Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Japán az első – tapasztalhatták többféle formában is a gyulai Vigadó látogatói. A 2023. szeptember 9-i Japán napon a Szegedi Tudományegyetem azt mutatta meg, hogy a „felkelő nap országában” miként fedezték fel és értékelték az mRNS-kutató Karikó Katalin, az SZTE alumnája és professzora kutatói eredményeit. A szegedi japán medikusok egy csoportja is élményt gyűjtött a gyulai Japán napon.
A béke szimbólumává vált mára Hirosima, az atombombával elpusztított város. Mondják, nem a világháború vége, hanem a hidegháború kezdőpontja volt Hirosima. De 1945. augusztus 6. után az atomenergia nemzetközi ellenőrzéséért, a nukleáris fegyverek elterjedésének a megfékezéséért az elsők között lobbizott az „atombomba atyjának” is nevezett elméleti fizikus, Robert Oppenheimer. Ma Hirosimáról beszélni annyit tesz, mint a háború ellen szólni – hangsúlyozták a gyulai Japán nap szervezői.
A tudós hétköznapi munkájának eredményét, Karikó Katalin felfedezéseinek japán fogadtatását reprezentálta a Szegedi Tudományegyetem kiállítása.
A Japán szemmel az mRNS-kutató Karikó Katalin útja című tárlaton az archív fotók reprezentálták, hogy Japán az elsők között ismerte fel az mRNS-kutató 2005-ös és 2012-es felfedezéseinek a jelentőségét.
A gyulaiak és környékbeliek közül sokan részt vettek a Japán napon, megtekintették az SZTE "apán szemmel az mRNS-kutató Karikó Katalin útja" című kiállítását
Karikó Katalin elismerései közül a Keio Egyetem kitüntetésének és a Japán Díjnak a szépségét Sahin-Tóth István, az SZTE NKI kreatív munkatársának műtárgyfotói mutatták be. A díjátadók történetét archív sajtófotók adták vissza.
Mintaszerű az ismeretterjesztés a szigetországban – tudtuk meg Mernyei Máriától. A Japánban élő orvosnő, Karikó Katalin egykori óvodás csoporttársa és általános iskolai osztálytársa a kiállítás több fényképén is szerepelt. Ugyanis régi ismerősét Karikó Katalin minden Japánban elnyert kitüntetése díjátadó ünnepségére meghívta mint a vendégét.
A Nobel-díjas Jamanaka és a több mint száz elismeréssel kitüntetett Karikó beszélgetéséről ismeretterjesztő műsort készített a japán köztévé. A gyulai Vigadó látogatói az SZTE kiállítása részeként tekinthették meg a Karikó Katalin dióhéjba foglalt életútját is bemutató, tudománynépszerűsítő filmet.
Az első interjúkötet Japánban jelent meg Karikó Katalinról. Az ismeretterjesztő japán kiadványokon kívül abba az Amerikai Egyesült Államokban megjelent angol nyelvű mesekönyvbe is belelapozhattak az érdeklődők, amely színes rajzokkal és gyereknyelven mutatja be Karikó Katalin útjának mesébe illő történetét.
A Japán szemmel az mRNS-kutató Karikó Katalin útja című összetett tárlat egyes részletei iránt érdeklődők kalauza a programkínálatot összeállító Újszászi Ilona, az SZTE NKI senior kommunikációs szakértője volt.
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar japán hallgatóinak egy kisebb csoportja figyelemmel kísérte az SZTE bemutatkozását a gyulai Japán napon.
A másodéves medikusokon kívül a többség négy-öt napja érkezett Magyarországra. A fiatalok örömmel jelentkeztek a gyulai kirándulásra. Megtapasztalhatták, hogy hazájuk történetével, hagyományaival miként ismerkednek egy magyarországi kisváros lakói. Megismerhették alma materük, a Szegedi Tudományegyetem legismertebb mai professzora, Karikó Katalin életének Japánnal kapcsolatos fordulatait. Találkozhattak hazájuk magyarországi képviselőivel.
Őexcellenciája, Ohtaka Masato, Japán magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete fontosnak tartotta, hogy köszöntse a gyulai Japán nap résztvevőit. A diplomata elvegyült az érdeklődők között, részt vett a Japán nap több programján is.
Az SZTE tablóiról több fotót is készített a japán nagykövet.
A gyulai Japán nap látogatói sok fotót készítettek az SZTE Karikó-kiállításáról és a program kedvéért Szegedről a Békés vármegyei kisvárosba látogató japán egyetemistákról
Ohtaka Masato nem csak azt tudta, hogy Karikó Katalin a szegedi egyetem biológia szakos hallgatója volt. Szegedről az is eszébe jutott, hogy a város szülötte Novák Katalin, a magyar államfő.
