Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem csak a minőségi Open Access folyóiratokban való publikálás esetén téríti meg a kutatók által kifizetett közzétételi díjat. Ezért a publikálás legjobb stratégiája, ha a szerzők még a cikk beküldése előtt megvizsgáltatják a kiválasztott folyóiratot. A publikációk könyvtárinformatikai támogatását vezető Hoczopán Szabolcs, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Tartalomszolgáltatási Osztály vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy az Open Access terjedésével a kutatókat átverő predátor folyóiratok is terjednek.
Az Open Access vagy más néven a nyílt hozzáférésű publikáció egyre terjedő gyakorlat a tudományos publikálás világában; az SZTE Klebelsberg Könyvtár Tartalomszolgáltatási Osztály vezetője, Hoczopán Szabolcs szerint mostanra a tudományos folyóiratok mintegy 40 százaléka tért át erre. A hagyományos publikációs modellben a kutatási intézmények előfizetést vásárolnak, a publikációk pedig csak az előfizetői körben elérhetők. A nyílt hozzáférésű modellben működő online folyóiratoknál viszont nincs előfizetés, bárki hozzáférhet a megjelent cikkekhez. Ebben az esetben azonban az egyes publikációk után a szerzők fizetnek közzétételi díjat, amit az esetek döntő többségében intézményeiknél, pályázataikban számolnak el.
A Szegedi Tudományegyetem 2015-ben vezette be SZTE Open Access Támogatás nevű programját, amelyre az egyetemen kutató szerzők pályázhatnak. Hoczopán Szabolcs elmondta, hogy az SZTE mint nagy kutatóegyetem a konzorciumokban szerződött publikálási kvóták fölött saját szerződéseket is köt nyílt hozzáférésű modellben működő kiadókkal. Az SZTE teljes Open Access támogatási összege tavaly több mint 300 millió forint volt, és ebből a többi hazai egyetemet jóval meghaladó mértékben támogatta kutatóinak nyílt hozzáférésű publikációit. Egy cikk Open Access publikálása tavaly átlagosan 2000 euróba, de akár 3500 euróba is kerülhetett.
Az Open Access előnye, hogy a tudományos cikkek szélesebb körben terjednek, nagyobb idézettségre tehetnek szert. A modell sajátossága ugyanakkor, hogy a publikáló folyóiratok piaca látványosan és nehezen ellenőrizhetően megnőtt. Ezen a piacon pedig nemcsak eltérő tudományos hatású folyóiratok működnek, hanem úgynevezett predátor kiadók is, amelyek sehol sem jegyzett folyóiratokat futtatnak, tudományos elvárások nélkül törekednek a bevételre. Ebben a helyzetben a Szegedi Tudományegyetem a kutatóknak azzal a feltétellel téríti meg az Open Access közzétételi költséget, ha megfelelő minőségű kiadót választanak a közlésre.
Az egyetemen a gyengébb minőségű kiadók és a kéretlenül ajánlkozó predátorok kiszűrésével, valamint a publikációk közlési-informatikai támogatásával az SZTE Klebelsberg Könyvtár Tartalomszolgáltatási Osztálya foglalkozik. Hoczopán Szabolcs osztályvezető szerint az SZTE Open Access támogatási programjának kimondott célja, hogy az egyetem szerzőit a lehető legjobb minőségű folyóiratok felé terelje. Az egyetemnek és kutatóinak közös érdeke ez, hiszen a kézirat későbbi értékét a folyóirat tudománymetriai besorolása fogja megadni.
— A minőségi kritériumok nyilvánosan elérhetők kutatóink számára, és a könyvtárban külön Open Access munkacsoport is foglalkozik a folyóiratok minőségi vizsgálatával és a publikáció segítésével. Az egyetemi Open Access támogatás elnyeréséhez az a jó stratégia, ha a kutató még a kézirat beküldése előtt pályázik egyetemi támogatásra, vagyis még azelőtt meg tudjuk vizsgálni a folyóirat minőségét, hogy ő a kéziratot elküldte. A probléma akkor van, ha a beküldi a kéziratot, a folyóirat elfogadja, és pályázatával akkor jelentkezik nálunk, amikor már számlát is kapott. Ebben az esetben megvan a veszélye, hogy a folyóirat nem megfelelő minőségű, és nem téríthető vissza a díj. Magas minőségű folyóirat esetén természetesen nincs ilyen probléma — fejtette ki Hoczopán Szabolcs.
A könyvtári munkacsoport folyóirat-ajánló szolgáltatást is végez, vagyis abban is segítséget tud nyújtani, hogy a tudományos kéziratot a megfelelő profilú minőségi folyóirathoz küldjék be. A cikkek visszautasítása ugyanis sokszor azért történik, mert a kutatási téma kívül esik a folyóirat profilján.
A predátor kiadók megkeresései mindennaposak a kutatói mail-fiókokban. Ezek a kiadók MTMT-listákban, publikációs jegyzékekben, folyóiratokban vadásznak a tudományos intézmények címeire. Ajánlataik rendszerint kéretlen e-mailben érkeznek, gyakran felismerhetők rontott angolságukról, valamint arról, hogy az asztrofizikától a mezőgazdaságig túl sok területet lefednek, feltűnően szólítják fel a szerzőket a kéziratok benyújtására, a kéziratot mailen kell beküldeni és gyors lektorálási vagy publikálási folyamatot ígérnek, állítva, hogy világhírű folyóiratról van szó.
