Bezár

Hírarchívum

Nyito_SZAB_szekhaz

Tudományos előadás zárta az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság online közgyűlését

Tudományos előadás zárta az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság online közgyűlését

2022. március 03.

A Covid-19 pandémia miatt ismét a virtuális térben tartott közgyűlést a Szegedi Akadémiai Bizottság. Az előző esztendő mérlege mellett az idei feladatokról és a közeljövő terveiről is szó esett. Az MTA SZAB évértékelőjét – a hagyományokat követve – tudományos előadás zárta.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Videoüzenetben köszöntötte Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kutatótársait.

A világjárvány új kihívásai

Közel két évszázados nemzeti intézmény az Akadémia, amely a kapcsolatok hálózata. A 18 ezer köztestületi tag együttes erővel teljesítheti az MTA feladatát. Az elnök, Freund Tamás szerint értéket teremteni napi szintű közös gondolkodással lehet. Az MTA partnerei, támaszai és helyi bázisai a tudós társaságnak.

SZAB_szekhaz_szep_2020.10.21_34_of_61

Hagyomány, hogy értékelnek és meghatározzák az új feladatokat az MTA területi szervezetei. Ezek a tanácskozások készítik elő a magyar kutatói közösség, az MTA májusi közgyűlését, ahol idén új akadémikusokat is választanak.

A világjárvány új kihívások elé állította a tudományt és a tudósokat. A megváltozott körülményekre úgy reagált az MTA, hogy a területi bizottságok, így a SZAB informatikai fejlesztésével lehetővé tette, hogy a rendezvények hibrid és online formájába egyaránt könnyedén bekapcsolódhassanak a köztestületi tagok. 2021-ben 15 millió forint akadémiai támogatásból újult meg az informatikai hálózat. Fontos, hogy a lehető legszélesebb körhöz jusson el a tudósok szava. 20 millió forinttal támogatta az MTA a különböző kiadványok megjelenését. „A támogatás elvetett mag, ami akkor hoz termést, ha jó talajba hull” – fogalmazott az MTA elnöke. Értékelése szerint sokszínű és kiváló munkát végeztek a tudósok.

Hitelesen a tudományról

„A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvény-sorozattal, a tudományos eredményeket hitelesen bemutató programokkal, együtt gondolkodással, a hagyományos díjak és támogatások kiosztásával jelentős tudományos feladatokat teljesítettek a területi bizottságok” – hangsúlyozta Freund Tamás. Az MTA elnöke elismerte: kevesebb nyilvánosságot kap a területi bizottságok munkája, de idén arra törekszenek, hogy anyagi és szellemi értelemben is nagyobb figyelem irányuljon a tudomány fővároson kívüli szervezőire. Példaként említette, hogy az MTA 2022-ben az informatikai hálózatai kapcsolatok fejlesztésre 50 millió forintot költ, 50 százalékkal növeli a területi bizottságok erőforrásait, továbbá megemeli itteni munkatársai bérét.

A közelmúlt eredményei közül az elnök kiemelte, hogy a 2020-ban létrehozott MTA alumni program iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Eddig kétezer akadémiai köztestületi tag vállalta, hogy egykori alma materében előadást tartson tudományos pályájáról. 2025. az MTA ünnepe és a Magyar Tudomány Éve lesz – jelentette be Freund Tamás. Az MTA jubileuma egyszerre kapcsol a múlthoz, köt a jövőhöz és kötelez a jelenben.

A „rejtőzködő elnökség” mérlege

Több mint 120 érdeklődő iratkozott fel az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Youtube csatornájára 2022. február 24-én. Az MTA SZAB munkája 2021. év keresztmetszetét adta beszámolóival a „rejtőzködő elnökség” – ahogy Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke nevezte a világjárvány miatt többnyire a virtuális térben dolgozó tudós csapatot.

2020.10.21_20_of_61

Megemlékeztek a szegedi akadémikusok két társukról: a múlt évben elhunyt Fülöp Ferencről, az MTA SZAB korábbi elnökéről és Alföldi Lajosról, az SZBK egykori főigazgatójáról.

