Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A legendás gyógyszerészképzés dékánjainak emeltek emléktáblát 2022. november 10-én, a Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi Ünnepségsorozata részeként, a Gyógyszerésztudományi Karon. A táblaavatást követően az MTA SZAB székház adott otthont a Gyógyszerkutatás: új metódusok, új perspektívák című tudományos konferenciának. Ezt követően bemutatták a „100 éves a szegedi gyógyszerképzés 1922-2022 ” című könyvet, ami a kar centenáriumának állít emléket.
A Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi Ünnepségsorozata részeként a Gyógyszerésztudományi Kar 2022. november 10-én emléktábla avatási ünnepséget tartott. A kar három emblematikus oktatójának és korábbi dékánjának emeltek táblát az Eötvös utcai épületben: Prof. Dr. Stájer Gézának, a Gyógyszerkémiai Intézet egyetemi tanárának, Prof. Dr. Erős Istvánnak, a Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet vezetőjének és Prof. Dr. Falkay Györgynek, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet vezetőjének.
A legendás gyógyszerészképzés dékánjainak emeltek emléktáblá. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A táblaavatón beszédet mondott Prof. Dr. Zupkó István, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar dékánja; Prof. Dr. Szakonyi Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar tudományos és gazdasági dékánhelyettese, valamint Szabóné Dr. Révész Piroska a Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet professzora.
"a néhai dékánok értékrendje útravalóul szolgál" Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Hiszem, hogy a márványtábla nem dísze a falnak, és nem múltidézés akkor sem, ha a múltba vezetnek az évszámok. Hiszem és tudom, hogy a táblák útmutatói és iránytűi a fiatalságnak, mert a néhai dékánok értékrendje útravalóul szolgál akár nehéz időszakokban is. Ebből kifolyólag pedig tudom, hogy ahogy ezek a táblák részei az épületnek, úgy válik a kar és az egész Szegedi Tudományegyetem részévé az a tudás és örökség, amit ők ránk hagytak – emelte ki Prof. Dr. Zupkó István.
 |
| Képgaléria az eseményről |
Az emléktábla-avató ünnepség zárásaként Prof. Dr. Csóka Ildikó, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai és fejlesztési főigazgatója, a Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet vezetője, Prof. Dr. Erős István volt tanítványaként osztotta meg gondolatait, és mondta el Horváth István – Tornyot raktam című versét. – A kar és az intézetek vezetősége a folytonosságot képviseli és a vers is ezt a folytonosságot hordozza, amit még személyesen professzor úr adott át nekem, mint szellemi muníció. Egykoron a legendás dékán bíztatott, most pedig én szeretném ezzel bíztatni a fiatalságot – fogalmazott.
A jubileumi programsorozat a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság Gyógyszerésztudományi Szakbizottság és Munkabizottság által szervezett „Tudomány: út a világ megismeréséhez. Gyógyszerkutatás: új metódusok, új perspektívák” című előadásával folytatódott. A Magyar Tudomány Ünnepe köré társított konferencián előadott Dr. Szabó Gábor Tamás, a Biontech társigazgatója, Dr. Körmöczi Tímea, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet kutatója, Dr. Gordana Krstić, a Belgrádi Gyógyszertudományi Egyetem kutatója, és Dr. Spaits Tamás, az Egis Gyógyszergyár Zrt. Körmendi Gyáregységének analitikai fejlesztési laboratóriumvezetője.
Dr. Szabó Gábor Tamás, a Biontech társigazgatója, aki Karikó Katalin kutatócsoportjának is tagja, az mRNS technológia alkalmazási lehetőségeiről tartott előadást.Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Az mRNS felfedezése, 1961 óta sok próbálkozás történt a molekula gyógyászati technológiaként történő bevezetésére. Vakcinálási céllal már 1993-ban egy francia kutatásban megjelent. A gyógyászati felhasználáshoz az mRNS immunogenitás kidolgozása Karikó Katalin érdeme, ehhez magyar tudás kellett. Az mRNS-alkalmazás legfőbb előnye, hogy az a citoplazmába jut be, a sejtmagba pedig sem közvetlenül, sem valamifelé átalakulás után nem kerülhet be. A fehérjeszintézist követően pedig kiszámítható időn belül lebomlik, ami rengeteg lehetőséget nyújt a jövő gyógyszerészei számára – emelte ki Dr. Szabó Gábor Tamás.
A szakmai közösségben is nívót képviselő szegedi gyógyszertudományi képzés mindig nagy érdeklődésnek örvend. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az előadók a szegedi gyógyszerészképzés kiemelkedő oktatási, kutatási és tudományos tevékenységére és széleskörű elismertségének bemutatására vállalkoztak. A magyarországi és külföldi szakmai közösségben is nívót képviselő szegedi gyógyszertudományi képzés a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán nemzetközi és magyar előadásokkal jelölte ki a következő 100 év lehetséges eredményeit.
A gyógyszerképzés 100 évvel ezelőtt kezdődött el Szegeden és a jeles centenárium alkalmából mutatták be a „100 éves a szegedi gyógyszerképzés (1921-2021)” című kötetet, szintén a SZAB-székházban.
Szabóné Dr. Révész Piroska professzor, a kötet főszerkesztője ismertette az érdeklődőkkel a művet. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A kötet csaknem 300 oldalból álló áttekintés, ami számot ad a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertudományi Kar érdemeiről, mérföldköveiről és az elmúlt száz évének jeles eseményeiről. A kötetet Szabóné Dr. Révész Piroska professzor, a kötet főszerkesztője ismertette az érdeklődőkkel. Elmondta, hogy a kutatás és a kötet kiadása egy évet ölelt fel és megköszönte mindenkinek a segítséget, aki bármilyen módon is hozzájárult a kötet megjelenéséhez. Ezen kívül betekintést nyújtott a résztvevőknek a kötet felépítésébe, ami nem csak a kar múltját, de jelenét és jövőjét is felöli. Kiemelte: az elmúlt száz évben a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertudományi Kara nem csupán fejlődött, de olyan jelentős sikereket is elért, amiket fontos dokumentálni. A képekkel illusztrált könyv egyfajta tiszteletadás is a kar egykori munkatársai felé.
100 éves a Szegedi gyógyszerészképzés (1921 - 2021) Fotó: Kovács-Jerney Ádám
„A gyógyszerképzés Szegeden 100 éve kezdődött, ami kivételes alkalmat jelent a visszatekintésre, az önértékelésre és a belátható jövő célkitűzéseinek kijelölésére is. Karunk 100 éves önmagában is mutatja, hogy az itt folyó munka jelentős hagyományokkal és figyelemre méltó eredményekkel rendelkezik” – olvashatjuk Zupkó István, dékán szavait a kötet prológusában. A kötetben megjelenik – többek között – Prof. Dr. Hohmann Judit, Prof. Dr. Csóka Ildikó, Dr. Czobor Anita, Házhagyné Dr. Radnai Erzsébet és Dr. Németh Zsófia gondolatai is. A kötetet lektorálta Prof. Máthé Imre és Dr. Miseta Mária, címzetes egyetemi docens.
Kovács-Jerney Ádám, Purger Doroti
Borítókép: Táblaavatás, tudományos konferencia, könyvbemutató – 100 éves a szegedi gyógyszerészképzés Fotó: Kovács-Jerney Ádám
