Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Nagy érdeklődés kíséri Krausz Ferenc és a többi fizikai Nobel-díjas előadását Stockholmban - jelentette helyszíni tidósítónk. Nézze meg a közvetítést!
A Stockholm University Aula Magna terme zsúfolásig megtelt a 2023. évi fizikai Nobel-díjas előadásaira kíváncsi egyetemistákkal és más érdeklődőkkel december 8-án, pénteken. Itt, a csütörtöki Karikó Katalin és Drew Weissman Nobel-előadásával ellentétben, az épület előtt nem kígyózott a bejutni igyekvők sora - jelentette a helyszínről tudósítónk.
Az előadásra érkezőknek pénteken is szigorú biztonsági ellenőrzésen kellett átesniük. A 2023. évi fizikai Nobel-díjat elnyert három kutató közül Krausz Ferenc harmadikként tartja meg prezentációját. De magyar lézerkutatók neve az előző két előadásban is föl-fölhangzott. Nem csoda, hiszen Anne L’Huillier szoros munkakapcsolatban van a szegedi ELI ALPS lézerkutató központtal, kihaszálva annak a kutatók számára nyújtott szolgáltatásait.
A svéd gyökereire is büszke francia kutatónő Nobel-előadását Pierre Agostoni prezentációja követte. A francia-amerikai kísérleti fizikus Nobel-előadása bevezetőjében Einstein mellett megemlítette többek között a két magyar fizikus, Farkas Győző és Tóth Csaba, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóinak
nevét.
Krausz Ferenc előadása a Stockholm University-n. Fotó: Újszászi Ilona
A legnagyobb érdeklődés a magyar-osztrák állampolgársággal rendelkező, Németországban dolgozó Krausz Ferenc Nobel-előadását kíséri: két magyar tévés stáb és a Szegedi Tudományegyetem tudósítói a helyszínen kísérik figyelemmel prezentációját. Krausz Ferenc is megemlített egy nagy hatású magyar publikációt, amely Szipőcs Róbert és Ferencz Kárpát, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóinak nevéhez fűződik.
Krausz Ferenc előadásának utolsó részében magyarországi molekuláris ujjlenyomat projektjét ismertette. Ebben a vérplazmát egyetlen optikai ciklusú, infravörös lézerimpulzusoknak teszik ki, amelyek koherensen gerjesztik a plazma molekuláit. Az eredmény a rezgésbe hozott molekulák által kibocsátott fény, vagyis a vérplazma egyedi „ujjlenyomata” lesz, amit hiperérzékeny attoszekundumos mérési technikával rögzíteni lehet.
A javasolt módszer egyes biomarkerek vizsgálata helyett egyetlen méréssel képes lehet kimutatni az emberi vérben jelen lévő valamennyi molekulatípus koncentrációjának változását. Krausz Ferenc magyarországi vizsgálatokra hivatkozva jelentette be, hogy az infravörös molekuláris ujjlenyomat a következő generációs molekuláris diagnosztika egyik sarokköve lehet, és ez éves vértesztekkel utat nyithat az emberi közösségek egészségének átfogó vizsgálatára és a betegségek megelőzésére.
A magyar tudós végül bejelentette, hogy Nobel-díjának összegével az ukrajnai frontvonal közelében fekvő Marhanec település 10. számú líceumát fogja támogatni. "Ahogy mindenkinek az ottani gyerekeknek is joguk van álmaikat megvalósítani" - zárta beszédét Krausz Ferenc.
SZTEinfo
Borítókép: Újszászi Ilona
