Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az első magyar Nobel-díjas nőt, Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem alumnáját, díszdoktorát és professzorát elkísérhettük 2023. október 2-i philadelphiai körútján, rápillanthattunk október 3-i Nobel-díjas napja programjaira.
Kiküldött tudósítóink – Újszászi Ilona és Sahin-Tóth István – jelentik:
Dolgozószobája nyitott ablakánál ült 2023. október 2-án hajnalban is Karikó Katalin. A philadelphiai virradat többnyire az íróasztalánál találja. De most nem volt idő kinézni a kertre, megfigyelni, ahogy a fakoronák leveleinek egyre apróbb részletei látszanak az erősödő napfényben.
Még csak Karikó Katalin tudta, a világ még csak izgatottan várta, ki 2023. évi élettani és orvostudományi Nobel-díjas, amikor már elkészült vele az első interjú.
Édesanyjáról, a családjáról, Selye Jánosról is beszél az első „Nobel-díjas interjúban”. Adam Smith kérdezte, s a válaszok is elérhetőek a Nobel-honlapon.
A Karolinska Intézet Nobel-közgyűlése döntésének indoklását élő adásként követhette a világ. Az egyik díjazott, Karikó Katalin a laptopja monitorját nem tudta figyelni: igyekezett elkapni egy-egy fontos mondatot, de folyamatosan csöngött minden telefonja. Egyiken is a másikon is gratulációkat és interjú felkéréseket fogadott.
Közben a Karolinska Intézet dísztermében a mikrofonhoz lépett Thomas Perlmann. A Nobel Bizottság titkára, aki hajnalban telefonon értesítette Karikó Katalint arról, hogy a 2023. évi élettudományi és orvosi Nobel-díjat elnyerte, majd beszélgettek, a stockholmi dísztermi mikrofon előtt előbb svédül, majd angolul ismertette a döntést, fölolvasta a két díjazott, Karikó Katalin és Drew Weissman rövid életrajzát.
Karikó Katalin a férje, Francia Béla társaságában nézte a Karolinska Intézetből közvetített Nobel-díj -bejelentő programot. Fotó: Sahin-Tóth István
„A Karolinska Intézet Nobel-gyűlése ma döntött arról, hogy a 2023-as fiziológiai és orvosi Nobel-díjat közösen kapja Karikó Katalin és Drew Weissman a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését.” Ez az a 2023. október 2-i mondat, amelyre egész Magyarország és a világ tudomány iránt érdeklődő része felkapta a fejét: „Végre!” Végre – a kemény munka meghozta gyümölcsét! Végre – a kisújszállási iskolapadból a szegedi egyetemi előadótermekből és a Szegedi Biológiai Központ laboratóriumából, amerikai munkahelyiről indulva megkapta a felfedezők legismertebb elismerését is.
Napjaink modern tudománya igyekszik a maga összetettségében megérteni a világ olyan apró részleteit is, mint a „nukleozidbázis módosításai”. Rickard Sandberg professzor, a Nobel-közgyűlés tagja fűzött magyarázatot a Karolinska Insitutet dísztermében kivetített grafikonokhoz. A stockholmi Karolinska Intézet honlapján ott az illusztrációkkal kiegészített részletes magyarázat, illetve utólag is megtekinthető az élettudományi és orvosi Nobel-díj bejelentéséhez fűzött indoklás videón, elolvasható a részletes sajtóközlemény.
A Karolinska Intézetből Közvetítették a 2023. évi élettudományi és orvosi Nobel-díj nyerteseit bemutató és a döntést indokló sajtótájékoztatót. Két nap alatt 138 ezren látták a programot
Az egyszerűsített és a tudományos részletekkel kiegészített magyarázat közti különbséget kifejezik a szöveget tagoló alcímek is.
A „Védőoltások a járvány előtt”, „mRNS vakcinák: Ígéretes ötlet”, „Az áttörés”, „ Az mRNS vakcinák felismerték a bennük rejlő lehetőségeket” alcímek teszik befogadhatóvá az információt.
