Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Ma van a Nyelvek Európai Napja. A Szegedi Tudományegyetem leginkább érintett szervezeti egysége, az Idegennyelvi Kommunikációs Intézet, az „IKI20” rendezvénysorozattal teszi emlékezetessé a 2022/2023. tanévet. Évente átlagosan 1500 órányi nyelvoktatást biztosítanak hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. Az elmúlt két évtizedben több, mint tízezren tettek sikeres nyelvvizsgát az SZTE IKI-ben. A világnyelvek mellett időnként egészen egzotikus, ritka nyelveket is lehet tanulni az intézet munkatársaitól.
Az SZTE Idegennyelvi Kommunikációs Intézet (IKI) a jogelőd intézmények (JATE, SZOTE, JGYTF, SZÉF) Idegennyelvi Lektorátusainak integrálásával jött létre 2002. január 1-én több, mint 60 fős tanári létszámmal. A 2007-ben bekövetkezett egyszeri nagy leépítés után a nyelvtanárok létszáma a felére csökkent, jelenleg pedig 19 nyelvtanári státuszuk van. Eredetileg 4 helyszínen (JATE Irinyi épület, SZOTE Magatartástudományi Intézet, JGYTF Hattyas sori épület, SZÉF Mars téri épület) működött az Intézet, azután az SZTE Irinyi épületébe, majd jelenlegi helyére, a Honvéd tér 6-ba költözött. Termeikben internetelérés, okostábla és kivetítési lehetőség segíti a hatékony nyelvelsajátítás folyamatát.
Az Intézet célja, ahogyan az integráció előtt működő egységeké is, az SZTE-hallgatók általános és szaknyelvi fejlődésének segítése, nyelvvizsga-előkészítő kurzusok tartása képzési programokban kötelező tárgyakként, és szabadon választható formában is. Szaknyelvi kurzusaik kreditesek az érintett szakok hallgatói számára, és általános nyelvi kurzusaik is kreditesek az SZTE SZAOK-on és a Fogorvostudományi Karon.
Az ELTE Origó (korábbi nevén Rigó utcai) nyelvvizsga már jóval 2002 előtt az Idegennyelvi Lektorátuson működött, tehát a nyelvvizsgáztatás mindig nagyon fontos szerepet töltött be az Intézet életében. Ez az utóbbi 20 évben nagymértékben felerősödött. Voltak olyan évek, amikor 11 féle nyelvvizsgát szerveztek.
Az Intézetben mindig hangsúlyos volt a hallgatók és SZTE-dolgozók nyelvtanulásának minél hatékonyabb segítése, amelyben az utóbbi években egyértelmű az eltolódás az általános nyelvóráktól a szaknyelvek felé. Szabadon választható kredites formában, és képzési programok részeként is tartanak szaknyelvi órákat. Az érkező hallgatók nyelvi szintje is fokozatosan emelkedő tendenciát mutat. Ma már – elsősorban angol nyelvből – sokkal nagyobb az érdeklődés a C1 szintű kurzusok iránt, ami 20 évvel ezelőtt még csekély mértékű volt.
Egyetemi oktatók számára is szerveznek nyelvi képzéseket. A nemzetköziesedés, az egyetem nyitottabbá válása azt is eredményezte, hogy sokkal több külföldi hallgató jár nyelvórára, mint korábban, akik jellemzően az angoltól eltérő nyelveket tanulják az Intézet nyelvtanáraitól. Az ő integrálásuk a csoportokba mindig nagyon szép feladat, kifejezetten jól együtt tudnak működni egymással és a magyar ajkú hallgatókkal.
Az oktatott nyelvek összetétele némiképp változott az évek folyamán. Az angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz hosszú évek óta az alapkínálatukba tartozik, de sok éven keresztül, jóval 2002 előtti időktől örökölve latint is oktattak. Kari kollégák a mai napig tartanak szlovák, szerb, horvát, kurzusokat is az IKI kódjai alatt. Voltak észt, finn nyelvet tanuló hallgatóik, szintén kari kollégák munkájának köszönhetően. Egy vendégoktató 2 féléven át tartott indonéz kurzust, aminek eredményeképpen két hallgató is ösztöndíjasként tanult Indonéziában.
