Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum „Az ókori Kína kincsei” címmel Kína témájú kiállítássorozatot indít, amelynek első része 2023.05.26-án, pénteken tárja ki kapuit a nagyközönség előtt. A tárlatok kialakításában, véglegesítésében a múzeum együttműködött a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetével.
Péntektől, egy nagyszabású program keretében, kínai agyagkatonákat mutatnak be a múzeumban, később pedig a Sanghaji Múzeumból érkező, körülbelül 130 tárgyat tekinthetik meg a látogatók. „Az ókori Kína kincsei” című látványosság megnyitóján köszöntőbeszédet mond Zoltai Alexandra is, az SZTE Konfuciusz Intézetének magyar igazgatója.
Zoltai Alexandra Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Az SZTE Konfuciusz Intézet nagyon büszke rá, hogy Szegedre érkezik két nagyszabású, Kína témájú kiállítás. Külön köszönettel tartozunk a Móra Ferenc Múzeumnak, hogy együttműködő partnerként részt vehetünk az intézet a kiállítások népszerűsítésében és azok részeként különféle kulturális programokat, rendezvényeket vihetünk majd a múzeumba, hogy ezek segítségével kicsit közelebb tudjuk hozni a magyar emberekhez a kínai kultúrát és nyelvet, illetve be tudjuk mutatni az SZTE Konfuciusz Intézetben folyó munkát is – mondta el Zoltai Alexandra.
A 2023. december 31-ig látogatható kiállítás élethű agyagkatonákat mutat be a nagyközönség számára, melyek ugyanabból az agyagból készültek, mint azok, melyek az első kínai császár, Csin-si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) sírját őrizték. Mind méretükben, mind pedig formájukban, részleteikben élethűek.
1974-ben Hszian (Xian) városának közelében kútfúrás közben, négy méteres mélységben bukkantak helyi földművesek a Kínát először egyesítő, i. e. 210-ben meghalt Csin Si Huang-ti császár földalatti sírrendszerének védelmére készült terrakotta-hadsereg katonáira és lovaira. A Csin Si Huang-ti mauzóleuma Kr.e. 246-tól Kr.e. 208-ig épült, ami 39 évig tartott. Ez az első nagyszabású és jól megtervezett császári mauzóleum a kínai történelemben és a világ egyik legnagyobb császári sírja, a leggazdagabb konnotációkkal. A Csin Si Huang-ti mauzóleum terrakotta harcosai és lovai az emberi kultúra értékes kincsei a világon, amelyek eszmei értéke összemérhetők az egyiptomi piramisokkal és az ókori görög szobrokkal. Az agyaghadsereg teljesen jól demonstrálja a kínai nép több mint 2000 évvel ezelőtti zseniális művészi tehetségét és annak gazdagságát. Az 1987-ben az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított terrakotta-hadserege ma Kína egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága.
SZTEinfo/Lévai Ferenc
