Az Akadémia új doktorai közül minden tizedik az SZTE kutatója

„Az MTA doktora cím Akadémiánk egyik legnagyobb becsben tartott, hagyományos értéke" – mondta köszöntőjében Freund Tamás. Az MTA elnöke idézte az Akadémia küldetésnyilatkozatát, amely kimondja: „az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt”. Az mta.hu tudósítója szerint az akadémikusok testületének az elnöke hangsúlyozta: „Mi, kutatók tudjuk, hogy az ismeretlent fürkésző kérdésekre – tartalmuktól függetlenül – csak egyetlen jó válasz adható: a tudományosan megalapozott válasz. Mától Önöknek is nagyobb a részük közös felelősségünkben, a tudomány, a tudás értékének megőrzésében."

Az Akadémia új doktorai között 26 nő található, arányuk 32 százalék.

Nyolcvankét kutató nyerte el 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. Az MTA új doktorait 2023. március 28-án köszöntötték az MTA székházában. A rangos cím megszerzését igazoló oklevelek átadási ünnepségén Benkő Elek akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnöke azt emelte ki, hogy az MTA doktora cím megkönnyíti és elősegíti a tudományos életpályán való előrelépést.

Az új MTA-doktorok tudományterületenkénti megoszlása szerint a legtöbben, 32-en a matematikai és élettelen természettudományok művelői közül kerültek ki, 27-en a bölcsészet- és társadalomtudományok, 23-an pedig az élettudományok területének képviselői.

A 2022-ben az MTA doktori cím használatára jogosulttá vált 82 tudós többsége (58 személy) felsőoktatási intézményben dolgozik. E körből 8 kutató a Szegedi Tudományegyetem kötelékébe tartozik. Az MTA doktora címet elnyert tudósok közül szinte minden tizedik az SZTE oktatója-kutatója.

Az MTA doktora oklevéllel rendelkezők legújabb csoportjának tagjairól miniportrét tett közzé az mta.hu. Íme, az Akadémia vonzáskörébe tartozó szegedi egyetemi oktatók és kutatók:

Freund Tamás, az MTA elnöke; Csupor Dezső, az MTA doktora, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar oktatója, valamint Benkő Elek akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnöke az oklevél átadó ünnepségen. Fotó: Szigeti Tamás / mta.hu

„Csupor Dezső akadémiai doktori értekezésében növényekből gyógyászati szempontból értékes diterpén-alkaloidok, alkilamidok, fenantrének, polifenolok és furokumarinok izolálását és e vegyületek antiproliferatív, antimikrobiális, daganatos áttétképződésre, gyulladáscsökkentésre, ioncsatornákra, valamint az endogén kannabinoid- és ösztrogénrendszerekre gyakorolt hatását írja le in vitro körülmények között. Újszerű, randomizált, kettős vak, placebokontrollos statisztikai vizsgálatokat végzett, melyek alapján megbízható adatokat nyert a barátcserje, a sáfrány és a galagonya-kámfor készítmények gyógyászati alkalmazására. Kvantitatív analitikai módszereket dolgozott ki máriatövis-készítmények réztartalmának és növényi eredetű étrend-kiegészítőkben levő vegyületek meghatározására. In vivo farmakológiai és toxikológiai vizsgálatokat is végzett, különös tekintettel a diterpén-alkaloidok körében. Azt is megállapította, hogy a fekete nadálytő pirrolizidin-alkaloidjai nem okoznak olyan elméletileg jósolt káros hatást, amely megakadályozná a belőle előállított készítmények külső gyógyító célú alkalmazását.”

„Erdélyi Miklós akadémiai doktori értekezésében kiemelkedő eredményeket mutatott be a nagy felbontású mikroszkópiás fejlesztések terén.

Egyedi építésű, különböző mérési módszereket lehetővé tevő dSTORM (direct Stochastic Optical Reconstruction Microscopy) rendszereket tervezett és épített, amelyek a kétdimenziós képek minőségi romlása nélkül képesek 3D, polarizációérzékeny és többszínű leképezés megvalósítására, akár biológiai mintákon is. A képek kiértékelését segítő szoftverkódokat fejlesztett, és elsőként alkotott meg egy univerzális, a teljes mikroszkóprendszer szimulációjára alkalmas, nyílt forráskódú szoftvert (testSTORM), amely – amellett, hogy segíti az előkészítő munkát és a kísérleti eredmények értelmezését – lehetővé teszi a minta mozgó komponenseinek követését, valamint bizonyos műtermékek kimutatását. A nagy felbontású mikroszkópiában elért eredményei mellett értékesek a vonalpásztázásos tomografikus optikai mikroszkóprendszer kivitelezésére alkalmas módszer kifejlesztése során alkalmazott felismerései is.”

„Földi Péter akadémiai doktori értekezésében lézerrel vagy mágneses térrel manipulálható kvantumrendszerek dinamikáját írta le. Bár a vizsgált rendszerek már léteztek kísérletekben, alapvető működésük korábban nem volt kielégítően ismert.