- 2006-ban a Dr. Demeter Éva vezette Idegennyelvi Kommunikációs Intézet rendezte a SZOKOE-konferenciát, amelyet idén szintén az SZTE egyik egysége, a SZTE SZAOK Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoport rendez online formában. 2014-ben indult el a Nyelvi Kavalkád című programunk, amellyel lehetővé szerettük volna tenni a hallgatók számára, hogy kötetlen formában élvezzék a meglévő nyelvtudásukat, és játékos formában gyarapítsák azt. A rendezvénnyel 2016-ban elnyertük az Európai Nyelvi díjat, ami nagyon rangos elismerésnek számít a nyelvtanítással foglalkozó intézmények körében. Legjobb nyelvtanáraink, szervező kollégáink évről évre Rektori Elismerő Oklevélben részesülnek, a 2013-at megelőző években intézetvezetőként dolgozó Tasné Dr. Szalacsek Margit mestertanári fokozatot szerzett. Hogy nem csak Intézeti összehasonlításban végezzük jól a munkánkat, bizonyítja, hogy spanyol szakos kollégánk, Hohl Zsuzsanna két évben is elnyerte a GTK-n a legjobb digitális oktatónak járó díjat, az Arany Diót. Nyelvvizsgahelyként is kiválóan működünk, aminek bizonyítéka a 2019-ben a magyarországi vizsgahelyek közötti vizsgázói létszámok és vizsgázói elégedettség alapján elnyert Arany Rigó-díj – emelt ki néhányat az elmúlt évek mérföldkövei közül Lévai Judit, az SZTE IKI intézetvezetője.
2006 és 2022 között átlagosan 400 kurzust tartottak évente, ami 1400-1500 órányi oktatásnak felel meg. A nyelvvizsgázók száma több tízezer lehet. Egy Origó vagy telc vizsgán egy-egy vizsgaidőszakban egy-két nap leforgása alatt 80-100 vizsgázót fogadnak írásbeli, beszédértés és szóbeli nyelvvizsgán. Ez évente csak ebből a két legnépszerűbb vizsgából 1200-1300 vizsgázó. A szaknyelvi vizsgáik ennél kisebb létszámot mozgatnak, de vizsgaidőszakonként 50-60 jelölt azokon is megfordulhat.
Nem akkreditált vizsgáik közül ma a PhD nyelvvizsga népszerű, évente 120-150 PhD-hallgató teszi le. Már zajlanak az IKI20 rendezvénysorozathoz kapcsolható pályázatok, amelyeket online felületen hirdettek meg. A pályázatok nyitottak bármely egyetemi polgár számára. A feladatok elvégzésével és beadásával IKI20-pontokat gyűjthetnek az érdeklődők , és részt vesznek a díjakért folytatott küzdelemben is. A pályázatok egy része kapcsolódik az SZTE+ kihíváshoz is. A Nyelvi Kavalkádhoz hasonló programot 2023. április 20-ra terveznek, amikor az Intézet épületében személyesen lehet részt venni a programokon, és a végső eredményhirdetésre is akkor kerül sor.
- Mindenképpen nagy eredmény, hogy a Szegedi Tudományegyetem eddig is fontosnak tartotta az Intézet fenntartását, és nagyon bízom benne, hogy ezután is így marad, mert ha lehet, még nagyobb szükség lesz a felsőoktatásban megadni a nyelvtanulás lehetőségét a hallgatóknak. Mi ezért dolgozunk, ezért tartunk lépést a szakmai, módszertani változásokkal, ezért veszünk részt erősödő intenzitással az Erasmus+ programban, ezért fogadunk örömmel vendégoktatókat, vagy veszünk részt hasonló programokban külföldön – zárta gondolatait Lévai Judit.
SZTEinfo
Fotó: SZTE IKI
