A fiatalember, aki végigrohant Magyarországon – táncdráma ősbemutató a kultusz nélküli Petőfi Sándorról

Petőfi Sándor alakját a kor különféle törekvései mára mítoszokba zárták, költészetét kanonizálta az irodalom, a fiatalembert pedig, aki „végigrohant Magyarországon” végleges értelmezések tartják távol tőlünk. Ennek a buroknak a feltörésére tesz kísérletet a költő születésének 200. évfordulóján a Jövendölés című produkció.

A szegedi árvízi táncdráma 2019-es előadása után Hell István író-rendező, Szalárdy Levente zeneszerző, Simoncsics Pál koreográfus, valamint Hell Nikolett dramaturg újra a három művészi kifejezésmód együtteséből visz színre produkciót. Közös néptáncos múltjukból hozzák az új darab népművészeti ihletettségét, korábbi közös színpadi munkáikból pedig a magabiztosságot, hogy a lebontott hagyományból, a sorokra szétszedett versekből, a sokféle tájegységből komponált zenéből és táncból egységes színpadi mű lesz.

Hell István író és rendező víziója szerint a darab messze áll az irodalomértelmezéstől, nem elméleti kérdéseket vet fel, hanem Petőfi költészetét és személyiségét ébreszti meg. Hell Petőfi-narratívája a sorsába rohanó fiatalemberről szól, aki képes volt akár a küszöbön konfliktusba kerülni írótársaival és lobogó érzelmi hullámokban állt élére a kor mozgalmainak.

Apa és lánya: Hell István és Hell Nikolett. Fotó: Zentai Péter.

A kiváló televíziós rendező, Hell István a produkció sajtótájékoztatóján elmondta, ahogyan a Petőfi-kultuszok jelentéseit felbontották, úgy a zene és a tánc népi ihletettsége sem marad meg a megszokott fesztiválszerű előadásoknál.
- Azt vettük szemügyre, hogy egy érzékeny ember hogyan reagál a korára; megtartottuk életéből a forradalom, a tájleíró költészet vagy a költői misztérium kérdéseit, de ezeket nem lineárisan, hanem érzelmi úton próbáltuk újra összeállítani.

A darab dramaturgja és rendezőasszisztense, Hell Nikolett azt emelte ki, hogy a versek és a szövegek mellett a tánc is valóságos olvasandó textusként működik az előadásban, mivel a jelenetek érzelmi töltéseit igyekeztek táncnyelven is megformálni:
- A tánc nem illusztráló funkciójú, hanem másfajta értelmezéseket is meg tud nyitni, vagyis elgondolkodtató is lesz, nemcsak látványos.

Simoncsics Pál koreográfus arról beszélt, hogy a szövegkönyv alapján Hell Nikolett dramaturg megjelölte számára azokat a drámai pozíciókat, amelyekhez koreográfusként táncokat keresett. A néptáncról úgy gondolja, állandó kísérletezés új tartalmakat megfogalmazni vele; a néptánc rendszerint örömteli események, mulatságok kifejezéseként kerül színpadra, ebben a darabban azonban volt, hogy csatát, forradalmat kellett megragadnia.
- Igyekeztem a legmegfelelőbb néptáncos formanyelvet alkalmazni, de úgy éreztem, ehhez több ponton szükség van egy egyéni, általam elgondolt tánc formanyelvre is - mondta Simoncsics Pál.

A darabhoz illően a koreográfus nem egyetlen tájegység motívumelemeit követte, hanem különféle tájegységek táncaiban kereste azokat a koreográfiákat, amelyekben lelkiállapotokat kifejező mozdulatokat ismert fel.

Simoncsics Pál és Hell Nikolett. Fotó: Zentai Péter

Az alkotók előre jelezték, ahogyan a szöveg nem versmondásra épül és a tánc sem fesztiváltánc, a darab zenéje is 21. századi feldolgozás, nem pedig adatközlői pontosságú népzene.

A zeneszerző és kutatóorvos Dr. Szalárdy Levente elmondta, a darab zenei anyagát a musicalhez vagy az operához hasonlóan kisebb egységek egymásra épüléséből valósította meg.
- A produkció a zeneszerző szemszögéből képekből áll, én pedig sokkal inkább érzem magam a festő szerepében, mert valójában a zene és a tánc feladata az, hogy a belső érzelemvilágot és a látványvilágot hangokkal és mozgással megfesse.

Dr. Szalárdy Levente neurológus kutatóorvos, egyetemi adjunktus (SZTE), a darab zeneszerzője

Az összehangolás, akárcsak a tánc esetében, a zeneszerzőnek is sok egyeztetést igényelt:
- A szövegkönyvtől el kellett jutni odáig, hogy a zene és a tánc szervesüljön az előadásban, mondta Szalárdy Levente. - Ismerni kellett, melyek azok a pontok, ahol ezek a tartalmak a megértést segítik, és melyek, ahol a szövegtől át is veszik az értelmezés szerepét.

Szalárdy Levente a népzenéről úgy gondolja, számos esetben megköti a zeneszerző kezét, más esetben pedig eszközöket ad a szabad zeneíráshoz. A tájegységek, falvak zenéit ő is az előadás belső indoklása szerint használta fel, ami miatt nem tartja kizártnak, hogy a „folkcsendőrök” rosszallással fogadják majd a feldolgozást.
- Úgy használom a népzenei autentikát, ahogyan az darab világát leginkább szolgálja. Ugyanez igaz a hangszerelésre is: a feldolgozás a 21. század hangszerelési igényeit elégíti ki, és ebben megfér egymás mellett a mezőségi ritka magyar a reggae-vel és a kapudöngető metállal.

A sajtótájékoztatón a Petőfi szerepét alakító Mikola Gergő színművész arra hívta fel a figyelmet, hogy a színész az adott szerep belső monológját keresi, vagyis azt, hogy mi zajlik ama sorok mögött, amelyek elhangzanak a színpadon. Hell Istvánnak pedig, így Mikola Gergő, ezt a belső monológot sikerült megírnia.

Mikola Gergő színművész és Simoncsics Pál koreográfus. Fotó: Zentai Péter

Helyszín: Szegedi Nemzeti Színház, Kisszínház (Szeged, Horváth Mihály u. 3.)
Időpont: 2023. június 11. vasárnap 15.00 óra; június 12. hétfő 19.00 óra

Szereposztás:

Petőfi Sándor: Mikola Gergő
Talán Petőfi: Kosztolányi József
Petőfit táncolja: Fülöp Ádám
Szendrey Júlia: Brimo Widad
Sass István: Rédei Roland
Orlai Petrich Soma: Gyekiczki Balázs
Pákh Albert: Tari Balázs
Szeberényi Lajos: Bús Marcell
Petrovicsné: Vajda Júlia

Közreműködik a Szeged Táncegyüttes, a Délikert Táncegyüttes, a Szegedi Egyetemi Színház, a Suhancok, továbbá zenei közreműködők Dr. Szalárdy Levente, Gergely Gábor és a Gyantár zenekar

Zeneszerző: Dr. Szalárdy Levente
Koreográfus: Simoncsics Pál
Koreográfus asszisztens: Papp Nóra
Díszlet: Tóth Kázmér
Dramaturg/rendezőasszisztens: Hell Nikolett
Szövegíró és rendező: Hell István H.S.D.

Panek Sándor

A Borítóképen: A Jövendölés című produkció sajtótájékoztatója a Szegedi Tudományegyetemen. Fotó: Zentai Péter