Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Átjárók – Sejben Lajos festőművész kiállításának címe sokjelentésű. A Szegedi Tudományegyetem 27. Őszi Kulturális Fesztivál részeként megnyíló kiállítás látogatói a kinyithatják érzékelésünk ajtóit, s az Átjárón át beléphetnek Sejben Lajos élményvilágába! Fogadjuk el a tárlatot megnyitó Darázs József festőművész javaslatát: Tegyük meg az első lépéseket! Gazdagodhatunk általa. A Sejben-Átjárók kiállítás az SZTE Dugonics téri épületében a jövő év elejéig várja a szemlélődőket.
– Színt hoznak az életünkbe Sejben Lajos képei. Közel három hónapon át hozzák mozgásba fantáziánkat ezek a festmények. Gyönyörködtetnek és elgondolkodtatnak minket, a tárlatlátogatókat – fogalmazott Széll Márta professzor. A Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese köszöntötte a szegedi festőművész 2023. november 6-i tárlatnyitóján megjelenteket.
„A művészet felébreszti a minden emberben ott lakó kíváncsiságot a másik iránt" – fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai ektorhelyettese. Fotó: Sahin-Tóth István
Teret ad Szeged művészeinek a Szegedi Tudományegyetem. Élő és lélegző kapcsolatot teremtenek a felsőoktatási intézmény és a város között az SZTE őszi és tavaszi fesztiváljának rendezvényei.
Az összművészeti élmény jegyében a Szegedi Egyetemi Énekkar is szerepet vállalt Sejben Lajos tárlatnyitóján
– Az oktatás és a tudomány szolgálatában Szeged és a régió fejlődéséért tevékenykedik a Szegedi Tudományegyetem – utalt az intézmény mottójára az SZTE rektorhelyettese. – Őszintén hisszük, hogy a város fejlődéséért akkor tehetjük a legtöbbet, ha ismerjük azt és rajta tartjuk a kezünket a pulzusán, kulturális értelemben is.
Sejben Lajos képei a szemlélődőt kimozdítják komfortzónájából
– A Sejben-művek értelmezése szellemi munkát igényel, a létező legjobb értelemben. A művészet felébreszti a minden emberben ott lakó kíváncsiságot a másik iránt. Nyitottságot igényel és odafigyelést. A művészet összeköt bennünket. Éppen ezért ápolni és gondozni kell, hogy sokat tanulhassunk belőle – fejtette ki. – Sejben Lajos képei, a gyönyörködtetés mellett megtanítanak bennünket tanulva látni és látva tanulni. Köszönjük ezt az élményt.
A tárlatnyitóhoz az összművészeti élmény jegyében madrigálok előadásával járult hozzá a Szegedi Egyetemi Énekkar.
Sejben Lajos kiállítása kiemelkedik az SZTE 27. Őszi Kulturális Fesztivál program-sorozatából. Többek között azért, mert a szépséges képeket több hónapon át megcsodálhatják az SZTE Dugonics téri épülete átriumába betérők.
A jó barát, Darázs József festőművész anekdotázva ajánlotta a látogatók figyelmébe Sejben Lajos Átjáróit.
Barátként és alkotótársként nyitotta meg Sejben lajos Átjárók című tárlatát Darázs József festőművész
A bölcsészhallgató Bereményi Gézához, a sokoldalú művész Kassák Lajoshoz, a pártfőtitkár Kádár Jánoshoz és a korabeli kultúra mindenható minősítőjéhez, Aczél Györgyhöz kötődő, a múlt századból a 60-as évek Magyarországának hangulatát idéző történetet mesélt el Darázs József. A nyolc évtizeddel ezelőtti Budapesten Kassák Lajost a köztudatba visszaemelni igyekvő tárlat megnyitó ünnepségén megjelenő hatalmasságok leegyszerűsítő értékítélete annyi volt, hogy: „Jó, izmos kubizmus ez!” Ha megismétlődne az akkori jelenet itt és most, mit mondanának az egykori pártfunkcionáriusok? – tette fel a „költői kérdést” Darázs József. A válaszuk az lehetne, hogy „Jó, izmos kassizmus ez!” – zárta a némi derültséget kiváltó „időutazást” Darázs József.
Tajti Gabriella, az SZTE NKI Kulturális Iroda vezetője és Sejben Lajos festőművész az SZTE 27. Őszi Kutlruális Fesztivál tárlatnyitó ünnepségén
– Sejben Lajos munkássága árnyaltabb és gazdagabb annál, mint hogy néhány jelzővel mutassuk be azt – jelentette ki a művészbarát. Elárulta: a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában ismerkedtek meg, a ’80-as évekre mélyült el barátságuk. – Érezhető volt már a változások szele, de még nem tudtuk, hogy nagy ugrás lesz vagy nagy zuhanás. Akkor még gyanakvással tekintettek azokra az alkotókra, akiknek művei kívül estek a hivatalos kultúrpolitika mezsgyéjén. Tehát akkor a kortárs művészetnek volt politikai vetülete is. Átélhettük ezt. Tanultunk belőle.
Az időben és az emlékezésben tovább haladva kiemelte a közös élményt, amely Emil Schumacher, az informel irányzat német mesterének 1990-es bécsi kiállításához kötődött. Az absztrakt expresszionista művész alkotásai irányították a figyelmüket a „Lehet így is!” nagyívű alkotói lehetőségre.
– Ha van üzenete egy alkotónak, akkor meg fogja találni azt a kifejezésformát, amelyen keresztül el tudja juttatni műveinek jelentését nézőihez, akik képesek lesznek azonosulni a festő élményeivel – vélekedett Darázs József. – Vad és őszinte piktúra. Informel, azaz „forma nélküli” festészeti irányzathoz tartozás. Munkái erős vizuális üzenetet hordoznak, drámákat és harmóniákat sugároznak, játszanak lelkünk regiszterein – jellemezte Sejben Lajos művészetét a festőbarát. – Képei bármely más festészeti irányzattal rokoníthatók: színekből, foltokból, vonalakból építkeznek.
„Csak ’jó kép’ van vagy ’rossz kép’ van. Az ember addig dolgozik, amíg a képet ’jónak’ minősítheti” – emlékeztette a tárlatlátogatókat Sejben Lajos, mikor az egyik érdeklődővel beszélgetett a festményekről
Az absztrakt expresszionizmus egy tőről fakad a fotorealizmus gondolatiságával. Ugyanis mindent az egyénre, a kép szemlélőjére vonatkoztat. A néző érzékenységén múlik, hogy mit lát, mivel képes azonosulni az ilyen kortársi művek bemutatóján.
– A kiállítás kiváló lehetőséget nyújt egy valid és hiteles művész bemutatkozására – dicsérte az SZTE kulturális fesztiválja hagyományát. Ha az alkotó helyzetébe képzeljük magunkat, kimondhatjuk: „Gyertek utánam, engedjetek a borzongató kihívásnak! Fedezzük fel közösen a festészet nagy kalandját!”.
Távolba tartó utazások ihlették Sejben Lajos kiállított képeinek nagy részét. Portugáliában szerzett élményeinek lelki térképét tárja elénk. A művész univerzuma egymásba áttűnő sorozatokkal építkezik. Genius Loci, Provance 2, Labirintus… Átjárók2, Északi fény… - sorolhatjuk a kiérlelt művek sorát.
– A képek és az elnyert díjak sora igazolja, hogy művészeti diploma nélkül is vezet út az üdvözüléshez – helyezte új összefüggésbe mondandóját Darázs József.
„Olajképek itt nincsenek. Mind akril, vizes technikával készült… Én magam alapozom a képeimet” – válaszolt néhány kérdésre az SZTE Dugonics téri épületében kiállító művész, Sejben Lajos
Átjárók, Sejben Lajos kiállításának címe sokjelentésű. Ha kinyitjuk érzékelésünk ajtóit, akkor az Átjárón át beléphetünk a festőművész élményvilágába. Tegyük meg az első lépéseket! Gazdagodhatunk általa.
– Prológus – jelentette be Darázs József, hogy tárlatnyitó beszédét egy elképzelt történettel zárja. – Lajos barátom áll a fehér vászon előtt. Tuningolja magát. Motivációs tréninget tart. Maximalizmusa megszólal benne: „Kéne már egy jó képet festeni!” De az is lehet, hogy eszébe jut egy másik történet, a lapp masszőré, aki a klienseire pillantva így szólt: „Tiszta lappal szeretném kezdeni!”
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