Krisztin Tibor kiemelte: a SZAB több korábbi programja, továbbá a „Tudósok az Ön egészségéért” előadás-sorozat elérhető az MTA SZAB Youtube csatornájáról.

Több mint 30 tudományos rendezvénynek adott otthont a SZAB a Magyar Tudomány Ünnepén. Siker volt, közel 60 bor versengett szeptemberben a „Tudósok borai” címért. Elmaradt viszont az „Akadémikusok nyakkendő nélkül” és a „Milyen egyetemet szeretnénk?” program. A rendezvények száma jelentősen visszaesett az elmúlt két évben.

A tervekről szólva azt hangsúlyozta a SZAB-elnök, hogy folytatják, ami eddig érték volt. Élénkíteni szeretnék a kapcsolatot a régióval, kiemelt partnerként az ELI lézerkutató központtal. Fontos feladatnak ígérkezik az épület felújításának a folytatása.

Ismeretterjesztés a SZAB-ban

Nehéz a tudományos eredmények disszeminációja a Covid-19 világjárvány idején. Ez a SZAB szak- és munkabizottságok tapasztalata is. Görög Márta, a SZAB tudományos titkára összegezte a 2021. évi eredményeket.

GorogM

Az MTA SZAB közgyűlés zárásaként „Mikotoxinok a táplálékláncban, mi a megoldás?” címmel tudományos előadást tartott Mesterházy Ákos. Az MTA rendes tagja kutatási területe a búzanemesítés, a növényi rezisztencia és az élelmiszer-biztonság. Tudományos pályafutása során a növénypatológia és -nemesítés területén elért kiemelkedő, nemzetközi szinten is jelentős eredményeket. A búzában, illetve a kukoricában felhalmozódó mikotoxin méreganyag mennyiségének csökkentését célzó védekezési stratégia kidolgozójaként végzett kimagasló színvonalú munkát. 2021-ben Széchenyi-díjban részesült.

Mesterhazy_Akos_akademikus

„A mikotoxinok világszerte nagyon sokféle növényen előfordulnak, globális jelentőségük elsősorban a gabonafélékben van. Járványos években akár 50-100 milliárd forintos kárt is képesek okozni” – fogalmazott Mesterházy Ákos.

A nagyobb rezisztencia, ellenállóképesség kisebb toxintartalmat eredményez. Ezt hagyományos és molekuláris genetikai eljárásokkal is igazolta az akadémikus. Szerinte toxinvizsgálatok nélkül nem szabad fajtákat a köztermesztésben tartani vagy oda beengedni.

„A búza és a kukorica ellenállóságát számos, eltérő funkciójú QTL, azaz gént tartalmazó kromoszómaszakasz okozza. A hagyományos fenotípusos szelekció ma még hatásosabb, mint a marker támogatta. Míg a búzánál az ellenállóság nem fajspecifikus, a kukoricánál igen, ezért itt a különböző gombákkal szembeni rezisztenciát és toxinérzékenységet külön kell vizsgálni.”

A fajták és jelöltek szűrése már rövid időn belül lényeges toxincsökkentést tesz lehetővé a kalászosokban és kukoricában. Ezért a legfontosabb feladat a fajtaminősítés reformja, ami lehetővé teszi az alacsony kockázatú fajták előtérbe helyezését és a fogékonyak kizárását. Az ehhez szükséges módszereket kifejlesztette, és a szükséges tudást öt évtized munkájával megszerezte Mesterházy akadémikus és csoportja.

Hosszabb távú munka a nemesítés. „Itt a legjobb rezisztenciaforrásokéval vetekedő őszibúza növényeket is előállítottunk kiváló egyéb gombabetegségekkel szembeni rezisztenciával kombinálva, jelentős részükben kiváló minőséggel is. Mivel a rezisztencia nem immunitás, az optimális talajművelés, fungicidhasználat, együtt integrált, táblára optimalizált növénytermesztés tudja biztosítani az alacsony toxinkockázatot járványos években is” – hangsúlyozta az akadémikus. A szegedi kutatás nemzetközi színvonalú, elismertségét a Stanford Egyetem tudománymetriai felmérései is igazolják.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Sahin-Tóth István, Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek