Prof. Dr. Kónya Zoltán: Új kiválósági támogatásokat és pályázatokat indít kutatóinak a Szegedi Tudományegyetem

– Mit tervez az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ a következő időszakra?

– Az IKIKK azzal a céllal alakult, hogy támogassa a Szegedi Tudományegyetem kiválósági kutatásait, vagyis összegyűjtse és felkarolja az egyetem legkiválóbb kutatóit és projektjeit. Az IKIKK-ben az ötletek és projektek hatékonyabb támogatása érdekében különválasztottuk ezt a kutatási kiválósági részt a karok oktatási munkájától. Van elfogadott kiválósági finanszírozásunk, a következő 4 évben több mint 8 milliárd forintot fogunk a kiválósági támogatásokra fordítani. Olyan formát szeretnénk adni ezeknek támogatásoknak, hogy a szegedi egyetem kutatói számára látható legyen, a következő 10-15 évben előrejutási lehetőségük lesz az egyetemen belül. Az IKIKK-ben azokat a kutatókat is szeretnénk megszólítani, akik jelen vannak ugyan az egyetemen, de források hiányában még nem tudták kidolgozni kutatási ötleteiket. Az egyetem nem csak nemzetközi topkutatóinak szeretne még több pénzt adni, hiszen ők maguk is hoznak eleget a pályázataikkal, hanem azokat szeretnénk támogatni, akik tehetségesek, de még nem tudtak előre lépni. A kiválóságnak sok ága van, és ha a kutatás és innováció ösztönzése elkezdi átjárni az egyetem szövetét, az a hallgatótól az egyetemi tanárig mindenkinek hatni fog a munkájára.

– Régóta ismert jelenség, hogy a jó fizetést kínáló diplomák tudományterületén csökken a PhD-hallgatók száma. Milyen kiválósági PhD-támogatásokat tervez a Szegedi Tudományegyetem?

– Először is a következő félévtől, vagyis 2023 szeptemberétől minden nappali tagozatos PhD-hallgatónak megemeljük 40-50 ezer forinttal az ösztöndíját. Hogy pontosan mennyivel, azt később tudjuk majd megmondani. Ezen felül a nappali tagozatos PhD-hallgatók a következő félévtől kiválósági alapú ösztöndíjemelésre is pályázhatnak majd. A pályázható támogatásban szeretnénk legalább 2 kategóriát nyitni: kiváló és kiemelkedő-hallgatóknak. Az elérhető támogatás várható összege akár 100 ezer forint lehet majd. Úgy számítjuk, erre a támogatásra minden második-harmadik doktorandusz hallgató sikerrel fog pályázni. Mindent egybevetve a jövőben akár havi 400 ezer forintos PhD-ösztöndíjat is el lehet majd érni a Szegedi Tudományegyetemen.
Bizonyos karok pedig még ezen túl is jelezték, hogy maguk is szeretnének PhD-ösztöndíjat alapítani. Az orvoskarnak van bevétele az idegen nyelvű oktatásból és a gazdaságtudományi kar bevételei is komolyak. Ezek éppen azok a tudományterületek, amelyeken a PhD-hallgatók száma nagyon fogy, mert erős a gazdaság elszívó ereje. Orvosi diplomával nem túlságosan vonzó kilátás 140 ezer forintért az egyetemen maradni, a gazdaságtudományi kar diplomájával pedig a végzés után rögtön lehet gazdasági jellegű, akár középvezetői állást szerezni.
A fentiek mellett folytatni szeretnénk a Szegedi Tudományegyetemen tavaly indított saját belső OTKA-jellegű pályázatunkat. Ezzel a támogatással a kutatói életpálya megkezdését segítjük olyan fiatal és szenior kutatók esetében, akiknek nincs OTKA-pályázatuk, de mi látjuk bennük a tehetséget és a kutatási tervükben a fantáziát.
Végül pedig arra is van tervünk, hogy az egyetem PhD-hallgatóinak támogatást biztosítsunk nemzetközi konferenciákon való részvételhez.

– Milyen kutatói jövőképet szeretne mutatni a Szegedi Tudományegyetem a leendő PhD-hallgatóinak?

