Elfáradni, de nem megkeseredni – Dr. Pintér Sándor gyermekgyógyász professzorra emlékeztek a SZAB-ban

Dr. Pintér Sándor gyermekgyógyász professzorra, Szeged, Szolnok és Karcag díszpolgárára, a hazai koraszülöttmentés egyik legnagyobb alakjára emlékeztek csütörtökön délután az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Minker Emil Orvos- és Gyógyszerészet-történeti Munkabizottság és a Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényén. A találkozón Prof. Dr. Katona Márta gyermekkardiológus fényképes előadással idézte fel Dr. Pintér Sándor emlékét. A terem csaknem megtelt a nemrég elhunyt professzor tisztelőivel, akik a gyermekklinika, az újszülöttmentés vagy a szegedi egészségügy más területén kerültek kapcsolatba Dr. Pintér Sándor munkájával. Az előadás egy-egy fényképe láttán a közönségen végigfutó suttogás és derű jelezte, milyen is az, ha az orvoslás nagy egyénisége nemcsak tudásával, személyes példájával, de emberi vonásaival is nyomot hagy a közösségben.

Prof. Dr. Katona Márta felidézte, hogy Dr Pintér Sándort a debreceni orvosegyetemen avatták orvosdoktorrá 1960-ban, majd a karcagi, ezután pedig a szolnoki kórház gyermekosztályán dolgozott. 1967-ben kezdte tudományos munkáját Szegeden a SZOTE Gyermekklinikáján, ahol 1973-ban Prof. Dr. Boda Domokos témavezetésével kandidátusi fokozatot szerzett, majd féléves oxfordi ösztöndíja idején 1974-ben az őt befogadó kutatócsoporttal jegyzett neonatológiai tanulmányt a rangos Journal of Physiology folyóiratban. Dr. Pintér Sándor 1975-ben elvállalta a szolnoki Hetényi Géza Kórház gyermekgyógyász főorvosi tisztjét; 1991 júliusáig tartó szolnoki időszakára máig úgy emlékeznek, mint a város gyermekgyógyászatának fénykorára. Szolnoki éveit követően Pintér professzor visszatért a szegedi egyetemre, ahol Boda Domokos gyermekgyógyász professzor nyugdíjba vonulása után a gyermekklinika tanszékvezető professzor emeritusa lett. 1991 szeptemberében nevezetes gyógyítási esemény volt a gyermekklinikán, amikor az Arad megyei Kisperegen született sziámi ikreket, Melindát és Izabellát műtéttel szétválasztotta a klinika orvoscsoportja, Dr. Füzesi Kristóf gyermeksebész professzor és Dr. Praefort László aneszetiológus főorvos vezetésével.

Dr. Pintér Sándor irányítása alatt zajlott le 1994 és 1997 között a gyermekklinika teljes felújítása, amely magában foglalta az újszülött intenzív osztály korszerűsítését, a szakambulanciák és betegvárók felújítását, valamint a teljes tetőtér beépítését, amivel 707 négyzetméternyi új területhez jutott a klinika. Prof. Dr. Katona Márta visszaemlékezése szerint az 1990-es évek időszaka az SZTE Gyermekklinika Perinatalis Intenzív Centrumának szakmai fejlődésében is döntő volt, évről-évre újabb gyógyítási technológiákat, új fejlesztésű gyógyszereket vezettek be, gyakran nagy összegbe kerülő új berendezésekkel, amelyekre Dr. Pintér Sándor utánajárása teremtette meg a forrást.

A neves gyermekgyógyász életművének talán legfontosabb területe a koraszülött ellátás javítása és a koraszülött babák szállításának megszervezése volt. E célokra alapította meg Dr. Pintér Sándor professzor 1994-ben Dr. Kószó Péter gyermekorvossal, Hódmezővásárhely akkori alpolgármesterrel, valamint Dr. Bálint Péter hódmezővásárhelyi gyermekgyógyásszal a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványt, amelynek élete végéig kuratóriumi elnöke volt. A kis híján 30 éve működő alapítvány feladata jelenleg is az, hogy a dél-alföldi régióban az újszülött betegeket minél hamarabb az őket ellátó regionális központok intenzív osztályára szállítsa. A szolgálat mentős dolgozóinak szakmai elhivatottságára jellemző, hogy a rendkívül kényes szállítás során az alapítvány fennállása óta nem vesztettek el újszülött életet.

Dr. Pintér Sándor emléke az orvosi munkája mellett kedvességében maradt meg egykori munkatársai számára. Prof. Dr. Katona Márta külön összegyűjtötte a professzor nevezetes mondásait, köztük azt, amikor egy adjunktusnő betegéről referált Dr. Pintér Sándornak, ő pedig a maga debrecenies nyelvén úgy válaszolt: „Maga tudja, lyányom” – és ebből a mondatból a közvetlen bizalom és a másik orvos munkájának a megbecsülése hangzott ki.

2006-ban adott interjújában arra a kérdésre, hogy mit szeretne kívánni intézményének és magának a későbbiekre, Pintér professzor így választolt: „Amennyiben Isten ad még néhány kegyelmi évet, szeretnék tovább örülni mások sikereinek, örülni annak, hogy a klinika belső és külső értékekben tovább növekszik, szeretnék többet együtt lenni a családommal, unokáimmal és szeretnék a kertben kedvenc fáim alatt a korábbinál több időt eltölteni.”

A SZAB székházban tartott megemlékezésen az egybegyűltek hosszú tapssal köszöntötték Dr. Lehotzky Helga gyermekgyógyász, gyermek-nőgyógyászt, Dr. Pintér Sándor özvegyét, aki megindító beszédben 65 évnyi szerelemnek nevezte kapcsolatát a 3 hónapja elhunyt professzorral. Kölcsönösen biztonságot nyújtottak egymásnak, hogy a gyógyításnak szentelhessék figyelmüket; ennek a közös életnek az elismeréseként együtt kapták meg a 2020-as Kopp-Skrabski-díj közönségdíját.

A találkozón Prof. Dr. Csóka Ildikó, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai főigazgatója a család nevében beszélve úgy fogalmazott, Dr. Pintér Sándor professzor érzékeny lelkű, szelíd ember volt, akit alázata felhatalmazott arra, hogy a gyógyítás értékei nevében határozott döntéseket hozzon. „Elfáradni, de nem megkeseredni: nagy kegyelem” – idézte Prof. Dr. Csóka Ildikó az akkor már 83 éves gyermekgyógyász professzor szegedi díszpolgári nyilatkozatát.

Az eseményen ugyancsak méltatta Pintér Sándor életútját Dr. Bereczki Csaba, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi docense, aki 2013-ban vette át az intézmény vezetését.

A Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikájának közösségére jellemző, hogy kiemelkedő orvosai közül 1995-ben Boda Domokos, 2017-ben Pintér Sándor, 2020-ban pedig a Katona Márta munkáját ismerték el Szeged díszpolgári címével.

Panek Sándor

Borítókép: Prof. Dr. Pintér Sándor 83 éves korában nyilatkozik a Szegedi Városi Televíziónak.