Földi Péter szisztematikusan leegyszerűsített kvantummechanikai modelleket állított fel, egyrészt lehetséges alkalmazások után kutatva, másrészt a tervezett működés határainak feltárására. Gyűrű alakú nanoméretű vezetőben terjedő elektronokra megmutatta, hogy a bemeneti és a kimeneti csatorna megfelelően tervezett geometriájával az elektron spinjén egy egybites kvantumos logikai kapuművelet valósítható meg. Kétkimenetes kvantumgyűrűben a híres Stern–Gerlach-berendezés elektronspinre vonatkozó megfelelőjét tervezte meg, amelyet az elektronspin mérésére lehet használni. A dekoherencia hatását vizsgálva megmutatta, hogy a csatolt kvantumgyűrűk funkcionalitása egészen addig megmarad, amíg a hálózat vezetőképessége számottevően nem csökken. Időfüggő mágneses terekkel kölcsönhatásban lévő molekuláris mágnesekben található lokalizált spinek spektrumának nagy pontosságú meghatározásával korábban használt közelítések érvényességét cáfolta meg. A széles tiltott sávval rendelkező félvezetők és a nagy intenzitású lézerimpulzusok kölcsönhatásának leírásával kimutatta, hogy a félvezetők elektromos vezetési tulajdonságait nagyon rövid időtartamokra, hangolható módon meg lehet változtatni.”

Hunyadi Attila, az MTA doktora, az SZTE GYTK oktatója és kutatója (középen) az MTA vezetőivel. Fotó: Szigeti Tamás / mta.hu

„Hunyadi Attila akadémiai doktori értekezésében természetes eredetű ekdiszteroidok, protoflavonoidok és antioxidáns metabolitok kémiai átalakítása révén új elemekkel gyarapította a bioaktív vegyületek tárát. Olyan vegyületcsaládok gazdaságos szintézisét is kidolgozta, amelyek jelentős előrelépést jelentenek például a multidrogrezisztens ráksejtek elleni harcban. Munkájának gyakorlati fontosságát jól mutatja, hogy a közreműködésével létrehozott vegyületek előállítása során több technológiai fejlesztéssel is gazdagította a szteroidszármazékok izolálásának és szintézisének tudományterületét. Az újonnan előállított vegyületek biológiai vizsgálata során pedig számos szerkezet-hatás összefüggést állapított meg, többek között gyógyszerrezisztens tumorsejtek vonatkozásában. A konkrét eredményeken túl kutatásai rávilágítanak a természetes vegyületeken alapuló diverzitásorientált származékképzés jelentőségére, mely a kémiai teret számos, a gyógyszerkutatás szempontjából kiemelt figyelmet érdemlő új elemmel bővítheti.”

„Nagy Csongor István akadémiai doktori értekezése a kartelljog dogmatikájáról mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban újszerű képet ad. Elméleti vonatkozásban egyebek mellett rámutat arra, hogy a versenyjog számos fogalmi következetlenséget tartalmaz, terminológiája nem elég világos, fontos jelenségek leírására nincsek megfelelő elnevezések. Gyakorlati vonatkozásban elsősorban az uniós és a hazai versenyjog kapcsolatát vizsgálta. Megállapította, hogy az uniós jognak meghatározó a befolyása a hazai versenyjogra, sőt a Kúria döntése egyértelművé tette, hogy az uniós gyakorlatot a magyar ügyekben is alkalmazni kell. Ugyanakkor az uniós versenyjog kiemelt célja a piaci integráció, amely viszont hazai viszonylatban gazdasági okokból kevéssé releváns. Az eltérő gazdasági háttér azzal jár, hogy a piaci integrációt elősegítő normák és gyakorlat tagállami alkalmazásában kisebb-nagyobb zavarok jelentkeznek. A szerző foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy mit kell vizsgálni egyfelől az általános kartelltilalom, másfelől az egyedi mentességek körében. Annak fontosságát hangsúlyozza, hogy az általános kartelltilalom körében a verseny védelmének kell középpontban állnia, a mentesség pedig az együttműködésre ad felhatalmazást, ha az növeli a hatékonyságot. További fontos kutatási eredményt jelent a versenyellenes célú megállapodások listájának bővülésére vonatkozó alapos kritika. A szerző álláspontja szerint a versenyellenes célú megállapodások listájának kizárólag nevesített kategóriákból szabad állnia, és körükben nincs szükség hatásvizsgálatra, mert az aligha segítheti a hatékonyságot.”

