Bezár

Hírarchívum

IMG_6772-001

„Volt egyszer egy Szegedi Egyetemi Színpad…” – nosztalgikus emléknap március idusán

„Volt egyszer egy Szegedi Egyetemi Színpad…” – nosztalgikus emléknap március idusán

2023. március 18.
14 perc

Elődök és utódok, színpadi szereplők és színházrajongó nézők találkoztak 2023. március 15-én délután a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épületében és a közeli emlékhelyeken azért, hogy együtt tisztelegjenek az 1960-as/70-es évek legkiválóbb amatőr színháza és legendás vezetője, Paál István emléke előtt. Az egykori előadások és alkotók emlékének mozaikkockáiból képet alkotó könyv előbemutatójától kezdve az 50 éves Petőfi-rock üzeneteinek fölvillantásán át a VI. Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó nyitányáig feszült a „Volt egyszer egy Szegedi Egyetemi Színpad…” című nosztalgikus emléknap íve.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Performansz volt a javából! Kivételes és összetett, kimerítő és nagyon hosszú program-sorozattal idézték föl az egyetemi színjátszás történetét, az elődök és az utódok teljesítményét a „Volt egyszer egy Szegedi Egyetemi Színpad…” című nosztalgikus emléknap megálmodói, létrehozói, résztvevői. Árkosi Árpád Jászai Mari-díjas színházi rendező, a Szegedi Egyetemi Színpad egykori szereplője, rendezője; a társulatban később hasonló szerepet játszó Kormos Tibor, a JATE Klub legendás vezetője; Varga Norbert könyvtáros, a Szegedi Egyetemi Színház művészeti irányítója; valamint az SZTE NKI Kulturális Iroda munkatársai hívó szavára több mint százan tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a múltat a jelennel és a jövővel összekapcsoló rendezvényen.

IMG_7107

Emléktábla „Paál Istinek”: „…és nincsen más csak igazán…”

A Szegedi Egyetemi Színpad legendás rendezője, Paál István egykori lakóhelye, a szegedi Gyertyámos utca 6. szám alatti lakóház falán elhelyezett emléktábla avatóünnepségére – a szakadó eső ellenére – nagyon sokan eljöttek 2023. március idusán 14 órára. A patinás társasház lépcsőházában Prof. Dr. Szabó Gábor, az SZTE alumnusa és a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke mondott köszöntőt.

– Fontos öröksége a Szegedi Tudományegyetemnek a Szegedi Egyetemi Színpad – jelentette ki Szabó Gábor akadémikus. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke arra is emlékeztett, hogy az SZTE Nobel-díjas egykori rektora, Szent-Györgyi Albert támogatásával működő színjátszók, ifj. Horváth István rendezésében mutatták be Shakespeare Hamletjét. E legendás előadásnak a fénye felerősíti annak a Szegedi Egyetemi Színpadnak a jelentőségét, amelynek az 1960-as és 1970-es években karizmatikus vezetője volt Paál István. A „Paál Isti” – féle, ötven évvel ezelőtti Petőfi-rock című előadásról is beszélt, mint az SZTE jogelőd intézményének, a szegedi József Attila Tudományegyetemnek egykori hallgatója az emlékeit is felidézte.

IMG_5804

„Az örökségnek az a része, amit én is magamban hordozok, s amiért én is azt érzem: hálás vagyok azért, hogy annak idején Szegeden lehettem egyetemista, föléleszthető vagy továbbadható" - fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Szabó Gábor.

– Majdnem forradalmat csináltunk… Mi, nézők, mindannyian úgy mentünk el a Petőfi-rock előadásról, hogy itt valami történt… Utolérhetetlen érzést éltünk át – hangsúlyozta. A „hivatalos szegedi színházi életről” keveset tudott az egyetemisták többsége. Annál többet jelentettek számukra a”Paál Isti”-féle társulat. – A Szegedi Egyetemi Színpad előadásait figyeltük, sokunknak jelentette „a” SZÍNHÁZat, például a „Kőműves Kelemen” című előadás – magyarázta Szabó Gábor.

– „Kellő mértékben” üldözték „Istit” a múlt század 60-as és 70-es éveiben ahhoz, hogy a szegedi korszakában jó dolgokat csináljon. Később talán az „ellenségkép” is hiányzott neki ahhoz, hogy „lázadni” tudjon – idézte föl Szabó Gábor az 1997-beli találkozásuk emlékét. – Kivételes ember, kivételes tehetség volt, amit bizonyos külsőségekben is mutatott. Nem lehetett őt összetéveszteni: csizmájával és karcsú alakjával, keskeny, Krisztus-szerű arcával… - fogalmazott a „tiltott” és a „tűrt” határán mozgó rendezőről.

