Szeged fiatal költői köztünk élnek, és nem is olyan rég még ugyanazokat az egyetemi vagy akár kocsmai padokat koptatták, mint a jelenlegi egyetemisták. Ezeknek a kortárs költőknek a verseivel és visszaemlékezéseivel színesítve tartott sétát Monostori András, idegenvezető, érintve a szerzők számára meghatározó helyszíneket. Költészet és valóság, mások verseibe öntött és saját emlékeink kíséretében jártuk be Szeged utcáit az Őszi Kulturális Fesztivál programján. Kovács Pál beszámolója.
A séta az egyetem Dugonics téri épületétől indult, ez a pont szolgált az első helyszínként is. Ezt követően minden állomáson egy szegedi kortárs költő bemutatására került sor, majd néhány gondolat, és egy vers felolvasása következett. Az út során öt költővel ismerkedhettünk meg, három-három helyszínen. A szerzők viszont nem csupán „szellemként” lebegtek felettünk verseiken keresztül, mivel külön erre az alkalomra írt gondolataikat, visszaemlékezéseiket is hallhattuk.
Az indulás helyszínén hangzott el a pszichológia szakon végzett, Kormányos Ákos verse Paraván című kötetéből. Később a Pivo söröző volt a második pont, ahol vele találkozhattunk. Az Élettani Intézet kapuinál következtek Lázár Bence András sorai a közelmúltban megjelent Kávé tejjel című kötetéből, aki az egyetemen orvosként végzett. A szintén pszichológus, és slam poetry körökben is ismert Gömöri Eszter szövegei a Radnóti Cafénál, majd a Reök-palota előtt hangzottak el. Gellértfi Bence, aki kommunikáció- és médiatudomány szakon végzett pedig személyesen is jelen volt a sétán, még közelebb hozva az irodalom valóságát. Szövegeinek felolvasásához a Béke tanszék, valamint az egykor az Ady tér 2 szám alatt álló kocsma épülete szolgált. Hallhattunk egy szöveget Határok és takarók, de a hamarosan megjelenő Koktél és bakelit című kötetéből is. Pejin Lea szociológus szövegei a Nyugi kert, majd a bölcsész kar Petőfi épülete előtt hangzottak el verseskötetéből, amely a Hogy meg sem érte címet viseli.
|
A sétán készült képek a galériára kattintva tekinthetők meg. |
Ritkán adódik lehetőség ilyen közel kerülni egy-egy irodalmi szöveghez, Szeged esetében viszont nagy szerencsénk van: nem kell József Attiláig vagy Radnóti Miklósig visszatekintenünk, ha ehhez alapanyagot szeretnénk találni. Erre jöttek rá az esemény ötletgazdái, Monostori András Idegenvezetések csapata, akik 2014 óta szerveznek irodalmi emléktúrákat, idegenvezetéseket a városban.
– Az irodalomnak hihetetlen ereje van az idegenvezetésben, és ez Szeged esetében különösen igaz – emelte ki Monostori András, idegenvezető, aki maga is a szegedi bölcsész karon végezte tanulmányait, az irodalommal 2014 óta ápol szorosabb viszonyt.
Az érdeklődők talán nem is sejtették, hogy egy bő másfél órának néznek elébe, amely során jól ismert helyszíneket járnak ugyan végig, de egészen új megvilágításban láthatják azokat. A legerőteljesebb érzelmek talán akkor ragadhatták magával a résztvevőket, amikor egy-egy vers által felidézett múltbeli emléket ők maguk is sajátjának érezhettek.
SZTEinfo - Kovács Pál
Fotó: Tikász Dóra