– Először is jussunk vissza arra a szintre, hogy a hallgató megfontolhassa a diploma átvétele előtt, hogy akar-e az akadémiai pályán maradni. Jelenleg annyira alacsony a PhD-ösztöndíj összege, hogy a hallgatók jelentős részében fel sem vetődik komolyan a doktori fokozat megszerzése. Szóval, előbb érjük el, hogy érdemben megfontolhassa minden hallgató a maradást. Természetesen nem szeretnénk olyan hallgatókkal doktorit csináltatni, akik már mennének dolgozni. Viszont lépnünk kell, ha a hallgató csak azért nem szerez doktori címet, mert az akadémiai szférában nem látja a megélhetését. Ezt a célt szolgálják a már említett PhD-támogatási formák. Itt hadd tegyem hozzá, hogy az akadémiai pályát nemcsak több fizetéssel, hanem a kutatói munka minőségét ösztönző támogatásokkal, például a kiváló publikációk jutalmazásával is szeretnénk segíteni.

– Minek alapján tekintenek majd kiválónak egy publikációt?

– A Szegedi Tudományegyetem finanszírozási szerződésében teljesítménymutatóként szerepel a D1, Q1 és Q2 publikációk száma – szeretnénk oktatóinkat/kutatóinkat ösztönözni ilyen kiemelt publikációk megjelentetésére. A kiváló publikációk díjazását is 2023. szeptemberétől szeretnénk bevezetni. Az egyetem vezetése már elfogadta a támogatási irányt, a célra pénzt tettünk félre, így remélem, nem lesz akadálya, hogy a következő félévben ezt a pályázatot is kiírjuk.

– Hogyan ítélik majd meg a bölcsészet- és társadalomtudományi területek publikációit, hiszen itt a minőséget nem csak a Q1 és D1 paraméterrel lehet mérni?

– Valóban, jelenleg az egyetemen a Q1 és D1 publikációk 95 százaléka a természettudományi és az élettudományi területről származik. A Q1 és D1 világos fogalmak, mindenki egyformán érti őket a bölcsészet- és társadalomtudományban is, de azt el kell ismerni, hogy az ottani publikációk egy része nem szakcikk, hanem könyv és monográfia. Sajnos bármilyen jó tudományos minőségű könyvről legyen szó, jelenleg a magyar egyetemi finanszírozási rendszer ezt a publikációs formát nem veszi figyelembe. A Szegedi Tudományegyetemen azonban úgy döntöttünk, hogy a magas minőségű könyvpublikációk kiválóságát is díjazzuk majd. Ha példul Gyenge Zoltán professzor úr könyvet jelentet meg Søren Kierkegaardról a L’Harmattan kiadónál, az ugyanúgy kiemelkedő minőségnek számít, mint mondjuk egy orvos vagy természettudós D1-es publikációja. Érdekünk, hogy az egyetemen ugyanaz a nívókultúra érvényesüljön minden tudományterületen.

– A kiválósági támogatási rendszer mellé elkészülnek és nyilvánosak lesznek az egyes tudományterületek kiválósági kritériumai is?

