Mit keres a viharvadász?

Az SZTE alumnusa azt tanácsolja, hogy aki viharvadászatra adja a fejét, előtte mindenképpen tájékozódjon a lehetséges eseményekről és figyelje az előrejelzéseket, valamint ne vegye félvállról a kiadott riasztásokat. Ma már akár a terepen is hozzá lehet férni a legfrissebb elemzésekhez és adatokhoz, információkhoz az időjárással kapcsolatban. Ezeket érdemes folyamatosan figyelni a szakértő szerint. Tóth Gáborral készítettünk hosszabb interjút.

- Melyik volt előbb, a fotózás vagy a geográfia iránti szeretet?

- A természettudományok mindig is közel álltak hozzám, a reál tantárgyak jellemzően jobban is mentek a tanulmányaim során. Gyerekkoromban is mindig az eget néztem, főleg amikor konvektív események voltak, meg köveket gyűjtöttem, ásványokat és kőzeteket egyaránt. A gimnáziumban is a földrajz volt a választott érettségi tantárgyam, ebből én voltam a legjobb az évfolyamomban, országos versenyt is nyertem és voltak más szép eredmények is.

A viharok szeretetét nem tudom, örökölhettem-e valakitől, vagy akár a fotózást, mert a közvetlen rokonságban nem volt senki, akit különösebben érdekelt volna. Édesanyámnak volt egy nagyon egyszerű filmes gépe, kamasz koromban azzal gyakran kattintgattam, vittem kirándulásokra. Aztán az egyetemi évek alatt kezdett érdekelni ismét, amikor geográfus hallgatóként alaposabban tanultam meteorológiát és annak társtudományait, igaz ezekből engem legfőképpen a felhők és villámok típusai érdekeltek. Ezeket szerettem is volna megörökíteni, így befektettem egy komolyabb gépbe, igaz egy ideig kevésbé tudatosan fotóztam, nem is szerkesztettem a képeket, csak kattintgattam a vakvilágba. Nehéz eldönteni, melyik volt előbb, olyan ez, mint a tyúk meg a tojás esete.

- Milyen eszközökre van szükség a viharvadászathoz?

- Ha ezt a kérdést 10-15 évvel ezelőtt kellene megválaszolnom, akkor azt mondanám, hogy egy tükörreflexes gép mindenképpen szükséges hozzá. Igaz ma is ezt javaslom, ha valaki megkérdezi tőlem, de meg kell hagyni, hogy a mobil telefonok és akciókamerák óriási fejlődésen mentek át az utóbbi években. Ami mégis a tükrös (vagy ma már tükör nélküli, de tudásában és felépítésében tükörreflexes) gépek mellett szól, az a beállítások variálhatósága, a nyers kép minősége utómunkához, illetve az objektívek nyújtotta minőségbeli előnyök. Akármennyire is jó egy mobil, nem hasonlítható össze egy jobb minőségű objektívvel.

Ami még fontos - főleg villámoknál - ha van egy stabil állványunk, ehhez ugyanis a legtöbb esetben hosszú záridőre lesz szükségünk. Persze vannak kiegészítők, mint rádiós vagy vezetékes kioldó amivel exponálni tudunk (esetleg villám kioldó nappali villámokhoz), szűrők, esőálló felszerelés nekünk és a gépnek, mobilinternet az események követéséhez és valami közlekedési eszköz, ami lehet pusztán a lábunk, vagy ahogyan Amerikában látjuk, csakis erre a célra épített páncélozott autó is.

- Hogyan lehet jó képeket készíteni az időjárásról?

- Egy jó kép egyik alapfeltétele a "jókor jó helyen lenni" elve, avagy hiába fotózok le egy szép villámot vagy szivárványt, ha a kép többi részén zavaró elemek, vezetékek stb. vannak. Van, ahol ez jól mutat, de ritka az ilyen eset. Aki a természet elemeivel szeretne viharfotókat kombinálni, annak ismernie kell a jó viharvadász helyeket és/vagy gyorsan felismernie, hogy milyen úgynevezett előtérrel fotózzon meg egy-egy témát. Szokták mondani, hogy ehhez szem és érzék kell, ami feltétlenül igaz is, viszont tapasztalati úton ez elsajátítható.

Fontos a kép minősége is, főleg ha utómunkát is akarunk végezni a fotóinkon, jelentősen lehet javítani egy-egy nyers képet, de vigyázat, ugyanilyen könnyen el is lehet rontani! Eleinte én is elkövettem sok-sok banális hibát a látvány és hatás kedvéért, ma már tudom, hogy a kevesebb nem csak néha több, a realisztikus képfeldolgozás a nézőközönségnek is sokkal befogadhatóbb. Visszatérve a nyers képekre, ismernem kell a gépem lehetséges beállításait, hogy mit-mikor milyen értékekkel fotózzak, ez manapság könnyebben tanulható, mint 15 éve, hiszen rengeteg oktató anyag érhető el ingyenesen is, közösségek léteznek egymás segítésére. Emellett persze a tapasztalati tudás elengedhetetlen, ez legfőképpen a villámok fotózására érvényes.

-  Milyen veszélyek leselkednek a fotósra munka közben?

