Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Első helyen végzett az Egyetemi Zenei Versenyen a Móra Koli Irish Band, Népzenei Kategóriában. A megmérettetés a zene iránt érdeklődő hallgatókat célozta meg. A versenyre való felkészülés során szerzett élményekről az együttes tagjai, Tóth Viktória Sára, az SZTE BTK néprajz szakos, Kaiser Csilla, angol-német tanár szakos, Harci Ricsárd, pszichológia szakos és Nagy Bence fizika szakos hallgatói meséltek.
Már a zenekar neve is sokat elárul a formációról, amelynek tagjai mind a Móra Ferenc Kollégium lakói. Az SZTE hallgatói itt ismerkedtek meg egymással, és a zenekar létrejötte is egy kollégiumi rendezvényhez, az éves Zenei Esthez kötődik, amelyet többek között a zenekar három tagja: Csilla, Bence és Ricsárd szervezett.
- A Móra Ferenc Kollégium Zenei Estjén a kollégiumban élő hallgatók mutathatják meg tehetségüket. Az esemény előtt rendszerint felkutatjuk, hogy, kik azok a potenciális zenészek, akik szívesen alkotnának egy csapatot egymással, fellépnének és megmutatnák magukat. Ezt követően összeszervezzük a próbákat, gyakorlunk, és a Zenei Esten előadjuk a produkciókat – kezdte gondolatait a Móra Koli Irish Band tagja, Harci Ricsárd, amihez Kaiser Csilla hozzátette: nagyon fontos a kollégisták bátorítása és biztatása, hogy ne féljenek attól, hogy nem profi zenésznek. A lényeg ugyanis az, hogy a közös zenélésen mindenki jól érezze magát.
Majd Nagy Bence kiemelte: sokan nem is tudják, milyen együtt zenélni másokkal, hiszen a legtöbben csak otthon, egyedül zenélnek, sokszor olyan hangszerekkel, amelyekkel nehezebben tudnak érvényesülni azért, mert az a legtöbb ember számára ismeretlen. Ezen az eseményen azonban ezek a személyek is kaphatnak egy olyan lehetőséget, megismerhetnek egy olyan dallamot, vagy egy kíséretet, amellyel ők is átélhetik, hogy milyen közösen, mások előtt muzsikálni.
A zenekar tagjai elmesélték, hogy az a zeneszám, amelyet az Egyetemi Zenei Versenyen, Népzenei kategóriában előadtak, egy kolis társuktól, Viktóriától származik, aki az adott zenét négy, különböző ír táncdallamból állította össze, ennek köszönhető a zenekar neve is, amely egyfajta utalás a produkcióra.
- Az ír zenével Írországban találkoztam egy családi nyaralás alkalmával, néhány évvel ezelőtt. Már akkor is hegedűvel a kezemben ültem be a kocsmákba zenélni. Később elkezdtem az interneten ír számokat hallgatni, az előadott számot is a neten találtam. Megtetszett a felvétel, kotta nélkül tanultam meg, mert szerintem csak így lehet az érzést is belevinni. Ezt követte az az ötlet, hogy szívesen eljátszanám ezt a kollégiumi Zenei Esten is – avatott be Viktória a részletekbe.
A szám előadásához Viktóriának gitárkíséretre volt szüksége. A kíséretet - habár szervezőként a kollégisták bevonása volt a fő céljuk - jelentkezők hiánya miatt Csilla és Ricsárd vállalták.
- A szervezés sok időt és energiát, na meg teendővel járt, ezért amikor Viki jelezte, hogy szeretne kíséretet a dalhoz, amit elő szeretne adni, Csillával először nem igazán voltunk vevők a feladatra – mesélte Ricsárd, aki elmondta: mindez addig tartott, amíg meg nem hallgatták a számot. Mindkettőjüket lenyűgözte a dal.
Ezt követően Csilla elmonda: társai a Zenei Estre készülő próbán improvizáltak a cajon nevű ütőshangszeren adott, fő ütemre, ami nagyon passzolt az ír dallamokhoz. Tudták, hogy a legjobb az lesz, ha ezt a hangszert Bence szólaltatja meg.
A zenekar tagjai hamar eldöntötték, hogy produkciójukat a kollégium falain kívül is meg szeretnék mutatni. Így esett az Egyetemi Zenei Versenyre a választásuk, ahol Viktória komolyzene kategóriában is indult, és második helyezést ért el.
- Az volt a legjobb, ahogy az egészet összeraktuk, hogy sikerült egy közös dolgot alkotni – emelte ki Bence. Ricsárd annak örült a legjobban, hogy egy-egy nagyon fárasztó nap után, a próbákon szerzett zenélésből származó energia feltöltötte őket. Csillának pedig külön élmény volt, hogy valakit, aki ennyire tehetséges, mint Viki támogathattak.
A zenekar tagjai pozitív élményként tekintenek a zenei versenyre, ám azt is elismerték, hogy kezdetben azért izgultak azon, hogy mennyire illeszkedik majd a produkciójuk az esemény profiljába. Félelmük persze alaptalan volt, ugyanis a zsűri örömmel fogadta az együttes rendhagyó előadását.
A Móra Koli Irish Band további terveket még nem konkretizált, de az biztos, hogy mindenképpen szeretnének később is együtt muzsikálni. Abban ugyanis mind egyetértenek, hogy az ember életében nagyon fontos szerepe van a zenének.
- A Mórában mindig is fontos volt a zene, de talán az utóbbi időben még fontosabbá vált. A Móra Kórus és a Könnyűzenei öntevékeny csoport révén minden kollégista kipróbálhatja magát egy barátságos, inspiráló közegben. „A zene az kell, mert körülölel” – zárta egy klasszikus idézettel a beszélgetést Csilla.
SZTEinfo - Bartha Karina
Fotó: Bartha Karina