– Jó lenne fölidéznünk a Szegedi Tudományegyetemen, hogy a „tudományegyetem” nem csak tanórákból áll, hanem egy kulturális közeget is adni kell a hallgatóknak. Ezt a közeget biztosította „Paál Isti” idején a JATE Klub – fogalmazott Szabó Gábor, aki kifejezte reményét, hogy az egyetem támogatásával sikerül feléleszteni a klubéletet. – Az örökségnek az a része, amit én is magamban hordozok, s amiért én is azt érzem: hálás vagyok azért, hogy annak idején Szegeden lehettem egyetemista, föléleszthető vagy továbbadható. Amikor emléktáblát avatunk, amikor az alkotásokra – a Petőfi-rock-ra és a többi ikonikus előadásra – emlékezünk, az fontos lépés ezen az úton. Remélem, ezen az úton tovább is tudunk haladni! Remélem, a szegedi egyetem e szempontból is „méltó lesz régi nagy híréhez”!

IMG_5916


Dózsa Erzsébet tanár, a Szegedi Egyetemi Színpad legendás színésze előadásában többjelentésűvé vált Bereményi Géza: És puskatussal… kezdetű dalszövege. Ez az a filmdal, amelyet Cseh Tamás tolmácsolásában jól ismert, az egyik kedves dalszövegeként emlegetett Paál István.

„(…) És mindig csak végig, / a legvégéig, / a végnek végéig, /igazán, csakugyan, / és ott aztán hej, / a kő kemény lesz, és a vaj puha, / és nincsen más csak igazán, és nincsen más csak csakugyan.”

IMG_5897

Emléktábla a szegedi Paál István egykori lakóháza falán - megörökítendő felkiáltójel.

Az emlékezés virágait, koszorúit Szabó Gábor kuratóriumi elnök és Árkosi Árpád rendező helyezte el Paál István Gyertyámos utcai emléktáblájánál. A Szegedi Egyetemi Színpad egykori tagjai és a színjátszás jeles korszakára emlékezők együtt vonultak át a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épületébe, ahol folytatódott az egyetemi színjátszás korszakainak gondolati összekapcsolása.

IMG_5914

Szerepek és szereplők az Egyetemi Színpadról

„A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma hagyományainak követője a Szegedi Egyetemi Színpad” – hallottuk többször az SZTE BTK épületén belüli Radnóti Kávéházban. Az egykori vívóteremből kialakított találkozóhely zsibongóvá változott 2023. március 15-én 15 órától. Ölelkeztek, beszélgetve egymásra ismertek és örömködtek a Szegedi Egyetemi Színpad egykori tagjai.

IMG_5927

– 1965-ben léptem színpadra először a "Paál Isti" rendezte A király halódik című Ionesco-darabban. Nyolc bemutatónk is volt akkoriban. Szerepeltünk például az 1966-os Országos Egyetemi és Főiskolai Művészeti Fesztiválon Mrozek: Piotr Ohey mártíromsága című darabbal – válaszolt kérdésünkre, kezdte a bemutatkozást Nagy Endre, a szegedi JATE Népköztársasági Ösztöndíjat is elnyert joghallgatója, aki szociológussá lett és szerzett szakmai hírnevet.

OMEFMuveszeti_Fesztival_sze_1966_007_pdf

– Emlékezetes még számomra a franciaországi Nancy, ahol fesztivált rendeztek, és a Szegedi Egyetemi Színpad Paál Isti ötlete nyomán pantomimmel készült: A vakok országában játszódott, s én alakítottam azt a szereplőt, aki először lett látó, s lázította föl a többieket – folytatta a visszaemlékezést Nagy Endre. – Egy ottani francia kritikus a „kegyetlen színház” modelljét ajánlotta figyelmünkbe.

IMG_7076

Árkosi Árpád a „Volt egyszer egy Szegedi Egyetemi Színpad" performansz ötletgazdája, szervezője, moderáltora, felolvasója, instruálója, szereplője... - rendezője.

„Ezt mind mi játszottuk egykor…” címmel fotók segítségével, Árkosi Árpád színházi rendező moderálásával fotókat nézegetve idézték föl a legjelentősebb előadások hangulatát, emlékeztek a szereplőkre és rendezőkre. Szakmai méltósággal mutatták föl – maguknak és azoknak, akik nem éltek a múlt század második felében – azt a helyzetet, amelyben a Szegedi Egyetemi Színpad működött.