– Igen, de erről részleteket még nem mondanék, mert jelenleg is dolgozunk rajta. Úgy tervezzük, a kiválósági szempontrendszer összhangban lesz a finanszírozási szerződéssel, de tekintettel lesz a Szegedi Tudományegyetemnek azokra a tudásterületeire is, amelyeket a finanszírozási szerződés nem honorál. A szempontok nem felső döntés alapján alakulnak ki, hanem alulról építkezve. A tudományterületek doktori iskoláira bíztuk, hogy javasoljanak kritériumokat. A bölcsészettudományban például jellemzően könyvet, monográfiát írnak, de természetesen a Q1, D1-es publikációk is fontosak lesznek. Az informatikusoknál a publikáció írása mellett gyakori, hogy konferenciakiadványokban közölnek, mert az ő tudományterületük gyorsaságát így tudják követni. 19 doktori iskolánk van, ami kis túlzással 19 féle kritériumrendszert fog eredményezni, bár azért a kémia, biológia, fizika vagy a négy orvostudományi doktori iskola rendszere jobban fog hasonlítani egymásra. Mindegyik területen döntő lesz az output, a kutatás kimeneti terméke, vagyis elsősorban a cikkek, könyvek száma és publikációs minősége, ugyanakkor fontos lesz az outcome, az eredmény is, vagyis a cikkekre való hivatkozások száma és minősége. Ezek együtt adnak képet a tudományos munka hatásáról. Ha a cikket minőségi kiadó fogadta el, az tulajdonképpen a kutatás kiválóságát jelzi, ha pedig sokan hivatkozzák, az azt jelenti, hogy tudományos érdeklődést váltott ki a téma, amellyel foglalkozunk. Úgy látom, a minőségi mutatók 90 százalékát könnyű lesz összegyűjteni, a fennmaradó 10 százalék viszont vitatott lesz. Ami a monográfia és könyv típusú publikációk minőségi feltételeit illeti, ezen feltételek kidolgozására is felkértem humántudományi területről kutatókat; példaként mondom, hogy a bölcsészeti és társadalomtudományi könyvek esetén a kiadó minőségét és a kiadvány hosszát valószínűleg figyelembe vesszük majd. E mércénél a többi karokon megírt könyveket sem szabad majd elfelejteni.

– Van-e feszültség az IKIKK-ben a több pályázati lehetőséget elnyerő tudományterületek és a gyengébben finanszírozottak között?

– Hadd foglaljam össze az IKIKK előtörténetét; látni fogja belőle, hogy nem volt közömbös számunkra egyetlen tudományterület sem. Az IKIKK elődjét Kemény Lajos professzor tudományos rektorhelyettesként hozta létre azért, hogy gyorsítósávot biztosítson a kiemelkedő pályázatoknak. Interdiszciplináris Kiválósági Központ volt a neve, de csak 2017-ben lett feltöltve, amikor kiírtak egy Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) nevű pályázatot, amelyhez meg kellett határoznunk az egyetem kiválósági témáit az MTMI, vagyis a műszaki, természettudományos, matematika és informatika területeken. Az egyetem, még Szabó Gábor professzor rektorsága alatt 5 kiválósági területet határozott meg: a transzlációs medicinát Kemény Lajos professzor vezette, a gyógyszertudományt a néhai Fülöp Ferenc professzor, a fotonikát Szabó Gábor, a smart rendszereket Gyimóthy Tibor professzor, az anyagtudományt pedig jómagam. Erre nyertünk 4 milliárd forintot. Azóta több egyetem próbálja átvenni ezt a rendszert, nem véletlenül. Ama pályázatban még az volt a kiírás, hogy csak MTMI területre lehetett pénzt kiadni; mi azonban akkor is tudtuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem bölcsészet- és társadalomtudományi kiválóságát is képviselnünk kell. A modellváltás után megjelent Tématerületi Kiválósági Program (TKP) pályázaton a társadalomtudományi és bölcsészettudományi kompetenciaközpontunk is pályázatot adott be, amivel nem nyertünk. Ennek ellenére az egyetem vezetése 2020-ban úgy döntött, hogy ezt a pénzt saját forrásból a humántudományi kiválósági kutatás rendelkezésére bocsátjuk. Az IKIKK-en belül ekkor hoztuk létre a Humán- és Társadalomtudományi Klasztert, amelybe az egyetem 560 milliót tesz a következő 4 évre. A természet- és élettudományok klaszterei a pénzeik nagy részét behozzák a pályázataikból, ezeknek nem kellett plusz pénzt adnunk, ott csak a rendszert kellett felépítenünk. Azt azonban beláttuk, hogy a humán kutatások területén közel sincs annyi pályázati és forráslehetőség, ezért itt az egyetemnek kell kiegyensúlyoznia a finanszírozást.

– Gesztusnak szánták?

