A felejtés betegsége

Kevesen tudják, hogy a magyar csodacsatárt, a legendás Aranycsapat olimpiai bajnoka és vb-ezüstérmes kapitányát Puskás Ferencet is 2000-től Alzheimer-kórral kórházban kezelték. De olyan világhírű emberek is ebben szenvedtek, mint Ronald Reagan, Peter Falk vagy Charles Bronson. A betegséget egyelőre nem lehet gyógyítani, a kor lefolyását lassítani viszont igen.

A Nemzetközi Alzheimer Társaság a WHO támogatásával 25 évvel ezelőtt, 1994-ben nyilvánította szeptember 21-ét az Alzheimer-kór világnapjává. A világnap alkalmával évente ismétlődő programsorozatot is életre hívott a kezdeményezés, amihez 2017-ig már 84 ország csatlakozott. A világnaphoz kapcsolódva először 2012-ben hirdették meg és azóta minden év szeptemberében megszervezik az Alzheimer-világhónap eseménysorozatait a világ számos országában. A magyarországi programokhoz 2019-ben a Szegedi Tudományegyetem is csatlakozott.

A II. Alzheimer Tudományos Nap képgaléria

Jelenleg hazánkban 200-300 ezer beteg érintett évente a betegségben. Puskás Ferencet, a magyar csodacsatárt a halála előtti években Alzheimer-kórral kórházban kezelték. Nem tudni, hogy a betegséget pontosan mikor fedezték fel nála, de 2000-től kezdve már egyre gyorsuló ütemben romlott az egészségi állapota, és ezt még az akkori legfejlettebb, igen drága kezelések sem tudták lassítani. Az Alzheimer-kórral folytatott küzdelmében két régi szövetségese támogatta: felesége végig mellette volt és ápolta, valamint egykori madridi csapattársa, a szintén zseniális Di Stéfano.

– Ne gondoljuk, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő beteg nem tudta, hogy nincs ott vele a hozzátartozója, ugyanis a kórral küzdők pontosan tudják, hogy szeretve vannak-e. A legfontosabb a betegség kezelése szempontjából, hogy tiszteljük és megőrizzük a beteg méltóságát – hívta fel a figyelmet Héderné Dr. Berta Edina az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja.

A járványhelyzet a tudományos találkozóknak is gátat szabott, és a sok idős, a felejtés betegségében szenvedőt vett el a hozzátartozóktól, valamint megfosztotta a családtagokat attól a lehetőségtől, hogy elköszönjenek a kórházban lévő szerettüktől. A tudományos nap célja a társadalom, a lakosság figyelmének felhívása a korai felismerés jelentőségére, hiszen ezzel megelőzhető az erőteljes állapotromlás.

– Az Alzheimer-kór a demencia egyik leggyakoribb formája, jelenleg Európában körülbelül 7 millió embert érint évente, ami pedig kevesebb fókuszt kap, hogy betegek mellett a hozzátartozókat is. Ez a progresszív degeneratív betegség nemcsak a beteget érinti, hanem az egész családot is, ezért ezek a rendezvények, erősítik a társadalmi összefogást betegséggel élők körülményeinek javítására – hangsúlyozta Héderné Dr. Berta Edina, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja.

Az Alzheimer hónap célkitűzése, hogy világszerte felhívja a figyelmet a kór és más demenciák terjedésének veszélyére, a tévhitek eloszlatásának és a társadalmi összefogásnak szükségességére.

Az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja azt is kiemelte, hogy a betegek viselkedési tüneteit a kielégítetlen szükségletek okozzák, például a kóborlást vagy a pakolászást az is okozhatja, hogy unatkoznak, túl egysíkúnak érzik a mindennapokat. Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatosan figyeljünk az érintett hozzátartozóink szükségleteire.

A demencia korai felismerése nemzetközi egészségügyi prioritás. A korai diagnózis feltétele, hogy ismerjük a kockázati tényezőket, és kedvezően tudjuk befolyásolni azokat. Ilyen tényező például az életmód, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, és a szellemi és fizikai aktivitás hiánya. A diagnózis utáni terápia célja pedig a kognitív tünetek javítása, a betegség progresszivitásának lassítása, a legoptimálisabb életminőség elérése.

SZTEinfo - Kovács-Jerney Ádám

Fotó: Bobkó Anna