IMG_6064

Racsmány Mihály egyetemistaként matekvizsga helyett a zágrábi fesztiválon színpadra lépett.

Dürrenmatt: A baleset – vagy A defekt – című farabjában 23 évesen egy aggastyán bírót kellett eljátszanom. Előtte díszletmunkásként vettem részt „A király halódik” című darabban – mesélte a JATE TTK matematika-fizika szakján diplomázó Racsmány Mihály. – Főszerepet kaptam a Piotr Ohey mártíromságában, amivel óriási sikert arattunk a zágrábi fesztiválon. Ez azért is emlékezetes, mert Szőkefalvi-Nagy Bélánál kellett volna vizsgáznom, de ehelyett zágrábi színpadra léptem.

Egyetemi_Szinpadrol_1970

Újságkivágásokból, szövegkönyvekből állította össze az Egyetemi Színpad 1965-1974 közötti krónikáját Pálfy Katalin. A féltve őrzött relikviák között azokról az előadásokról is olvashatunk, amelyekben egyetemistaként játszotta a női főszerepet. Ő formálta meg például Déry Tibor: Az óriáscsecsemő című darabjában a Szűz alakját; Hubay Miklós: A szfinx című művében – Kerekes László rendezésében – Iokasztó történetét. A Film Színház Muzsika 1970. december 4-i számában a szegedi egyetemista, a későbbi neves szegedi újságíró és könyvszerző, Pálfy Katalin Margitai Ági színművésszel együtt látható egy fényképen. Az archív fotó azt is dokumentálja, hogy rangos színművészek, írók és rendezők tartották fontosnak, hogy a Szegedi Egyetemi Színpaddal együtt alkossanak.

IMG_5948


Az óriáscsecsemőben beugróként; Sarkadi: Kőműves Kelemenjében a Vándor alakjában; az Örök Elektrában Dunai Tamással felválta voltunk Oresztészek Margitai Ági mellett – sorolta kiemelkedő szerepeit Novák Zoltán. A szegedi egyetem professzora, a gyermekorvos tüdőgyógyász a „Stációk” produkcióbeli eredményére a legbüszkébb. Ez a darab Pilinszky, Radnóti és – a ma már Nobel-díjas – Handke néhány szövegét foglalt magába. Az 1971-es novemberi balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpadi Napokon – a Szegedi Egyetem című lap tudósítása szerint – „a hagyományos irodalmi színpadi formától némileg elütő előadás a zsűri soraiban nagy vihart váltott ki. Hosszas vita után végülis úgy döntöttek, hogy az együttes teljesítményét nem jutalmazzák díjjal, Novák Zoltán, az együttes tagja ezzel szemben a legjobb férfi alakítás különdíját nyerte el.”

IMG_6900

Dr. Novák Zoltán, az SZTE gyermekgyógyász professzora büszke egyetemi színpados múltjára.

A műhelymunka kimagasló színvonaláról sokat mond az alábbi névsor. A Szegedi Egyetemi Színpadról lépett a „világot jelentő deszkákra” – többek között – a szegedi tanárképző főiskolai hallgatóként induló Nagy Zoltán (1943-2021), a JATE BTK francia-magyar szakos hallgatói tapasztalatait továbbvivő Dunai Tamás (1949-2023), a JATE BTK után a színművészetin is diplomázó Ács János (1949-2015) is.

Staciok_sze_1972_009.pdf

A Szegedi Egyetem című lap 1965-ös egyik számában Veress MiklósGéza Ferenc szerzőpáros mellett Bistey András is írt kritikát Ionesco: A király halódik című darabjáról. Az egyetemi színjátszók „kritikusainak” névsorában szerepel például a szegedi és egyetemista élményeit később íróként feldolgozó Ördögh Szilveszter, Kontor László, illetve a rangos folyóatokban publikáló, a mostani találkozón is aktív szerepet vállaló Nánay István is.

– Volt egy közösség. Volt egy munka – összegezte hallgatókorabeli élményei lényegét Nagy Endre. – A Szegedi Egyetemi Színpad értelmet adott annak, hogy Szegeden lehettem egyetemista.

A Paál István nevével fémjelzett „amatőrszínházi korszak” nagyjai közül megjelent még – többek között – az egykori bölcsész, a későbbi újságíró – Sajti Emese is.

– Egészen más ember lennék, ha nem lettem volna színjátszó, ha nem kerülök ebbe a közösségbe – hangsúlyozta Holman Endre, aki szentesi gimnazistaként látta a Petőfi-rockot, majd a szegedi egyetem medikus hallgatójaként és színpadosként kapta meg a „Herkulesfürdői emlék” című film főszerepét. A kiskunhalasi kórház főorvosaként úgy véli, a színpadi szerepekben megtanultak máig fűszerezik előadásait.