Az ellenőrzés és azonosítás szempontjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár gazdag GYIK oldalon gyűjtötte össze. A predátor módszerekről innen meg lehet tudni, hogy a folyóirat neve jellemzően úgy van összerakva, hogy hasonlítson egy valóban minőségi folyóirat nevére. Még az sem teljes biztosíték, ha a Scimago Journal Rank minősítő rangsorban rákeresünk a „kamu” folyóiratnévre; ezt beírva ugyanis az oldal az azonos szavakat tartalmazó másik, valóságos folyóiratra ugrik, és ha nem figyelünk, hitelt adhatunk a csalásnak. Ilyenkor a szerző a szerződés megkötése után szembesülhet azzal, hogy műve kiadói gondozás nélküli fotókönyv alakban jelenik meg, rosszabb esetben pedig a szerződés apróbetűs részében jóváhagyta, hogy cikkét „feldolgozzák” a feketepiacon szakdolgozatként hasznosítva.
A szabad felhasználású piac sötét oldalához tartozik, hogy a beazonosított predátor kiadókról a várható perek miatt nem tanácsos listát publikálni. A szürke zónás kiadók ugyanis érvelhetnek azzal, hogy a tudományos minőség csak egy konvenció, és végső soron az ő szolgáltatásuk is publikálási tevékenység. A könyvtár predátorvadász tanácsai között a Beall’s List oldal listáját érdemes megtekinteni, ahol egyebek mellett a magukat hiteles tudományos folyóiratnak álcázó predátorokat gyűjtötték össze. Hoczopán Szabolcsnak is egész gyűjteménye van a különböző szintű predátor folyóiratokból, sőt a PhD hallgatók könyvtárinformatikai képzésén oktatják is a témát.
Dr. Kokas Károly, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettese a pandémia alatt hasonló témában szemléltető videót is készített a könyvtár és informatika alapismeret digitális tananyagához.
— A pandémia alatt ún. fotelvirológusok jelentek meg a neten, akik különböző állásfoglalásokat tettek közzé oltóanyagokról, vírusmutációkról, és az üzenetet azzal hitelesítették, hogy tudományos címmel felaggatott nevet és publikációs listát írtak alá. A videó egy olyan esetről szólt, amikor a kompetensnek hangzó kutatóról 7-8 magyar lap is leközölte, hogy az illető nagy tudós és milyen okosakat, újszerűeket mond. Ugyanakkor a tudományos adatbázisokkal összevetve percek alatt le lehet leplezni valakit, ha a megadott publikációk, életrajzi elemek nem stimmelnek — közölte a könyvtári informatikus szakember.
Nemzetközi adatbázisok - Áltudomány és lelepleződés - Dr. Kokas Károly tényellenőrzési oktatóvideója
Hoczopán Szabolcstól megtudtuk, hogy munkatársaival a kéziratok affiliácójában is segítenek a kutatóknak, vagyis abban, hogy cikküket az elvárt paraméterekkel töltsék fel az adott kiadó rendszerébe. Ilyen feltétel, hogy az egyetemet például egységesen University of Szeged néven kell azonosítani, a szerzőknek pedig egyetemi mailcímet kell használniuk az azonosításhoz. A gmail-es címmel vagy az egyetem nevének más alakjával ugyanis előfordulhat, hogy a kiadói rendszer nem azonosítja a Szegedi Tudományegyetem szerzőjeként a kutatót, emiatt pedig a kiküldött számlában nem érvényesíti az egyetemmel kötött szerződés szerinti kedvezményt. Hoczopán Szabolcs szerint több eset is történt, amikor e részletek helytelen megadása miatt a könyvtár Open Access csoportja már a behajtócégtől tudta meg, hogy a szerző számlát kért ki, de a számlával nem foglalkozott, mert azt hitte, hogy az egyetem intézi, amelynek viszont a rossz affiliáció miatt nem került látókörébe a publikáció.
Hoczopán Szabolcs és Dr. Kokas Károly egyetért abban, hogy a szürke zóna problémái ellenére a minőségi Open Access kifejezetten bevált. Az eltérő vizsgálatok szerint más-más arányokban, de a nyílt hozzáférés komoly idézettségnövekedést tud hozni a szerzőknek és rajtuk keresztül az egyetemnek. A két szakember szerint a minőségi Open Access modell esetében az is tévhit, hogy a kiadók engedékenyebben bírálják el a publikációt. A cikkek bizonyos százalékának elutasítása is jelzi, hogy a tisztességes kiadóknál a revíziót végző szaktudósok nem a publikálás modellje alapján döntenek.
További információk
— A Szegedi Tudományegyetemen nyílt hozzáférési gyakorlatának első évét 2016-ban Dr. Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár akkori főigazgatója elemezte.
— Az SZTE Klebelsberg Könyvtárából 2012-ben először Dr. Kokas Károly hívta fel az Open Access modell várható elterjedésére a figyelmet. A szegedi könyvtári informatikus akkor azt prognosztizálta, hogy a magyar EISZ projekt (akkori) 1,4 milliárdjából egyre nagyobb részt kell majd átterelni a kutatói publikációk finanszírozására, aminek előnyös hatása lesz a tudományos eredmények terjedésére. Az összeg mára 1,4-ről majdnem 3 milliárdra emelkedett, és az Open Access aránya az egész üzletágban már egyharmad fölött jár. Dr. Kokas Károly 2012-es cikkében azt is előre látta, hogy a tudományos kiadók ki fogják használni az átállás vegyes időszakát, és a nyílt hozzáférést drágábban biztosítják majd, mint amennyit az átállás indokolna.
Panek Sándor
Borítókép: A Klebelsberg Kuno Könyvtár szakolvasó terei. Fotó: Dr. Kokas Károly