A speciális, tudományos indoklást is tartalmazó szöveg fejezetei: „Vírusoltási platformok a COVID-19 előtt”, „A nukleinsav- és vírusvektor-alapú vakcinák korai munkája”, Az mRNS és az in vitro transzkripciós rendszerek felfedezése”, „In vitro átírt mRNS eljuttatása sejtekhez és szövetekhez”, „Egy elképzelés az mRNS felhasználásáról terápiás fehérjék szállítására”, „mRNS szállítása a dendritikus sejtekbe és a veleszületett érzékelés szerepe”, „A Kariko, Weissman áttörés”, „A COVID-19 elleni mRNS-vakcinákhoz vezető kutatás”, „A pillanat megérett az mRNS vakcinákra”, „Szükségesek-e módosított bázisok minden klinikai mRNS alkalmazáshoz?”.
A Nobel-közgyűlés tagja hangsúlyozta: „Az idei Nobel-díj elismerése az alapvető tudományos felfedezésnek, amely alapjaiban változtatta meg az mRNS és az immunrendszer közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket”.
A stockholmi Karolinska Intézetben összegyűlt újságírók a Nobel-díjasokról és a módosított mRNS-en alapuló technológiáról is kérdeztek.
Thomas Perlmann, a Nobel Bizottság titkára válaszában elmondta: mindkét kutatót elérték telefonon a bejelentés előtt, boldogan fogadták a díjat. Mindkettőjükkel volt alkalma beszélgetni. Példaként említette, hogy Karikó Katalin életében épp tíz éve, 2013-ban következett be az a drámai fordulat, hogy a UPennen megszüntették az állását és az Egyesült Államokból Németországba kellett költöznie, a családjától távol. További kérdésre válaszolva részletezte, hogy Karikó Katalin a munkájához nem kapott támogatást a National Institute of Health (NIH) szervezettől, nem tudott egy nagy csoportot felépíteni. Így szokatlan utat járt be. Nagyon szenvedélyesen kitartott az mRNS terápiás felhasználási ötlete mellett. Ellenállt a kísértésnek, hogy letérjen erről az útról. Nem könnyített meg a helyzetét, hogy nő és külföldi – hangsúlyozta Thomas Perlmann. De Karikó Katalin nem panaszkodott, inkább boldog, mert fejlődött az kutatói pályája során.
Oltóanyag-előállítási módszerek a COVID-19 világjárvány előtt
A Nobel Bizottság elnöke, Gunilla Carlson professzor az új típusú koronavírusról elmondta: a vírus még mindig köztünk van és mostanra számos változata elterjedt. A vírusok jellemzője, hogy ha elérik terjedési szintjüket, a járványt nagyon nehéz teljesen megállítani. Ugyanakkor ez esetben az a fontos, hogy a vakcinákat nagyon gyorsan ki lehetett fejleszteni. Az idei élettani és orvostudományi Nobel-díjról szóló döntés indoklása kifejti, hogy ez a gyorsaság nagyrészt technológiai fejlesztéseknek és ennek az alapvető felfedezésnek köszönhető. A Nobel Bizottság elnöke szerint az életek megmentése szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában nagyon fontos volt a módosított mRNS-alapú vakcina. Mostanra a legtöbb embernek kialakult bizonyos szintű immunitása a vírusnak való kitettség és a többszöri védőoltás eredményeként.
A Nobel-díj orvosi bizottságának tagja, hozzátette: a Nobel-díjról szóló döntés indoklása meggyőzheti az oltáselleneseket és tétovázókat is arról, hogy nagyon hatékony és biztonságos a módosított mRNS-alapú vakcina, amiből már több mint 13 milliárd adagot oltottak be. Ez több millió ember életét mentette meg, vagy csökkentette a Covid-okozta súlyos lefolyású betegségek esélyét, es így a társadalmak működőképességét is fenntartották.
Az mRNS négy különböző bázist tartalmaz, rövidítve A, U, G és C. A Nobel-díjasok felfedezték, hogy a bázissal módosított mRNS felhasználható a gyulladásos reakciók aktiválásának blokkolására (jelzőmolekulák szekréciója), és fokozza a fehérjetermelést, amikor az mRNS-t a sejtekhez juttatják
Több évtizedes kutatómunka áll az mRNS-technológia alkalmazása mögött. Erre az 1990-es évek óta tartó teljesítményre irányítja a figyelmet a Nobel-díj – Gunilla Carlson. Az mRNS-platform rugalmassága teszi lehetővé, hogy az infuenza elleni védőoltások esetében is alkalmazzák. De a terápiás oltások fejlesztése is elkezdődött, személyre szabottan, egyes rák-betegségek esetében. Már klinikai fázisnál tart a harmadik alkalmazási lehetőség, a terápiás fehérjék termeltetésére, amelyek helyettesíthetnek például egy hibás enzimet, vagy bevezethetnek egy immunmoduláló fehérjét. Tehát többféle betegségre vonatkozik a fejlesztés.
(A sajtótájékoztatón felvetődött kérdésekre a Karolinska Intézet honlapján részletezett pontos válasz már elérhető – Élettani vagy orvosi Nobel-díj: „Felfedezéseik életek millióinak megmentésében segítettek”)
Az élő közvetítés befejeződött.
Karikó Katalin újból és újból a telefonhoz nyúlt és fogadta a sűrűn érkező gratulációkat – a családtagoktól, közeli és távoli ismerősöktől, azoktól az egyetemektől, amelyek díszdoktorukká választották, és így tovább.
Az elsők között gratulált Karikó Katalinnak – többek között – David Langer, Karikó Katalin korábbi munkatársa és mentora. SMS-t küldött – többek között – Habsburg György, hazánk párizsi nagykövete… Sajtóhírré vált, hogy a Dalai Láma is gratulált a legújabb magyar Nobel-díjasnak.
A közösségi médiafelületeket elárasztotta a magyar Nobel-díj híre. Sokan kitették a Karikó Katalinnal korábban készült szelfijüket.
Fotót küldött a BioNTech cég csoportja, akikkel Karikó Katalin éveken át együtt dolgozott. A magyar, amerikai, német, szerb csoporttagok együtt örültek vezetőjük és mentoruk elismerésének.
Gratulált Karikó Katalinnak a Nobel-díjhoz az onkológus Uğur Şahin, a BioNTech vezetője. Díszvacsorára hívta a magyar miniszter.
A Nobel-díj hírére az mRNS titkait kutató nő Instagram oldalán a 45894 „barát” száma hirtelen 53277-re ugrott.
Egy archív fotó, amelyen lánya, a kétszeres olimpiai bajnok Francia Zsuzsanna egyik evezős sikerének örült a mára "Nobel-díjas drukkerré" minősített anya, Karikó Katalin
Mikor egy pillanatig nem jelzett foglaltat a telefon, végre Francia Zsuzsanna, Karikó Katalinék Kaliforniában élő lánya is elmondhatta, könnyeivel küszködve, hogy mennyire büszke, mennyire örül édesanyja sikerének! „Mama mindig mondta, hogy elnyered a Nobel-díjat… És elnyerted!” – emlékeztetett nagymamája reményére. Francia Zsuzsanna nagymamája, Karikó Katalin édesanyja ugyanis tisztában volt lánya munkájának jelentőségével, gyakran mondogatta: „Annyit dolgozol, fiam!”. Az október eleji Nobel-hét bejelentéseit figyelemmel kísérte minden évben, mert remélte, egyszer majd a kutatóvá lett lánya, Karikó Katalin nevét mint a legújabb Nobel-díjas nevét kapja szárnyra a világsajtó… Ő nem élhette meg ezt a sikert… De Francia Zsuzsanna hangja mögött hallani lehetett a kisfia, Sanyika hangját, ahogy a meghatódottságtól könnyeivel küszködő édesanyját nyugtatgatja, s bele-beleszól a telefonba, szólítgatja Karikó Katalint, a nagymamáját, aki – egy órája sincs, hogy tudja – Nobel-díjas.
A másik telefon ismét megcsörrent. Befutottak az újabb interjúigények – a németországi lapoktól kezdve a Financial Timesen át az M1-ig.
Az első Nobel-díjas magyar nőnek még reggelizni és átöltözni se volt ideje, amikor 2023. október 2. korai óráján, a bejárati ajtón már csöngettek. Egy japán televíziós stáb New Yorkból azért indult el Philadelphiába a Nobel-díj hírére, hogy megkérdezhesse Karikó Katalint: miként fogadta a szenzációs bejelentést. Egy gyors öltözés és fésülködés, majd Karikó Katalin philadelphiai otthonának nappalijában és dolgozószobájában adta az újabb interjú.
Aztán sietős készülődés - irány a University of Pennsylvania sajtótájékoztatója.
A japán tévés stáb is megérkezett a University of Pennsylvania 11 óra 30 percre hirdetett sajtótájékoztatójára. A legnagyobb amerikai tévés társaságok, a legismertebb nemzetközi médiumok küldték el követeiket a philadelphiai egyetemre. A UPenn büszke arra, hogy 26 Nobel-díjas kötődik az intézményhez. A lista most két személlyel bővült. A korábban itt dolgozó Karikó Katalin az első nő, aki a Nobel-díj dicsőségének egy részét a UPenn-nek adja, mégis csak másodikként, Drew Weissman után léphetett a sajtószobába, az ültetési sorrendnek megfelelően.
A University of Pennsylvania sajtótájékoztatóján a két Nobel-díjas: Karikó Katalin és Drew Weissman
„Ez nyilván egy remek nap Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak. A tudomány számára is remek nap ez” – fogalmazott Elizabeth Magill, a University of Pennsylvania elnöke.
A UPenn sajtótájékoztatóján is ugyanazok a kérdések hangzottak el, mint az eddigi és a későbbi interjúkban.
Karikó Katalin és Drew Weissman a 2023. év élettudományi és orvosi Nobel-díjat várhatóan 2023. december 10-én veszi át Stockholmban. Fotó: Sahin-Tóth István
Az első kérdés minden esetben: „Hogyan értesült arról, hogy megkapja a Nobel-díjat?”
Karikó Katalin a sajtótájékoztatón derültséget keltve mesélte, hogy a férje vette fel a telefont, nagyon korán, hajnali 3 óra 40 vagy 50 lehetett. „Beszélt valakivel és azt mondta: téged keresnek” – fogalmazott. Elárulta: értesítette Drew Weissmant, mert valamilyen technikai problema miatt a Nobel Bizottság telefonhívása nem jutott el hozza. Drew Weissman azt emelte ki, hogy felötlött benne: a telefonhívás az „oltásellenesek” tréfája, de a Karolinska Intézet élő bejelentkezése, a Nobel Bizottság bejelentése örömmel töltötte el…
„Miként kezdtek együtt dolgozni?” – hangzott egy újabb kérdés. Karikó Katalin emlékeztetett: „Drew a National Institute of Health (NIH) szervezettől jött at 1997-ben, én már 1989-től itt voltam, dolgoztam a messenger RNS-sel. Amikor a fénymásolónál találkoztunk, dicsekedtem azzal, hogy tudok mRNS-t csinálni. Drew-t érdekelték az oltások. Így kezdtünk együttműködni.”
2023-as Nobel-díjasok: Karikó Katalin útja nehézségeken át és cikkcakban vezetett el oda, ahova Drew Weissman könnyebb és rövidebb úton jutott
„Egész idő alatt egymás mellett dolgoztunk. Nem kaptunk támogatást. Nem tudtuk a publikációinkat elhelyezni. Nem tudtuk rávenni az embereket, hogy felfigyeljenek az RNS-re, mint valami érdekességre. A klinikai vizsgálatok kudarcot vallottak. Szinte mindenki lemondott az mRNS-ről” – sorolta a kezdeti nehézségeiket Drew Weissman. „De Katiban égett a tűz. Húsz éven át együtt dolgoztunk, hogy kitaláljuk: miként lehet működésre bírni a molekulát, hogyan lehet egy jól működő oltóanyagot kifejleszteni. És beütött a Covid-járvány, és a vakcinák 95 százalékos hatékonyságát elismerték. Ez valóban fordulópont volt az RNS-terápiában. Tehát 1997-ben és utána is sokat beszélgettünk minden olyan dologról, amiről úgy gondoltuk, hogy az RNS képes lehet megoldással szolgálni. Szóba jött az összes vakcina, terápia… Nem adtuk fel soha. Kitartottunk és dolgoztunk. És ma itt tartunk.”
Jelenleg hét vakcina klinikai vizsgálata folyik – jelentette be Drew Weissman a UPenn sajtótájékoztatóján. Dolgoznak a rák elleni vakcinákon, az autoimmun betegségek elleni oltóanyagokon és az allergiára megoldást kínáló génterápián.
Az ismeretterjesztéshez – a maga módján – a sajtó is hozzájárult. Már a Covid-19 pandémia idején is sok-sok cikk, illusztráció igyekezett elmagyarázni, miért modern és hatékony a módosított mRNS-technológián alapuló vakcina. A Nobel-díj nemzetközi ismertsége és elismertsége, a díjazottakról közölt információk ismét reflektorfénybe helyezik azt a csodálatos molekulát, amelynek a megismerésére Karikó Katalin érdemesnek tartotta rászánni kutatói pályája egészét.
Karikó Katalin minden díjátadóhoz kapcsolódó eseményt az ismeretterjesztés, a kutatói munka népszerűsítésének fórumává emel
A hírvivő RNS kifejezéssel összekapcsolódó Karikó Katalin nevet egy napon belül még nem kombinálta össze ilyen sokszor és sok változatban a nemzetközi és a hazai média, mint 2023. október 2-án és 3-án.
„Nobel az mRNS vakcinákért” – fogalmazott a Firspost. Az összeállításban a Szegedi Tudományegyetem gondozásában az MTA Könyvtár és Információs Központba befogadott „Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább” című tárlat megnyitóján készült videórészletek is fölhasználtak.
Az SZTE sajtófotóit is hasznosította a The Print, amikor összeállításában igyekezett elmagyarázni, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman miként harcolt a módosított mRNS-terápiáért, az oltóanyag-fejlesztéséért.
A CBC News Hillary Johnstone-t kérte hírmagyarázatra. Hangsúlyozta: Karikó Katalin Magyarországon, Drew Weissman az Amerikai Egyesült Államokban született. „Tudományos zsákutcának” nevezte, ahogyan az 1990-es években az mRNS-témát kezelték. Ám a tudományos áttörést követően, a Covid-19 pandémia megfékezéséhez hozzájáruló modern, mert módosított mRNS-alapú oltóanyagokbol 13 milliard adagot adták be, szerte a világon. A Nobel-díjjal járó 11 millió koronát (1 millió dollárt) a két kutató közösen kapja. Az ermet 2023 december 10-en Stockholmban veszik át.
A BBC, a CNN külön műsorban számol be az mRNS-kutatók Nobel-díjáról.
Verseny indult a nemzetközi hírcsatornák és a magyarországi médiumok között, hogy ki és hogyan tudja megszólaltani a Covid-19 pandémia megfékezésében kulcsszerepű, módosított mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez felfedezéseikkel hozzájáruló kutatókat.
Karikó Katalin és Drew Weissman mRNS-kutató régóta várt elismerése a Nobel-díj – írta a University of Pennsylvania honlaphíre.
A Nobel-díjas Karikó Katalin örömmel mutatta vendégeinek, hogy hol mindenhol dolgozott a University of Pennsylvania különböző épületeiben
A Perelman School of Medicine Smilow épületébe az élettudományi és orvosi Nobel-díjas Karikó Katalin és Drew Weissman 2023. október 2-án délután külön autóval érkezett.
A méretes előcsarnok egyik falát beborítja a hatalmas poszter, amely részletezi a Covid-19 pandémia történetét és bemutatja a járvány leküzdésében kulcsszerepű kutatókat, vezetőket
Egy másik kivetítőn a Nobel-érem mellett a két új Nobel-díjas neve és portréja tündökölt.
Karikó Katalin számára nagy találkozásokra is alkalmat kínált a régi munkahely, a UPenn Nobel-díjasokat köszöntő rendezvénye
Az egykor itt és a közeli egyetemi épületekben dolgozó Karikó Katalin összefutott az előcsarnokban japán kollegájával. Hiromi Muramatsuval megölelték egymás. A japán munkatárs gratulált a Nobel-díjhoz Karikó Katalinnak, akivel olyan szoros munkakapcsolatban állt, hogy elkísérte őt majd 2 evig vele dolgozott a németországi BioNTech-nel is, hogy segítse beindítani az ottani, mRNS-technológiához kapcsolódó kutatást.
Mikor együtt örül a z ünnepelt és az ünneplő. Az UPenn rendezvényén Karikó Katalin több személyes ismerőse és tisztelője is megjelent - gratulálni a Nobel-díjhoz
„Több százan gyűltek össze „flas mob”ra, hogy megünnepeljék a Penn Medicine Nobel-díjas kutatóit” – tudósított a thedp.com oldalán a The Daily Pennsylvania.
A UPenn „Perelman School of Medicine Smilow Commons Lobbyjában Liz Magill elnök, a Perelman School of Medicine dékánja, J. Larry Jameson, a Pennsylvaniai Egyetem Egészségügyi Rendszerének vezérigazgatója, Kevin B. Mahoney, valamint Jon Epstein dékán-helyettes és tudományos főigazgató is részt vett” részletezi a tudósító.
A The Daily Pennsylvanian megírta: „Teljesen el vagyok ragadtatva; ez nagyon megérdemelt" – mondta Sarah Tishkoff, a Perelman School of Medicine professzora. „Mindenkinek, aki mRNS-oltást kapott, köszönetet kell mondanunk. Életben tartották anyámat – a 90 éves anyámat.”
Tishkoff hozzátette, hogy büszke Karikó kitartására, hogy a kihívások ellenére állta a sarat. Az 1990-es években Karikó a UPenn professzori posztja felé haladt, de lefokozták, miután nem sikerult az NIH-tol tamogatast szereznie. 2013-ig a Pennnél maradt, de soha nem helyezték vissza pozíciójába, még azután sem, hogy az egyetem szabadalmaztatta a technológiát Karikó és Weissman 2005-ös kutatásából.
„Az a tény, hogy Katalin kitartott, folytatta, és Nobel-díjjal jutalmazzak, miután nem kapott megbízást és nem kapott kutatoi tamogatast, elképesztő” – mondta Tishkoff. „Minden nő számára inspirációt jelent, különösen a női tudósok számára” – emeli ki a „flash mob”-ról tudósító Nicole Muravsky, a The Daily Pennsylvania munkatársa..
A diákok, az oktatók, az egészségügyi személyzet gyűrűje ovációval üdvözölte Karikó Katalint. Az mRNS-kutató a szokásos közvetlenségével fogadta az ünneplést, a közös szelfiket. A fotók megmutatják, milyen határtalan szeretettel ünnepelték a philadelphiai egyetem munkatársai is az egykor körükben dolgozó Karikó Katalint, akivel együtt örültek a kemény munka gyümölcseként elnyert Nobel-díjnak.
Magyarország első Nobel-díjas kutatónőjét egész Magyarország ünnepli. Sajtóhírek, személyes üzenetek tudósítanak a kisújszállási flash mobról, a szegedi gratulációs könyvről, a könyvesboltokban Karikó Katalin: Áttörések című önéletírása iránti érdeklődésről.
Alma materében, a Szegedi Tudományegyetemen Karikó Katalint és Nobel-díját ünnepelni flash mob-hoz hasonló „bulira” invitált a 2023. október 2-i meghívó. Az SZTE vezetése oktatókat és hallgatókat várt az ötven éve alapított JATE Klubba. Ez az alkalom előre vetítette a jubileumi évfordulót: 2023. október 12-én lesz 50 éve, hogy a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert amerikai emigrációjából először hazatérve, tanítványa, Straub F. Bruno meghívására részt vett a Szegedi Biológiai Központ átadó ünnepségén, majd szegedi egyetemistákkal találkozott az akkor megnyílt JATE Klubban…
A Nobel-díjas Karikó Katalint az SZTE 27. Őszi kulturális fesztivűl nyitányán fényfestéssel köszöntötte a Szegedi Tudományegyetem közössége. Fotó: Fenyvesi Anna
A Nobel-díjas Karikó Katalint ünnepelte a 2023. október 3-án az SZTE startoló Őszi Kulturális Fesztivál közönsége is. A csodálatos hangszerelésű fényfestés csúcspontján az SZTE Dugonics téri központi épületét beborította az örvendetes, jövőnek is szóló üzenet: a Szegedi Tudományegyetem alumnája és kutatóprofesszora, Karikó Katalin Nobel-díjas.
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