– Nem gesztusnak tartjuk, ez több annál. Szabó Gábor professzor még rektorként elmondta, és a mostani vezetés is úgy gondolja, hogy bármilyen finanszírozási szerződésünk is van, nem csak ennek alapján fogunk élni. Minden egyetemnek különbözik valamennyire a finanszírozási szerződése; nekünk meg kellett adnunk a műszaki, a természettudományi, az informatikai, a gazdaságtudományi és az élettudományi területet, amelyeken kiemelten figyelik a hallgatói létszámot. Ezek között nincs ott a bölcsészet- és a társadalomtudomány vagy a művészettudomány. Hanem, ahogy Szabó Gábor szokta mondani, a szegedi egyetem 100 éve is itt volt, és száz év múlva is itt lesz, amikor már egészen más lesz a finanszírozás. Nem tehetjük meg, hogy bármilyen tudományterületet kiemelünk a másik elé. Hiába van tízszer akkora finanszírozása egy orvosi kutatásnak, akkor is megfelelően kell finanszírozni a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatásokat. Jut eszembe, szeptembertől doktori iskolát fogunk alapítani a BBMK-n. Hosszabb ideje keressük a módját Dr. Nátyi Róbert dékán úrral, hogy összejöjjenek hozzá a minimumkövetelmények. Ez nem is olyan egyszerű, az országban csak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának és Pécsnek van művészeti doktori iskolája.

– Ön is érzékeli, hogy másképp élik meg az alacsonyabb finanszírozású kutatócsoportok a „pénzzuhatagot”, amit a többiek kapnak?

– Én, ugye kémiával foglalkozom, TTIK-s vagyok, látom, hogy most két nagy terület van, amelyre a világ pénze is elkölthető: az IT és az orvostudomány. Már a kémia is lemaradó területnek számít, még a természettudományi területen belül is. A fizika és az informatika jóval nagyobb területeket hódít, és jön fel a földtudomány a geoinformatikával, a Föld megfigyelése az űrből, valamint a biológia és az agykutatás is sikertéma. Nos, a bölcsészek még a kémiát is úgy nézik, mint amelyik sok pénzt kap hozzájuk képest. Elismerem, vannak ilyen szintek, és ez ellen nem tudunk tenni, mert a világ az mégiscsak a világ, és nem mehetünk teljesen más irányba, mint amerre az megy. Kötelességünk azonban, hogy az általános adottságok közepette a saját egyetemi kiválóságaink teljes skáláját figyelembe vegyük. Nyilván, más-más mennyiségű pénz kell: pl. Tamás Gábor nemzetközi hírű agykutatónk egy 5 millió forintos kutatási támogatással nem tud mit kezdeni, mert az ő területén 50 milliónál kezdődik az összeg, amivel megmozdulhat: más a technológia, mások a bérek. Informatikust egymilliós fizetés alatt nem tudunk idehozni, mert egy kis cégnél is kap ennyit. A bölcsészeknél viszont 5 millió forint dologi költség már jelentős összeg egy kutatócsoportnál.

– Dologi, fenntartási költségekre is lehet támogatást kérni az IKIKK-ben?

– Ez is hozzátartozik a kutatói kiválósági munka segítéséhez. Az elmúlt évekig nem volt lehetőség arra, hogy a kutatócsoportok a műszervásárláshoz fenntartási költségre is pályázzanak: a pályázatok jó része nem engedett ilyen költséget. Márpedig a műszereket megvenni mindig egyszerűbb, mint fenntartani. Egy szerver pl. 10 millióért megvehető, de aztán folyamatosan fejleszteni kell, különben elavul, ráadásul mellé kell tenni a support szolgáltatás díját is. Ezért a műszerek fenntartására is terveztünk pályázatot kiírni.

– Az IKIKK rendszeres támogatásain kívül lehet-e egyedi pályázatot is beadni a kiválósági központhoz?

