Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Elsőben négyes volt az átlagom, miközben a fél osztály kitűnő volt” – kezdte Karikó Katalin a válaszát arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan ismerhető fel a tehetség. A Nobel-díjas biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora szerint, akinek vannak céljai, elszántsága és kitartása, az sikeres lehet. Az SZTE és az MCC közös szervezésű kerekasztalbeszélgetésével kezdetét vette a „Nobel-hetek a Szegedi Tudományegyetemen” ismeretterjesztő kampány.
Kiváló művészek értékes festményei ékesítik a Móra múzeum dísztermét. Az alkalmi dobogón három fiatal ült a könyvespolc előtt: a diáktársaiktól összegyűjtött kérdéseket ízlelgették, válogatták. A Nobel-díj hatása a tehetséggondozásra című, 2023. november 22-én 16 óra 45 perckor kezdődő kerekasztalbeszélgetésre készülődtek.
A tehetséggondozás 28 központja, Kárpát-medence-szerte. Így mutatta be a Mathias Corvinus Collegium intézményrendszerét Constantinovits Milán. Fotó: Sahin-Tóth István
A tehetséggondozás összetevőit elemezve köszöntötte a hallgatóságot Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese is. Inspiráló környezet, távlatok, példaképek. Ezek a legfontosabb komponensei a tehetséggondozásnak az MCC szervezetében, ahol már 10 éves kortól segítik a fiatalokat. Támogatási rendszerükkel, foglalkozásaikkal az ifjak figyelmét az új felfedezésekre, a helyi közösségek és a nemzeti jövő szolgálatára irányítják. Az SZTE tehetséggondozó programjának elemei közül a három legfontosabb kommunikáció, a mentorok és az attitűd. A szegedi egyetem tehetséges hallgatói mellett a középiskolások előmenetelét is segíti az SZTE Junior Akadémia.
Hogyan kommunikál a tudományos világ? Fontos, hogy emberközeli, tömör és követhető információkkal szólítsuk meg a fiatalokat – fogalmazott a jogászprofesszor, Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
A patinás környezetben szokatlan óriás kivetítőről mosolygott a hallgatóságra Karikó Katalin. A Nobel-díjas biokémikus online, philadelphiai otthona dolgozószobájából kapcsolódott be a beszélgetésbe.
A moderátor szerepét is vállalta az MCC szegedi kirendeltségének vezetője, Asztalos Kata. Óiási taps köszöntötte a beszélgetésbe online bekapcsolódó Karikó Katalint
– Fontos célt tűzzön ki maga elé, akarjon valamit az általános iskolás ugyanúgy, mint a 99 éves professzor. A legtávolabbinak tűnő álom is megvalósítható, és a legbonyolultabb probléma is megoldható, ha kisebb célokra és feladatokra „daraboljuk” – magyarázta a lépésről lépésre átélhető siker titkát Karikó Katalin. A csodálatos mRNS-molekulával több mint négy évtizeden át foglalkozó magyar biokémikus szerint nap mint nap válaszolnunk kell a kérdésre: Mit tehetek én?
A tehetség felismerésének, formálásának és támogatásának problémakörét feszegető kérdéseket Constantinovits Milán (balról), Matus Anna és Vodila Bence mondta ki
A középiskolás diákok és egyetemisták kérdéseit Matus Anna, az SZTE orvostanhallgatója és Vodila Bence, az SZTE Gazdaságtudományi Kar elsőéves hallgatója tolmácsolta.
– Elsőben négyes volt az átlagom, miközben a fél osztály kitűnő volt. Még beszélgetésből is négyest kaptam. Mondta is anyukám: sokat beszélgetek, legalább abból ötöst kellett volna kapnom – mesélt élményeiről a gyerekkori tehetség kibontakoztatását firtató kérdésekre válaszolva. Az elmúlt két és fél évben több mint száz elismerést átvett, a tudomány világának legismertebb kitüntetése, a Nobel-díj december 10-i átadó ceremóniájára Stockholmba készülődő kutató szerint a tehetség kevésbé számít, mint a szorgalom, az elszántság, hogy jobbak legyünk, hogy többet tudjunk.
