Tudományos tanácskozással indult útjára a Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatási Program

A rendezvényen Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja köszöntötte a megjelenteket. – 1896-ban alapították a Magyar Királyi Földmíves Iskolát, tehát az agároktatás 127 éves múltra tekint vissza Hódmezővásárhelyen. 62 éves az agrár-felsőoktatás, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot 1961-ben avatták. Karunk 23 éve, 2000 óta a Szegedi Tudományegyetemnek, Magyarország egyik legjobb egyetemének a kara – mondta a dékán. Hozzátette: a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának jogelődje volt a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Kara, az Állatorvostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Kara, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési majd Mezőgazdasági Főiskolai Kara, de hívták a vásárhelyi kart korábban a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának is.

Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja

A Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatási Programot Dr. habil. Albert Gábor, az SZTE MGK tudományos főmunkatársa mutatta be a hallgatóságnak. A program célja a hódmezővásárhelyi agrárszakoktatás múltjával kapcsolatos kutatások folytatása, az SZTE Mezőgazdasági Kar intézmény- és képzéstörténetének teljes körű feldolgozása. Korábbi szakmunkákra támaszkodva, komplex levéltári adatfeltárások végzésére, egykori szemtanúkkal (oktatókkal, hallgatókkal) interjúk készítésére nyílik lehetőség. A program része minél több tárgyi emlék, fotó, iratanyag gyűjtése és egy állandó, a Mezőgazdasági Kar történetét teljességében bemutató kiállítás létrehozása. A kutatási eredményeket az agrárszakma, az agrár-felsőoktatás számára is szeretnék elérhetővé tenni. A kutatási program névadója Dr. Fekete Gyula (1920-2012), a Kar egykori főigazgatója, akinek elévülhetetlen szerepe volt a hódmezővásárhelyi közép- és felsőfokú agrárképzés létrehozásában és fejlesztésében. A Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatási Program a hódmezővásárhelyi agrárszakképzés történetének feldolgozásával bekapcsolódik az SZTE egyetemtörténeti kutatásaiba.

Dr. habil. Marjanucz László, az SZTE BTK nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docense „Gazdasági, társadalmi élet Hódmezővásárhelyen a 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben – érintkezési pontok a Magyar Királyi Földmíves Iskola intézménytörténeti kutatásához” címmel tartott előadást. Hódmezővásárhely az 1870-es évektől törvényhatósági önállósággal bíró mezőváros volt, a lakosság többsége birtokos parasztként, bérlőként vagy cseléd-napszámosként a mezőgazdaságból élt. A képzés úgy talált utat ehhez a makrogazdasági szerkezethez, hogy 1879-ben létrejött „Hódmezővásárhelyi Földmíves Ifjak Önképző Egyesülete” néven az az érdekképviselet, amely 1883-ban gazdakörré alakult, majd felvette a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egylet nevet. Az 1870-es években merült fel, hogy felsőbb fiúiskola induljon a városban, és ez kapjon gazdasági aspektust. A hároméves gazdasági képzés 1875-ig működött és oktatott mezőgazdasági ismereteket a fiúknak, majd a polgári oktatásra alapozva hozták létre a magasabb általános műveltségre épülő Magyar Királyi Földmíves Iskolát – mutatta be az agrároktatás elindulásának előzményeit Dr. habil. Marjanucz László.

Az eseményen készült képek itt megtekinthetőek.

Dr. Zombori István, a Gál Ferenc Egyetem c. főiskolai tanára „A parasztság és az egyházak a Horthy-korszakban” című előadásában az 1920 és 1945 közötti magyarországi időszakot mutatta be. Magyarország a Habsburg-birodalom széthullása, a vesztes I. világháború és Trianon után, 400 év elteltével lett ismét önálló. A történelmi Magyarország nagy ipari és bányavidékeit mind elcsatolták, ami megmaradt az országból az egy nagy mezőgazdasági terület volt, amely meghatározta hazánk további jövőjét. Klebelsberg Kunó oktatási reformja révén sorra épülnek a tanyasi iskolák, amelyek nagy ablakaikkal, fapadlós, kályhás, pianínós téglaépületeikkel kulturális központokká is váltak, ahol vasárnaponként istentiszteleteket tartottak a környékbelieknek. A falusi lakosságot az egyházak szólították meg, célkitűzésük volt, hogy népfőiskolákat hozzanak létre. A jezsuiták kezdeményezésére létrejött a Katolikus Legényegyletek Országos Társulata, a KALOT, amelynek egyik célkitűzése a „műveltebb falu” megteremtése volt, ők vezették be a dán mintára megvalósított népfőiskolát. A KALOT, mint több százezer tagot és pártoló tagot számláló nagy szervezet meghatározó szerepet töltött be a magyar parasztság életében, hiszen vezetői és tagjai is ebből a társadalmi rétegből kerültek ki – összegezte Dr. Zombori István.

Lőkös Györgyi levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár, Hódmezővásárhely intézményének munkatársa „A hódmezővásárhelyi agrárszakoktatás helyi levéltári forrásai” címmel tartotta meg előadását.

A Hódmezővásárhelyen az 1875-től indult agrárszakoktatás indulásáról főként anyakönyvek, osztály- és haladási naplók, vagy személyi anyagok, ingó leltárok lelhetők fel a levéltári anyagban. A szakember elmondta, hogy például az anyakönyvek azért lehetnek fontos iratok a kutatás szempontjából, mert ezekből az adatokból egy teljes hallgatói névsor kerülhet ki az az adott intézmény egykori diákjairól. Egy-egy korabeli osztály- és haladási naplóból fény derülhet az egykor tanított tantárgyakra, az ingó leltárokból pedig az oktatás során használt szakkönyvek milyenségére. Hozzátette, az 1945 utáni iratanyag jóval gazdagabb, például tantestületi ülésekről készült jegyzőkönyvek, munkatervek, költségvetések is szerepelnek benne, de az itt tanuló külföldi diákokra vonatkozóan is tartalmaznak érdekes információkat. A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum első évfolyamát 1961-ben indították, ismertető füzetében például félévenkénti bontásban találhatók meg a tantárgyak és oktatási területek. A tanácsi korszak iratanyagában, vagy a földhivatali aktákban olvashatók a mezőgazdasági oktatásra vonatkozó információk, vagy a tangazdaság tulajdonjogára vonatkozó adatok is. Az anyagokból kirajzolódik, hogy nagy és sokféle feladatot tartalmazó kutatási projektnek néz elébe a Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatási Program – hívta fel a figyelmet Lőkös Györgyi.

Az eseményen készült képek itt megtekinthetőek.

A tudományos tanácskozást kérdések és hozzászólások, illetve fogadás zárta.

Szöveg és fotó: Paplukács-Géczi Emese