudományban elfogadott jele annak, hogy a Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratóriumot nemzetközileg is jegyzik, és programját megalapozottnak tudják be.
Panek Sándor
A borítóképen: Dr. Osvay Károly, az SZTE-n működő Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