Nagy kérdés: Hogyan őrizhető meg az eredendő gyermeki kíváncsiság a felnőtt korban is?
Szorgalmasan jegyzetelt vonalasfüzetébe az egyik diák. A másik előre dőlt és szinte csüngött a Nobel-díjas kutató szavain.
– A legfontosabb a család. A szülők nem csak a szavaikkal, inkább a példájukkal tanítanak. Fontos feladatot adni a gyereknek, bekapcsolni a családi munkamegosztásba. De játszani, pancsolni is engedni kell a korai és felesleges különórák és különsport helyett – összegezte nevelési tapasztalatait a kétszeres olimpiai bajnok, az evezős Francia Zsuzsanna anyja.
Anya-lánya programként is érdemes a tehetséggondozásról meghallgatni Karikó Katalint, akinek a lánya sportolóként kétszer is eljutott az olimpiai bajnoki címig
A tehetség kibontakoztatását segítő közösség erejével kapcsolatos kérdésre válaszolva elárulta: ha időutazásban lehetne része, akkor a szegedi egyetemistaként megélt öt évét élné át újból a legszívesebben.
Meg kell tanítani a gyereket, hogy kiálljon magáért! – hangsúlyozta Karikó Katalin
– Kikapcsolódás mint tehetségsegítő funkció? – A kérdésen elgondolkodva példaként említette a reggeli futást, ami éveken át szerepelt a napirendjében. – Mainzban naponta 6 kilométert futottam a Rajna partján. Legkésőbb 7 órakor már a laboratóriumban voltam. A munkát mindig a leghosszabban megoldódni látszó feladattal kezdtem.
A fiatal tehetségeknek szóló kerekasztalbeszélgetés a seniorok számára is szolgált újdonságokkal
„Hát persze!” – így írta le a „Heuréka-élmény” kegyelmi pillanatát az mRNS módosításával jelentős felfedezésekre jutó kutató. Karikó Katalin szerint a Columbo-krimikből leszűrhető módszer a tudós számára is hasznosítható: a kísérletezéskor figyelni kell arra az apróságra, ami nem illik a képbe, mert ez az elem lehet a kulcs a megoldáshoz.
Karikó Katalin Nobel-díja olyanok számára is inspirációt jelent, akik nem foglalkoznak tudománnyal
A Szegedi Tudományegyetem és a Mathias Corvinus Collegium közös programján kiderült: Karikó Katalin az utóbbi évek díjesőjében is keményen dolgozott: megírta az Áttörések – Életem és a tudomány című memoárkötetét; konzultál az előző munkahelye, a BioNTechnél maradt csapatával; a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, aki két hete adta be legújabb szabadalmát…
Mit jelent a közélet számára a két új magyar Nobel-díjas? Példát szolgáltat arra, hogy kisvárosból és kétkezi munkások családjából is el lehet jutni a tudomány csúcsaira
– Mit húzott alá, mi tetszett a legjobban a Nobel-díjas kutató és az egyetemisták beszélgetésből? – kérdeztem az SZTE-MCC program végén a mellettem jegyzetelőt, a szegedi Radnóti gimnázium MCC-s diákját. Patakfalvi Johanna gyorsan válaszolt: – Karikó Katalin olyan magyarázatai, mint amikor a krimi, a nyomozás izgalmához hasonlította a kutatómunkát.
*
A Nobel-díj hatása a tehetséggondozásra című kerekasztalbeszélgetés hamarosan utólag is megtekinthető lesz az SZTE YouTube-csatornáján. A világ legismertebb tudományos díja körüli történeteken kívül az alkotás örömét is átélhetik mindazok, akik bekapcsolódnak az ismeretterjesztő kampányba: „Nobel-hetek a Szegedi Tudományegyetemen”…
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
