Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A rák és a SARS-CoV-2 elleni, az mRNS-alapú technológián alapuló vakcinák fejlesztőjeként végzett úttörő munkájáért kapta meg a Német Immunológiai Díjat a biokémikus Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, valamint a BioNTech céget alapító két orvos, Uğur Şahin és Özlem Türeci. A kitüntetést 2022. szeptember 7-én, a német és az osztrák immunológiai társaság hannoveri kongresszusa nyitányán adták át a három tudósnak.
Több évtizedes és élvonalbeli kutatómunkát ismert el a Német Immunológiai Társaság azzal, hogy a 2022-es „Deutscher Immunologie-Preis” elismerést, megosztva, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorának, Karikó Katalinnak, valamint a BioNTech alapítói és kutatói közül Uğur Şahinnak és Özlem Türecinek adta.
A HÍRVIVŐ RNS SOKOLDALÚSÁGA
A hírvivő RNS-biológia és a tumorimmunológia területén a rákos sejtekre specifikus antigéneket kódoló mRNS-vakcinák létrehozásával évtizedek óta foglalkoznak a tudósok. Ezek a kutatói erőfeszítések adták az mRNS-alapú Covid-19 elleni vakcinák kifejlesztésének alapját – hangsúlyozza a Német Immunológiai Társaság (DGfI). A Német Immunológiai Díj legújabb díjazottjai nevének nyilvánosságra hozatalakor, 2021. október 1-jén is kiemelték: a Karikó – Şahin – Türeci hármas évek óta szorosan együttműködik. A tumorvakcináció területén, például a melanóma, a „fekete bőrrák” esetében végzett úttörő munkájuk és kiváló eredményeik nélkül nem lett volna lehetséges a koronavírus elleni modern, mRNS-alapú oltóanyagok gyors kifejlesztése.
A 2022-es „Deutscher Immunologie-Preis” elismerést az immunológia aktuális témáival foglalkozó hannoveri kongresszus nyitányán, 2022. szeptember 7-én adták át a három tudósnak.
Hangsúlyt kapott a konferenciáról szóló németországi híradásokban is, hogy „a BioNTech alapítói és kutatói, Özlem Türeci és Uğur Şahin, valamint a tudós Karikó Katalin” a rákkutatásban szerzett érdemeiért kapta a Német Immunológiai Társaság díját. A tudósok elképzelése szerint a beteg immunrendszere a védőoltás segítségével legyőzi a rákot. Példaként említették a prosztata és más szervek rákos betegségét. A kutatók a személyre szabott rákterápiát fejlesztik.
Az új terápia ötlete az egyik központi témája a szakemberek Hannoverben rendezett kongresszusának. A Német Immunológiai Társaság (DGfI) és az Osztrák Allergológiai és Immunológiai Társaság (ÖGAI) 2022. szeptember 7-10. közötti rendezvényén különféle betegségek, például az allergia, az autoimmun betegségek, rák elleni terápiákról esik szó. A szervezők célja, hogy hidat építsenek az alapkutatások és azok klinikai alkalmazásai között annak érdekében, hogy az immunmechanizmusokkal kapcsolatos ismereteket a lehető legközvetlenebbül alkalmazzák a kutatók és az orvosok a különböző immunterápiák fejlesztésében és az immunhibák korrigálásában. A konferencia mottója: „Az alap és a klinikai immunológia találkozása”.
DIÓHÉJBAN A TUDÓSOK TELJESÍTMÉNYE
Karikó Katalin méltatásában kiemelték: az mRNS-építőelemek módosításával és stabilizálásával kapcsolatos széleskörű ismereteivel járult hozzá ahhoz, hogy azok ne bomoljanak le már azelőtt, hogy az immunrendszer egyáltalán aktiválódna.
Életútja ismertetőjében hangsúlyt kapott, hogy a Szegedi Tudományegyetemen tanult. A doktori cím megszerzését követően az Egyesült Államokba ment, ahol – többek között – a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozott. Ottani, a nukleozidok – az mRNS molekula építőköveinek – módosításával kapcsolatos felfedezései tették lehetővé, hogy az mRNS-sel kódolt üzenet a szervezetben ne váltson ki immunválaszokat. Munkájának eredményei döntő mértékben járultak hozzá a Covid-19 pandémiát megfékező modern, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséhez.
A rák immunterápiájához használt mRNS-alapú vakcinák farmakológiai és immunológiai optimalizálásában szerzett tapasztalatait hasznosította Özlem Türeci és Uğur Şahin, amikor a SARS-CoV-2 vírus elleni, rendkívül hatékony mRNS-vakcinajelöltek kifejlesztésén is dolgozott.
Életútjuk vázlatában szerepelt, hogy a németországi egyetemeken végzett két orvos kutatói teljesítményét 2005-ben Georges Köhler-díjjal ismerte el a DGfl. Mindketten a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem munkatársai. Kiemelték azt is, hogy – korábbi biotechnológiai cégalapítói tapasztalataikra is támaszkodva – 2008-ban – más tudósokkal együtt – létrehozták a Biopharmaceutical New Technologies, röviden BioNTech nevű vállalatot.
2013 és 2022 között együtt dolgozott a 2022-es „Deutschen Immunologie-Preises” elismerést elnyert három kutató.
AZ IMMUNOLÓGUSOK KITÜNTETÉSEI
A „Deutsche Immunologie-Preis” a Német Immunológiai Társaság (DGfI) legmagasabb tudományos kitüntetése.
A 2016 óta általában kétévente ítélik oda a 10.000 euróval dotált kitüntetést. A Német Immunológiai Díjjal olyan nemzetközileg elismert személyiségeket tüntetnek ki, akik kiemelkedő kutatási eredményeikkel hozzájárultak az immunológiai alapelvek tisztázásához, illetve az alapkutatás klinikai alkalmazásba történő átültetéséhez.
A Német Immunológiai Díj az Avery Landsteiner-díj utódja, amelyet a DGfI 1973 és 2014 között a marburgi Behringwerke AG és a CSL Behring GmbH támogatásával ítélt oda. 2020 óta a Német Immunológiai Díjat az AbbVie Deutschland biofarmáciai vállalat támogatása teszi lehetővé.
A díjról döntő, 1967-ben alapított Német Immunológiai Társaság (DGfI) több mint 2300 tagja aktívan részt vesz az alapkutatásban vagy a klinikai immunológiában.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Forrás: https://dgfi.org/
Fotó: www.ndr.de; Uwe Dettmar, K. K.
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