Ibos Éva művészettörténész-kritikus örömmel üdvözölte Papp Lászlót, aki –elmesélte–több szavalóversenyt is megnyert, mégis hosszadalmas felvételi procedúra után lett színpados, s vált Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen darabjában Izsákká. Szerinte a Paál Isti-féle színpad sajátja az volt, hogy a rendező mindig megtalálta a színészt a feladatra, tudta, kiből mit lehet kihozni. E „kollektív játékban” nem a színész, hanem az előadás számított. A szereplők „teljes együtt létezése” jellemezte az Isti-féle produkciót.

A_kiraly_halodik_sze_1965_019_004.pdf

Az óriáscsecsemő” előadás után „szippantott magába” az aranykorát élő társulat – emlékezett az első élményre, kérésünkre, a szegedi egyetem egykori medikája, Geréb Ágnes. – Ma is töltekezem az akkori élményekből és tapasztalatokból. Például a gátlásosságomat hátra hagytam, a színpadon felszabadultan léteztem a többiekkel, mégis önmagam tudtam lenni… S erre emlékezni is jó… Részt vehettünk az előadás formálásában, kitalálásában. Mindenkinek „szabad volt beleszólni” a próbafolyamatba…. Ez a közösség meghatározó lett az életemben.

Gera Magdolna, nyugdíjas nyelvtanár élete legfantasztikusabb és legtartalmasabb időszakaként tekint a szegedi egyetemi öt évre. A társulat produkciói közül részese volt „Az óriáscsecsemőnek” és az „Örök Elektrának”. Számára a Szegedi Egyetemi Színpad barátságokat, utazásokat, élményeket, ön- és emberismeretet adott.

– Örültem, hogy a független színházi időszak jeles alakjai közül eljött Szegedre például az Ördögkatlan Fesztivál társigazgatója, a Jászai Mari-díjas rendező, Bérczes László, vagy a régi csapatból Duró Győző dramaturg és Geréb Ági, akit „pöttöm gimnazistaként” láttam színpadon – sorolta a Szegedi Egyetemi Színházat erősítő Kosztolányi József matematikus.

IMG_6008

A Szegedi Egyetemi Színház alkotói közül Gera Tamás (balról) és Kosztolányi József (középen) is ápolja a Szegedi Egyetemi Színpad hagyományait.

Az SZTE TTIK oktatója, Kosztolányi József – kérdésünkre válaszolva – elárulta: – A Paál Isti-féle színházat tovább vivő Varga Kata mellett váltam „színházi emberré”. Gimnazistaként a szegedi IH színházi kurzusára jártam. Abból az időszakból emlékezetes marad számomra Árkosi Árpád rendezésében, Varga Kata főszereplésével Sartre: Zárt tárgyalás című darabjának bemutatója, amivel az Egyetemi Színpad megnyerte az 1978-as kazincbarcikai amatőr színjátszó fesztivál nívódíját. Az egyetemi színjátszás máig erős. Ez is Szeged kulturális hagyományainak része, ami most definiálódott.

IMG_5972

Könyvbemutatótól a Petőfi Rock fölidézésén át a színházi találkozóig

„Leg”-ek alapján szerveződött a „Volt egyszer egy Szegedi Egyetemi Színpad” című nosztalgikus emléknap.

IMG_5982

– Paál Isti vissza-visszajárt Szegedre, megnézte például Kormos Tibor rendezését is. Szolnokról vissza-visszatérve beszélgetett velünk. Amikor megszólalt, furcsa, meghatározhatatlan légkörbe kerültünk, amiből megértettük azt a kultuszt, amit a neve fémjelez. Sokat hozzátett ahhoz, hogy Szeged kulturális híre máig jelentős – emlékezett az egykori színpados, a 80-as évekbeli joghallgató, az SZTE BTK mai dékánja. A filozófia professzor Gyenge Zoltán köszöntője adta meg a VI. Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó alaphangját. – Aki megéli az egyetemi színpad adta színházi élményt, annak az egész életét meghatározza – fogalmazott. Szerinte a szegedi egyetemen a 60-as évektől kezdve az általa is átélt nyolcvanas éveken át egészen a jelenig jellemző, hogy nem csupán az oktatás és a számonkérés kerül fókuszba, mert itt a légkörnek része a kultúra és az egyetemi élet. – A múltban, jelenben és a jövőben minden alkotó tevékenységnek az a dolga, hogy „kárt okozzon az ostobaságnak”.

