Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
2023. március 22-én könyvbemutatót és konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A sárgaföld emlékezete - A Kárpát-medence löszös szintjeinek kialakulása és fejlődéstörténete című könyvről és a löszhöz kapcsolható kutatási eredményekről a szerzők számoltak be. Sümegi Pál, Molnár Dávid, Gulyás Sándor és Törőcsik Tünde 2022-ben a GeoLitera Kiadónál publikálta azokat az eredményeket, amelyek a löszön és a löszben található ősmaradványokon (fosszíliákon) keresztül segíthetik, például a földtörténeti korokban lezajlott klímaváltozások pontosabb megismerését az Alföldtől Új-Zélandig.
– Könyvünk legfontosabb célja az volt, hogy a Kárpát-medencei löszterületek malakofaunájának feldolgozásán, paleoökológiai–paleoklimatológiai értékelésén, összehasonlításán keresztül a Kárpát-medencében és környezetében a jégkor során kialakult különböző őskörnyezeti tényezőket és azok változásait bemutassuk – mondta a könyvbemutatón a könyv szerzője, a kutatás vezetője, Prof. Dr. habil Sümegi Pál Dsc, az SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
 |
| Kovács-Jerney Ádám fotói a képre kattintva megtekinthetők |
A tanulmány jelentőségét és a szerzők munkáját méltatta Prof. Dr. Szarka László akadémikus, az MTA rendes tagja, aki személyesen is jól ismeri Sümegi professzort:
- Sümegi Pál geológus professzor a természeti tényeket kutatja hűségesen, én pedig geofizikusként a természeti jelenségeket. Gondolkodásunkban sok a közös elem, aminek egyik gyökere talán az, hogy mindketten vidékiek vagyunk, és erősen kötődünk a rögvalóságoz, a szó szoros és átvitt értelmében is. Éppen ezért nagy örömmel fogadtam el a meghívást. Szívesen jöttem ismét Szegedre, ahol már 2006-ban is szereztem kedvező tapasztalatokat. Ismerem és tisztelem a szegedi kollégák munkásságát. A ma bemutatott műbe beleolvasva azonnal szembetűnő az alaposság és az értékteremtés – hangsúlyozta Dr. Szarka László.
Dr. Szarka László a koneferncia megnyitóján, Fotó:Kovács-Jerney Ádám
A könyvbemutatón megnyitón megjelent Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet intézetvezető egyetemi docense, a GeoLitera könyvkiadó főszerkesztője, aki beszédében azt emelte ki, hogy világviszonylatban is ritka az olyan termékeny kutatói, oktató gárda, mint amilyen az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetében dolgozik, hiszen a bemutatott könyv a 49. a GeoLitera kiadványai közül és ebből 7-ben Sümegi Pál is szerepel szerzőként. A főszerkesztő a könyv bemutatója során egy székhez hasonlította a megjelentetett kutatásokat, amelyek egyre biztosabban és egyre több lábon állnak.
A GeoLitera kiadó az egyik legtremékenyebb tudományos műhely, vezetője Dr. Pál-Molnár Elemér, Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A rendezvényen részt vett Prof. Dr. Horváth Dezső, az SZTE TTIK dékánja, aki elmondta, hogy a kiadvány igényessége és minőségi tartalma első ránézésre is látszott, beleolvasva pedig érződik, hogy „van benne munka”, amit a kidolgozott ábrák és a felhasznált saját kutatások, valamint a szakirodalom is megerősít. A dékán kiemelte, hogy a TTIK tökéletesen alkalmas arra, hogy reagáljon a természettudományokhoz köthető aktuális kérdésekre, nem véletlen tehát, hogy a Földrajzi és Földtudományi Intézet szakértőit kérdezik a sajtóban a klímaváltozásról vagy az M1-es autópályán történt tömegbaleset földrajzi okairól; a Sárgaföld Emlékezete is feltár olyan múltbéli összefüggéseket, amelyek a jelenkor változásaira adhatnak magyarázatot.
Prof. Dr. Horváth Dezső, az SZTE TTIK dékánja is méltatta a könyvet a bemutatón, Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A bemutatóra sokan voltak kíváncsiak, Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A könyv témájához kapcsolható konferencián a szakemberek az alábbi előadásokat hallgathatták meg:
Dr. Sümegi Pál: a Globalitás, regionalitás és lokalitás a negyedidőszakban az udvari fúrás 1,2 millió éves szakaszának elemzése alapján
Makó László predoktori ösztöndíjas hallgató: A péceli lösz-paleotalaj szelvény komplex üledékföldtani vizsgálata
Dr. Molnár Dávid: egyetemi adjunktus: A dél-dunántúli löszprojekt: eredmények, kilátások, lehetőségek
Dr. Gulyás Sándor: Új zélandi karbonátos löszfolt – Mt. Cass löszszelvényének fejlődéstörténete
Vári Tamás Zsolt: PhD-ösztöndíjas hallgató Jégkorszaki porviharok hátterében – a kiskunsági Kolon-tó fejlődéstörténete
Prof. Dr. Sümegi Pál: Észak-Bácskai löszvonulat (Madaras – Katymár határában lévő téglavetők) kifejlődése - a LGM szárazföldi típuslelőhelyére javaslat.
A konferenciát hibrid módon rendezték meg; a személyes jelenlét mellett online is követhették az érdeklődők az előadásokat.
A könyv a tudományos kutatási dokumentáció mellett az ismeretterjesztést is szolgálja majd, hiszen már most beépíthető az SZTE hallgatóinak tananyagába. A könyvet a GeoLitera Kiadó honlapján és a nagyobb könyvesboltokban, egyetemi jegyzetboltban lehet megvásárolni.
Lévai Ferenc
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