Japán magyarországi nagykövete, Ohtaka Masato szelfizett is az SZTE japán hallgatóival. Fotó: Ú. I.
A gyulai polgármesterrel, a Japán nap programjait megnyitó Görgényi Ernővel, az SZTE egykori joghallgatójával is beszélgetett a diplomata. A kisváros vendégszeretetét élvező és nevezetességeivel is megismerkedő japán diákokkal találkozva nem csak beszélgetett Ohtaka Masato, hanem szelfiket készített.
A Szegedi Tudományegyetemen tanuló japán diákok csoportjával hosszan beszélgetett Japán Budapestre akkreditált nagykövete, aki már többször is ellátogatott Gyulára, ahol ötödik alkalommal szervezték meg a "felkelő nap országát" bemutató programot Fotó: Ú. I.
A japán egyetemisták sok-sok fényképet készítettek Gyuláról és az ott ötödik éve megrendezett Japán napról. A legérdekesebb szelfin három elsőéves medikus mosolyog, a diákok kezükben tartanak egy mobiltelefont, amelyen a sztártudós, Karikó Katalin mosolyog a csoportra. A program fogadtatásáról tájékozódó világhírű tudóssal az SZTE-projekt szervezője videós telefonkapcsolatba lépett, s a beszélgetésbe bevonta a Szegeden egyetemi tanulmányaikat most elkezdő japán hallgatókat is. Az élénk telefonbeszélgetés csúcspontján a japán fiatalok a sztártudóssal szelfiztek.
A sztártudós Karikó Katalinnal telefonon beszélgettek, a gyulai Japán napot értékelték, majd szelfiztek a szegedi egyetemen tanuló japán medikusok
Hirosima pusztulásáról és újjászületéséről Hibara Miyuki vetített videót. A város nevezetességeit Hankó Ferenc, a program főszervezője, a MAPON, azaz a Gyulai Magyar-Japán Kulturális Egyesület elnöke a fényképezőgépi lencséjén keresztül láttatta. 1000 daru: legenda, remény, béke címmel K. Mizsur Anitta prezentációja és a hátizsákos turista, Csekeő Soma és a harcművész Gregor László élménybeszámolója is szerepelt a programban.
Kimonók sorakoztak a japán hadihajók papírból készült makettjeivel szemben. A japán cuccok vásárlói a kalligráfia szépségeit Zapcsák Ferenc Zsolt ecsetmozdulatait nézve csodálhatták.
A kalligráfia titokzatos mozdulatait is ismeri Zapcsák Ferenc Zsolt japán szakos tanár
A japán szakos nyelvész olyan kifejezéseket rajzolt-festett finom mozdulatokkal, mint hit, kitartás, kutatás…
A jellegzetes japán italok kóstoltatói mellett csecsebecsék vásárát tartották.
Szusit és japán sütiket az újszegedi Gourmet Garden kínált
Az origami és az ikebana jelképvilága is megragadta az érdeklődők figyelmét.
A japán virágrendezés művészetéről, az ikebanáról workshopot is tartottak a gyulai Vigadóban
Aidol, Macuri, Musubi címmel japán táncosok adtak ízelítőt a távol-keleti ország mozgásművészeti hagyományaiból.
A budapesti japán iskola gyermekcsoportja jellegzetes mozdulatokat tanított meg a nézőknek. Autentikus hangszereken és viseletben a Szakura Együttes tagjai avattak be a japán dallamok világába. A gazdag program zárásaként japán zeneakadémisták adtak koncertet.
A japán sportbemutató sok érdeklődőt vonzott a gyulai Vigadó előtti térre
A színes programkavalkád keresztmetszetét adja majd a gyulai Japán napról a program szervezésébe alma materét bekapcsoló, a rendezvényen moderátori szerepet is vállaló Kóra Katalin Biankának, az SZTE kommunikáció szakos hallgatójának vizsgafilmje.
A gyulai Japán nap főszervezője, Hankó Ferenc együtt dolgozott a Szegedi Tudományegyetem programját koordináló Kóra Katalin Biankával és Újszászi Ilonával, valamint az SZTE NKI munkatársaival
A gyulai Japán nap gazdagsága és színvonala olyannyira elvarázsolta az SZTE japán hallgatói csoportját, hogy az egyik medikus, elismerése kifejezéseként, az SZTE-program szervezőjének adott át egy origamicsillagot.
SZTEinfo
Fotók: Kóra Miklós, Ú. I.