- A fanatikus viharvadász számára nincs veszély, mondja egy viharvadász. De természetesen van, de sokan keresik a végleteket, és ez a tengerentúli vadászokra különösen igaz. Itthon azért nincsenek nagy veszélyek: relatíve ritka a károkozó jégverés, vagy az orkán erejű szél, szélnyomás, ami esetleg kárt tehetne a terepen kint álló vadászba, a felszerelésébe vagy a járművébe adott esetben. Viszont jobb ezeket figyelni és időben megfutamodni, első a biztonság, én mindig ezt szoktam mondani. Persze magam nem mindig tartottam be, áztam bőrig nem egyszer, első gépem is beázás miatt ment tönkre, jeget is kaptam már a fejemre, de extrém közeli villám élményem is volt, ami után át kellett gondoljam, hogy mi is a fontosabb: egy-egy fotó, vagy az élet? Talán a villámveszély amit a legkomolyabban kell venni vadászatkor, mert nem igazán lehet rá felkészülni, nem olyan mint egy szinte fekete radarjel a térképen, amiből tudni fogom, hogy biztosan felhőszakadás lesz. A villám képes 20-30 km-t utazni a felhőben, hogy aztán a talajba csapjon, így aztán már az elején jobb, ha olyan helyet keresünk, ami biztonságot nyújthat a terepen, jóllehet némi kockázat így is van.

Algyőnél készült a kép 2022. május 24-én.

- Milyen elismerései vannak a munkával kapcsolatban?

- Számomra a legnagyobb elismerés, ha egy-egy fotóval nagy közönséget tudok megszólítani és az ő reakcióik is pozitívak. De ugyanígy elismerésként élem meg azt is, ha megkeresnek azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e elindulni vadászni és merre, vagy épp felhőtípust szeretnének beazonosítani és tudják, hogy tőlem  biztos választ kapnak. De természetesen szerepeltek a fotóim pályázatokon és kiállításokon is, ezeken első helyezéseim is vannak, de be kell vallanom, nem vagyok az a szorgalmasan pályázó típus. Amire még büszke vagyok, hogy már több alkalommal tarthattam előadást a SZTE Éghajlattani Tanszékén a Kutatók Éjszakája keretein belül, időjárás fotózás és villám témakörökben. Pár évvel ezelőtt írtam egy átfogó cikket a villámok kialakulásáról és típusairól, ez talán ma az egyik leginformatívabb magyar cikk a témában, az Időkép hasábjain olvasható.

- Mi a sorsa a képeknek?

- A képeket leginkább online formában láthatja a közönség, vannak különböző csatornák ahol szoktam ezeket publikálni. Több fotóm szerepelt már  - részben pályázatok kapcsán - digitális és nyomtatott média tartalmakként, de szerepeltek már egyéni kiállításokon is, illetve van egy állandóan látható galéria itt Szegeden az Éghajlattani Tanszéken, aminek különösen örülök. Ritkábban, de vannak privát megkeresések is falikép nyomtatásokra, ez a lehetőség ma is adott bárki számára.

-  A klímaváltozás milyen hatással van a viharvadászatra?

- Ez egy nehéz kérdés. Az elmúlt éveket figyelve az a tapasztalatom, hogy a szélsőségek erősödése jellemző itt a Kárpát-medencében. Sok esetben a csapadék gyakorisága ritkult, azaz egy hónapban kevesebbszer esik csapadék (területi átlagban az is elmondható, hogy kevesebb is esik), viszont lokálisan nagyobb mennyiségek esnek. A csapadékos eseményekhez viszonyítva több a károkozó vihar, amelyekben leggyakrabban a jég és a szél okozza a pusztítást. A viharvadász látványos felhőformákra és villámokra igyekszik vadászni és sajna még mindig megvan a téveszme sokakban, hogy akik vadásznak, azok a pusztítást is várják, de ez nem így van.

Egy időben például a kora nyári időszakban rendre érkeztek a szlovén instabilitási vonal mentén a látványos peremfelhős zivatarok, mára ez szinte teljesen eltűnt, sokkal hektikusabbá váltak a frontokhoz tartozó látványos események. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek, inkább azt, hogy adott esetben többet kell utazni egy-egy vadászat alatt.

-  Mikor elégedett?

 - Egy viharvadászat sikerét sokféleképpen lehet mérni. Aki útnak indul, hogy fotózzon, videózzon, vagy csak átélje, azt az adrenalin hajtja (ritkább esetben a meteorológiai adatgyűjtés), így, ha már lát látványos felhőformákat, villámokat, akkor már nyert. Ez egy nagyon hektikus hobbi, a mi égövünkön az év csaknem fele zivatarok nélkül telik, sőt igazából cirka 4 hónap, ami szóba jöhet, és ha csak mondjuk megyén belül indulok el, akkor még inkább szűkül az események száma. Távolabbi utaknál pedig mérlegelni is kell, megéri-e a belefektetett idő és pénz. Idén szeretnék több időt vadászatra szánni, távolabbi helyekre is, igaz ezek több tervezést is igényelnek, de nagyobb kalandot is tartogatnak, főleg ha társasággal tud elindulni az ember.

SZTEinfo/Lévai Ferenc

Fotó: Tóth Gábor