Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Atipikus. Tömören így jellemezhető a Nobel-díjas Karikó Katalin 2024. április 9-i akadémiai székfoglaló előadásának ünnepe. Az mRNS terápiás alkalmazása című prezentáció és az azt felvezető laudáció érzelemdús és közvetlen hangulatú programja a tudományos ismeretterjesztés iskolapéldája. A Szegedi Tudományegyetem élőben közvetítette, utólag is megtekinthetővé teszi Nobel-díjas professzora akadémiai programját. Karikó Katalin 2024. április közepén alma materét is meglátogatja, folytatja a kutatómunkát.
Az első magyar nő, aki elnyerte a legrangosabb tudományos kitüntetést, a Nobel-díjat: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem alumnája, díszdoktora és professzora. A 2024. április 9-én megtartott akadémiai székfoglaló előadással kezdődik Karikó Katalin idei európai körútja, melynek egyik csúcspontja lesz a szegedi alma materében esedékes látogatás és munkanap.
Karikó Katalin kivételes, cikcakkos életútja közismert. Kifejezte ezt az is, hogy a világ egyik legbefolyásosabb természettudósát az Áttörések című memoárkötetébe dedikációt kérő tisztelői várták a Pesti Vigadó előcsarnokában 2024. április 9-én. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választott kutatónő a szokásos kedvességgel fogadta a jókívánságokat, állt a közös fényképet kérők mellé, írta alá az elé tett portréfotóit.
A fényképekre az értékes Karikó-autogramot kérők gyűrűjéből kilépve szeretettel fogadta az akadémiai székfoglaló előadására meghívottakat, köztük kisújszállási tanárát, a szegedi egyetem vezetőit és professzorait, továbbá az első munkahelye, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont rangos munkatársait, valamint a magyar tudományos közélet jeles szereplőit.
Karikó Katalin akadémiai székfoglaló előadására eljött – többek között – a középiskolai biológia szakkört vezető Tóth Albert; a Szegedi Tudományegyetemről – többek között – Rovó László rektor, Fendler Judit kancellár, Széll Márta stratégiai rektorhelyettes, Csóka Ildikó stratégiai főigazgató; több rangos professzor; dékán, köztük Mikó Edit (MGK), Zupkó István (GYTK) és társaságában a Karikó Katalin támogatásával dolgozó ifjú kutató, Katona Gábor. A szegedi JATE-időszakból minden csoporttársa, köztük Boros Imre, az SZTE professzora; az SZBK korábbi munkatársai, Karikó Katalin egykori egyetemi tanárai közül ott volt – többek között – Orosz László és Venetianer Pál, a két akadémikus; egykori mentorai és munkatársai közül Kondorosi Éva akadémikus és Duda Ernő, az SZTE professzora.
 |
| Karikó Katalin akadémiai székfoglaló előadása a Pesti Vigadóban 2024. április 9-én. Képgaléria: Sahin-Tóth István |
A jeles eseményen megjelentek Karikó Katalin családjának tagjai, de a hazai tudományos és a gazdasági közélet jeles szereplői is. Az MTA jelenlegi elnöke, Freund Tamás, valamint korábbi elnökei, így Vizi E. Szilveszter és a szegedi egyetemről indult Pálinkás József mellett a Karikó Katalin kutatásai iránt érdeklődők között láttuk például a Richter Gedeon Nyrt. elsőszámú vezetőjét, Orbán Gábort is.
A 200. születésnapjára készülő Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítása elkezdődött, ezért tartották szokatlan helyen, a Pesti Vigadó dísztermében a Nobel-díjas Karikó Katalin akadémiai székfoglaló előadását.
Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat; kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Karikó Katalint az MTA tiszteleti tagjává választotta 2022-ben.
Akkor, az MTA 195. közgyűlésén úgy mutatták be az akadémikus-jelöltek között Karikó Katalint, hogy ő „az SZTE kutatóprofesszora, a BioNTech RNA Pharmaceuticals (Mainz, Németország) alelnöke, a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának (University of Pennsylvania, Perelman School of Medicine) oktatója (adjunct professor). Szűkebb szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai.” A 2022-es közgyűlés óta történt változások közül az egyik legjelentősebb, hogy Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat kapott – emelte ki a Pesti Vigadóban tartott rendezvényen megjelenteket köszöntő Lénárd László, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke.
„Karikó Katalin világraszóló teljesítménye mögött egy rendkívüli ember rendkívüli életútja áll” – jelentette ki laudációjában Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. A méltatás meseszerűként ismertette Karikó Katalin cikcakkos életútját a főszereplő memoárjának, az Áttörések – Életem és a tudomány című visszaemlékezésnek a mondatait és gondolatait többször is idézve.
Szokatlannak tekinthető Karikó Katalinnak a Pesti Vigadóban tartott előadása azért is, mert a csodálatos mRNS terápiás alkalmazásáról díszelőadóként már bemutatta prezentációját az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án. Akkor még nem, de a 195. közgyűlésen az MTA tiszteleti tagjává választotta a magyar kutatót, aki mára összesen 10 tudományos akadémia tagja, 16 egyetem díszdoktora.
Az Akadémia szabályai szerint minden rendes és levelező tag köteles a megválasztása utáni egy éven belül székfoglalót tartani, de ez a külső és a tiszteleti tagok számára csak egy lehetőség, vagyis megtarthatják ezt a munkásságukat összefoglaló előadást. A tudományos ismeretterjesztést a kutatók küldetésének tekintő Karikó Katalin élt a lehetőséggel. Közérthető módon mutatta be a „csodálatos molekula”, a hírvivő mRNS diadalútját.
A hírvivő RNS, az mRNS kutatása 1961-ben kezdődött, melyet hat évtizednyi töretlen fejlesztés követett, hogy végül 2020-ban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által elfogadott klinikai hatóanyaggá váljon a COVID-19 elleni vakcina formájában. A 60 évnyi kutatás során az mRNS-ek stabilitását és hatékonyságát is növelték, például a pszeudouridin bevezetésével, amely megszüntette a fejlesztéseket lassító gyulladásokat. A kidolgozott technológia mára nemcsak a koronavírus elleni harcban, hanem a rák kezelésében, valamint több más, ma még gyógyíthatatlan betegség esetében is forradalmasítja a terápiát.
Nem szokványos az sem, hogy egy kutató rendre bemutatja, hogy más tudósok és a mentorai miként járultak hozzá az eredményeihez. Karikó Katalin – a tőle megszokott módon – az akadémiai székfoglalójában is megemlítette, mi mindent köszönhet a szegedi egyetem biológus szakján oktatóknak és az universitas szellemiségének, az őt kutatóvá nevelő SZBK-nak. Megemlékezett az amerikai egyetemi közegben felbukkanó támogatóiról, Elliot Barnathanról és David Langerről, vázolta a laboratóriumokban – Drew Weissmannal és az SZTE-ről indult Pardi Norberttel együtt – végzett kitartó kísérletezés világra szóló eredményeit. A Covid-19 mRNS-vakcina kifejlesztésének mérföldkövei mellett szólt az mRNS-alapú gyógyszerek előnyeiről. Gazdag példatárral mutatta be az mRNS terápiás alkalmazásának lehetőségeit.
Előadása végén Karikó Katalin köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a munkáját, kifejezte háláját családtagjainak. Az ünnepi akadémiai székfoglaló zárásaként Lénárd Lászlótól vette át Karikó Katalin az MTA tiszteleti tagságát igazoló oklevelet.
Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István