– Az IKIKK a kiválóság egyablakos rendszere, vagyis ide bármikor lehet egyedi kutatási projekttel támogatásért fordulni. Tegyük fel, hogy van egy projekt, amelyhez a kutatónak 30 millió forintra lenne még szüksége, hogy eljusson a céljáig. Ilyenkor pályázhat az IKIKK kiválósági támogatására. Az elbírálásának megvan a maga rendes menete: megnézzük, melyik technológiai megvalósulási szinten áll a projekt, megnézzük, a kutató hová juthat el ezzel a pénzzel. A stratégiai főigazgatóságon megvizsgálják a projektben rejlő szabadalom lehetőségét, kiértékelik, hogy tényleg újdonság-e, amit a kutató kitalált. Ezt az újdonságkeresést saját adatbázisainkban, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal segítségével is el tudjuk végeztetni. Amennyiben valóban újdonság és piaci potenciál is van benne, az egyetemnek most már van arra saját forrása, hogy a fejlesztést akár saját hatáskörben megvalósítsa. Az SZTE Proof of Concept alap formájában pedig arra az esetre is van támogatásunk, ha a kutatónak már csak pár millió forint kell, hogy az elgondolása működőképességét bizonyítsa és akár céges érdeklődést is felkeltsen. Ilyenkor az egyetem 10-12 millió forintig saját forrásából tud pénzt tenni a projektbe.

– A Szegedi Tudományegyetemen 2000 kutató dolgozik. Mennyire ismeri az IKIKK az egyetem összes kutatói kompetenciáit?

– Az IKIKK része az is, hogy készítjük az egyetem teljes kompetenciatérképét; ez megmutatja majd, hogy melyik területen, hol van kiválósági kutatás az egyetemen. Egészen praktikus haszna lesz. Amikor az egyablakos rendszerben egy cég üzleti ajánlattal keresi meg az egyetemet, az ajánlat a tudományos rektorhelyetteshez és a stratégiai főigazgatóhoz fut be először. Egy jól működő kompetenciakeresőből a megfelelő kulcsszavak alapján megtaláljuk a lehetséges egyetemi partnereket, és egy rövid megbeszélés után meg is tudjuk adni a választ a cégnek. Az adatbázison még dolgoznunk kell, az évek során különféle projektekben kialakított kisebb adatbázisokat egyesítjük. A felmérés folyik, és ezúton is hadd biztosítsam a kutatókat, hogy nem egyszerű adminisztratív adatbázisgyűjtésről van szó: ezen az úton akár üzleti projektet, pénzt tudunk hozni a munkájukhoz. Azt reméljük, hogy május táján ismét megjelennek a legutóbb a tavaly év közepén kiírt GINOP és piaci K+F+I fejlesztési pályázatok. Ezekben pedig gyakori, hogy piaci szereplők keresnek egyetemi partnert. Jelenleg jól ismerünk kb. 50-100 kutatót, ők azok, akik „jobban” látszanak, és legtöbbször hozzájuk kerül a projekt, mert őket ismerjük; de biztos, hogy van a 101-ik és 102-ik hozzáértő kutató is, akiket a kompetenciatérképről meg tudunk majd keresni.

– Az IKIKK lényegében kiemeli a karokról a kiválósági kutatásokat és ezeket fokozottan finanszírozza. Milyen hatása lesz ennek az oktatás minőségére?

– A Szegedi Tudományegyetemen az oktatás és a kutatás aránya nagyjából 50-50 százalék, ez egy ésszerű arány, amelyik egyetemnél eltolódik, az lekerül az egyensúlyi pályáról. Alapvetően ugyanis az új tudás úgy kerül át az oktatásba, hogy az egyetemi oktató, aki kutató is párhuzamosan, a kutatás eredményét másnap már elmondja a hallgatóinak. Ez minden tudományterületen így van; ha kutatási pénzekhez jut egy professzor, abból a hallgatói is részesülnek. A kutatás hatása az oktatásra nem látványos dolog, nem kísérik színpadias bejelentések, de alapvető tényező a képzés színvonalában. Másik kérdés, hogy a két terület finanszírozása milyen. Az egyetem általános finanszírozási szerződésének nagy része az oktatásra vonatkozik. Olyan indikátorok vannak benne, mint a hallgatói létszám vagy a lemorzsolódás csökkentése; de ezekről csak az gondolja, hogy pusztán oktatási mutatók, aki nem ismeri az egyetemi ismeretátadást. Mi hisszük, hogy a kiválósági kutatás támogatásával javítjuk az egyetemi oktatást is.

Panek Sándor

Borítókép: Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes, az SZTE IKIKK vezetője (Fotó: SZTE)