Nagy Nikoletta az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Genetikai Intézetének kutatója és oktatója 2022-ben nyerte el az MTA doktora kitüntető címet. Fotó: Szigeti Tamás / mta.hu

„Nagy Nikoletta akadémiai doktori értekezésében az egy-egy gén által meghatározott, ún. monogénes bőrbetegségekben vizsgálta a genetikai háttér és a kórkép megjelenése közötti összefüggéseket, valamint funkcionális vizsgálatok alapján új terápiás lehetőségeket azonosított. Bizonyította, hogy a herediter angioneurotikus ödéma III-as típusa (HAEIII) hátterében a XII. véralvadási faktor génjében megjelenő mutáció áll, illetve azt is igazolta, hogy az ebben a kórképben szenvedő és ezt a mutációt hordozó európai betegek közös őstől származnak. A WNT géncsalád 10A génjében (WNT10A) kialakuló homozigóta nonszensz mutáció Schöpf–Schulz–Passarge-szindróma (SSPS), míg compound heterozigóta misszensz és nonszensz mutációi és homozigóta misszensz mutációja odonto-onychodermális diszplázia (OODD) kialakulását okozza, így ezek ugyanazon betegség eltérő klinikai variánsai. A cathepsin C (CTSC) gén két különböző mutációját ismerte fel, amelyek eltérő klinikai variánsok – a Papillon–Lefèvre-szindróma (PLS) és a Haim–Munk-szindróma (HMS) – kialakulását eredményezik. Az SLC45A2 génben két új mutációt azonosított, amelyek az okulokután albinizmus 4-es típusában játszhatnak szerepet. A CYLD gén mutációi okozhatnak familiáris cylindromatosist, multiplex familiáris trichoepitheliomatózist és Brooke–Spiegler-betegséget is. A génexpressziós vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a recesszív disztrófiás epidermolysis bullosában (RDEB) alkalmazott allogén fibroblaszt-injekciók hatékonyságának hátterében a páciens saját C7-termelődésének fokozódása állhat. Az eredmények új terápiás módszert alapozhatnak meg.”

„Varga Andrea akadémiai doktori értekezésében a Pannon-medence déli részét alkotó földtani nagyszerkezeti egység, a Tiszai-(fő)egység paleozoikumi (szilur–perm, 444 és 270 millió évvel ezelőtti időtartam) kőzetrétegtani egységeinek képződési körülményeivel és rokonságával foglalkozott. A vizsgált kőzeteket esetenként több kilométer vastag, fiatal üledék fedi, ezért a kőzetek jórészt csak mélyfúrásokból ismertek. Az egyes geológiai egységek (formációk) ősföldrajzi helyzetének és képződésének megismerése csak rendkívül részletes ásványtani-kőzettani kutatással, valamint a fluidumok okozta kőzetelváltozások vizsgálatával volt lehetséges. Feltárta a nagyszerkezeti egységet alkotó négy formáció (Szalatnaki Agyagpala Formáció, Tésenyi Homokkő Formáció, Korpádi Homokkő Formáció és Gyűrűfűi Riolit Formáció) kőzetképződési párhuzamosságait és különbségeit, és pontosította vagy újraértelmezte az eredetüket. Az aljzatkőzetekről kapott geológiai ismeretek pontosításával eredményei a felszín alatti folyamatok jobb megértéséhez is hozzájárulnak, és jelentősek a jövőbeli nyersanyagkutatási (szénhidrogén és felszín alatti víz) és hulladéktárolási projektek szempontjából.”

„Z. Karvalics László akadémiai doktori értekezésében periodizációs nézőpontú vizsgálatot és egy új rendszerépítési kísérletet mutat be egy történeti időszak, az ún. hosszú 20. század meghatározására és belső korszakolására, valamint a rendszerkontrolljára javasolt problematikákról.

A főleg amerikai szakirodalomra építő szintézise és rendszerelmélete a történeti eseményekhez nem kötött periodizációs kísérletet javasol az eseménytörténeti történettudomány rendszerezése ellenében. A szerző makrotörténeti látásmódja, a disszertációban pedig a szociológia, a kibernetika, az informatika, a gazdaságtudomány és elsősorban az információs társadalom történeti eredményeinek összehajlításával és értelmezésével létrejött eredmények értékelendők főképpen. Ezek alapján az értekezés szerzője újfajta kronológiai rendszerezést indítványoz, azaz egy ún. szimbiogenetikus és a kontrollstruktúrák változásaira fókuszáló elvet proponál. A másfél évszázadra nyúló 20. század átfogó képénél a dolgozatban többet kapunk: nem egyszerűen világtörténelmi megközelítést, hanem a világtörténelemnek a szerző szándéka szerinti új magyarázatát, melynek kulcsfogalma az információ.”

SZTEinfo

Forrás, további információ: mta.hu

Fotó: Szigeti Tamás / mta.hu

A borítóképen: az MTA székház dísztermében 2023. március 28-án adták át az "MTA doktora" rangos cím megszerzését igazoló oklevelet. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az mta.hu "Közös felelősség a tudomány, a tudás értékének megőrzésében – Az MTA új doktorait köszöntötték a Magyar Tudományos Akadémia Székházában" című tudósítása itt elérhető.