IMG_6230

Az egykori Szegedi Egyetemi Színpad tagjai mellett sok fiatal, köztük a 2003-ban újjáalakult, vagyis a 20 éves Szegedi Egyetemi Színház jelenlegi tagjai is megjelentek azon a fórumon, amely egy készülő összefoglaló mű eddigi fejezeteit vitatta meg. Irodalom- és színháztörténészek, draaturgok és más színházcsináló szakemberek kaptak szót. Nánay István kéziratban hozta el a „Paál István amatőr színházi korszaka” munkacímű művét. (A könyvbemutatóról külön cikkben számol majd be az SZTE Hírportál -A szerk.)

IMG_6690

A képben gondolkodó Metanoia Artopédia Színház ezernyi szállal kapcsolódik a Szegedi Egyetemi Színpad hagyományaihoz. A független színházi társulat alapító-rendezője, Perovics Zoltán tervezte „A Paál István avantgard színháza Szegeden” című kiállítást.

IMG_6719

A fotókból és installációkból álló különös tárlat, a Pál István-féle színház társulatát is bemutató kiállítás az SZTE BTK főlépcsőházában 2023. március 25-ig tekinthető meg.

Szegedi_Egyetemi_Szinpad_Petofi_rock_kozepen-_Dozsa_Erzsi_Arkosi_Arpad_Vagi_Laszlo_es_Acs_Janos._Fortepan_13770

A legendás Petőfi-rock című produkció egy képbe sűrített pillanata.

„A provokálva is szeretett nézőért” – Isti színháza című "programfejezet" az SZTE BTK AudMax ikonikus terében nyílt meg március idusán, 18 órakor. „A hely szelleme” hatott: a „Petőfi napja – nosztalgikus rekviem” címen 50 évvel ezelőtt a „Szóljatok, szép szavak Petőfi Sándorról!” című televíziós vetélkedő győztes előadása alapján készült rövidfilmet új hanggal adta közre a zeneszerző, Vági László.

IMG_7284

Vági László zeneszerző (középen) és zenekara dallammal vértezte fel a Petőfi-verseket.

A Paál István Emlékzenekar – a Resti Kornél együttes tagjainak közreműködésével – a Petőfi-rockban is elhangzott megzenésített verseket adta elő. A zeneszerzővel és az ifjú zenészekkel együtt énekeltek az öt évtizeddel ezelőtti előadások részesei – például Duró Győző, Papp László, Szmodics László, Geréb Ágnes, Gera Magdolna, Kiss Anikó, Varga Gyula, Starcz Ágnes

IMG_7451

Eltelt ötven év: a Székesfehérvári Vörösmarty Színház Petőfi Rock című produkciója a jelen értelmezését adja. Népszerű és sikeres a Paál István és Vági László nevével keretezett színpadi mű. Az egykori nosztalgikus rekviemből lett rockoperát az az ikonikus helyszín, az AudMax befogadta.

IMG_7021

Izgalmas produkcióként idézte föl a Paál Isti-féle színházi műhelymunkát Keserű Imre drámatanár és alkotócsoportja az „Omlik, ami épül – Isti-tréning” mozgásformával. Az egymás megérintésével induló performansz csúcspontján a „kegyetlen színház” erőszak-értelmezésére kaptunk példát, zárszóként pedig elhangzott a Szegedi Egyetemi Színpad „égi társulatába” kerültek névsora – „Elvégezte … Csikós Pisti (taps). Elvégezte… Lapu Mari (taps). Elvégezte… Fazekas Márta (taps). Elvégezte… Nemcsik Pali (taps). Elvégezte…. Ács Jani (taps). Elvégezte … Dunai Tamás (taps). Elvégezte… Paál Isti…”

IMG_7036

A VI. Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó előjátékának is felfogható az „Elmúlás – zenés tisztelgés a Szegedi Egyetemi Színpad előtt” című produkció. Ez zárta le a 2023. március 15-i nosztalgikus emléknapot, s megnyitotta a felsőoktatási intézmények színjátszói jelennek és jövőnek szóló, 2023. március 18-ig tartó randevúját.

Újszászi Ilona

Fotók: Kovács-Jerney Ádám; Archív képek: Szegedi Egyetem című lap

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Contenta repozitóriumok

A borítóképen a „Paál István avantgard színháza Szegeden” című kiállítás egy részlete: az archív fényképfelvételen Paál István rendező mellett „Az óriáscsecsemő" című darab szerzője, Déry Tibor. Fotó: Kovács-Jerney Ádám


Korábban írtuk:

A szegedi Egyetemi Színpad állt a magyar amatőr színjátszó mozgalom élén

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek