A legkiválóbb szakemberekkel és a legjobb gazdászokkal szoríthatott kezet az SZTE MGK dékánja az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon

A díjazott a gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézetében dolgozott az elmúlt negyven évben, amely csak nevében változott az évek során, korábbi neve Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet volt. Magát a Központot az Agrárminisztériumot vezető miniszter 2019. június 1-jével hozta létre a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ tápiószelei Növényi Diverzitás Központba való integrálásával. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ baromfitelepén az őshonos baromfifajtákat nukleusz populációkban tartják. Dr. Barna Judit tevékenységének része, hogy az itt található 4-5 ezer állat ellátó állatorvosként is dolgozik, fő tevékenysége azonban a kutatás volt, madárszaporodás-biológiai témában végzett vizsgálatokat, ezen a területen nyerte el a PhD fokozatot is 1998-ban, továbbá ebben a témában vesz részt az egyetemi oktatásban is, amelyért 2011-ben a Szent István Egyetemen munkáját címzetes egyetemi tanári címmel ismerte el. Mint mondta, arra a legbüszkébb, hogy a Központban országos szinten egyedülálló szaporodásbiológiai laboratóriumot hoztak létre, ahol az őshonos baromfifajták fenntartását nemcsak élőállat-formában biztosítják, hanem ivarszerveik hosszú távú mélyhűtéses tárolásával is fenntartják a madarakat.

A régi baromfifajták, illetve a pulyka, a gyöngytyúk és a vízi szárnyas spermabankjuk pedig nemzetközi szinten is egyedülálló, amely 4-5 ezer mintát tartalmaz. Kollégái a nőivari, korai naposkori ivarszerv-transzplantációval kísérleteznek egy mélyhűtés beiktatásával, de embrionális sejteket is ki lehet nyerni a termékeny tojásból, amelyet szintén mélyhűtenek, majd átültetnek egy másik tojásba – ismertette a Központ fő kutatási tevékenységeit Dr. Barna Judit. „Meghatódtam, hogy valakinek eszébe jutottam” – mondott köszönetet a Sófalvy Ferenc-díjért. Hozzátette, személyesen ismerte a díj névadóját, ezért különösen megtisztelő számára az elismerés. Emlékeztetett, Hódmezővásárhelyen is fenntartják a kendermagos és a kendermagos kopasz baromfifajtákat, ami nagyon fontos annak elérésében, hogy ne csak egy helyen legyen meg az állomány.

A díjátadón nemcsak Dr. Barna Judit munkáját ismerték el Sófalvy Ferenc-díjjal, hanem a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ is megkapta a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának különdíjat több évtizedes tenyésztői és génmegőrzési munkájáért.

Az őshonos magyar tyúk fajtacsoportban a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ a II. helyezést érte el a fogolyszínű magyar tyúkjával, míg az egyéb őshonos és régen honosult baromfifajták kategóriájában az I. helyezést szerezték meg a parlagi gyögytyúkjukkal, a II. helyezést a rézpulykájukkal, valamint a III. helyezést a fodrostollú magyar lúdjukkal.

A díjátadón baromfitenyésztés kategóriában elismerésben részesült továbbá az SZTE Tangazdaság Kft. is, az őshonos tyúk fajtacsoport I. és II. helyét szerezték meg a kendermagos magyar tyúk és a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk fajtákkal.

Farkas Zoltán magántenyésztő kapta az SZTE Mezőgazdasági Kar juhtenyésztési különdíját a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a német húsmerinó és landschaf merinó növendék kosaiért, amelyet Dr. Mikó Edit, a Kar dékánja adott át.

A fajtacsoport általános küllemi bírálati szempontjaihoz mérik a saját állataikat a kiválasztásnál, általában 5-8 állatot jelölnek ki előzetesen fajtabírálatra, majd a kiállítás előtt a legszebbeket hozzák el ténylegesen bemutatni – mondta Farkas Zoltán. A német húsmerinónál a húsjegyek, a kerek hátsó combok, a széles mellkas, és a kopasz lábak a jellemzők, míg a landschaf merinó országosan is egy ritkább fajta, jellegre, gyapjúra hasonló a merinóhoz, viszont egy kettős hasznosítású, nagytestű állat, nem ritka anyai vonalon a 100-110 kilós anya sem, apai vonalon pedig 140-150 kilós kosokkal dolgoznak – tette hozzá a tenyésztő. A magas, lábas, kifejlett állatok utódai nagysúlyú bárányként, akár a 35 kilogrammot is elérik.

Farkas Zoltán 2003 óra foglalkozik törzstenyésztéssel, az a terve, hogy a fiának adja majd át a tenyészetet. A törzstenyésztés komoly megmérettetés, amely nem jelenti azt, hogy ha valaki rendelkezik törzsállattal, úgy is tud tenyészteni, így a tenyésztőnek nagyon jól ismernie kell a saját állatait, tudnia, hogy mit mivel érdemes pároztatni, milyen vonalat vinne tovább az állományban. Farkas Zoltán köszönetét fejezte ki az elnyert díjjal kapcsolatban. „Azért jövünk a kiállításra, hogy megmutassuk magunkat, ha ennek az eredménye egy komoly elismerés, az a legnagyobb öröm a számunkra” – mondta a tenyésztő. Hozzátette, minden díját egy vitrines szekrényben őrzi, mindegyikhez személyes emlékek fűzik, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának díja egy olyan elismerés, amelyet első alkalommal nyert el.

A XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon rendezték meg az Agrárszakképző Intézmények II. Országos Gazdászversenyét, amelyen délelőtt elméleti feladatokkal, délután pedig gyakorlati megmérettetésekkel várták a középiskolás csapatokat.

A feladatok között a takarmányok kimérésétől a palántázáson át, a dróntérkép értelmezéséig sokféle kihívással kellett megküzdeniük a versenyzőknek. A versenyen a kérdések sorában még a haszonállat súlybecslése vagy a ló részeinek felismerése is szerepelt, de azt is megmutathatták a gyerekek, hogy miként tudják használni mobil eszközeiket a mezőgazdaságban.

A Szegedi Tudományegyetem oktatói segítőként vettek részt a verseny lebonyolításában, Dr. Kocsisné Dr. Gráff Myrtill, főiskolai docens, Szamosköziné Dr. Kispál Gabriella, adjunktus valamint Gyalai Ingrid és Szarvas Adrienn, illetve Bordé Ádám és Beier László tanársegédek működtek közre. Dr. Benk Ákos, főiskolai docens pedig műsorvezetőként vállalt fontos szerepet a Gazdászversenyen. Dr. Mikó Edit, az SZTE MGK dékánja a zsűriben képviselte Karunkat, a szervező Alföldi Agrárszakképzési Centrum rendezvényén, amelynek főigazgatója szintén karunk oktatója, Dr. Horváth József, egyetemi docens.

A megmérettetés I. helyezettje a Déli ASzC Kiskunfélegyházi Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapata lett (versenyző diákok: Becsei Dávid, Kerepesi Roland, Turuc Tamás, felkészítő oktató: Kiss Jenő), II. helyezést az Északi ASzC Serényi Béla Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola csapata vívta ki Putnokról (versenyző diákok: Demeter Bence, Kompán-Fresó Ádám, Új-Tózsa Koppány, felkészítő oktatók: Földvári István, Takács Károly), míg a III. helyezett: Alföldi ASzC Gregus Máté Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola csapata lett Hódmezővásárhelyről (versenyző diákok: Grósz Valter, Gyúrós Péter, Sándor Richárd, felkészítő oktató: Szabó Ákos). A három első helyezett az SZTE Mezőgazdasági Kar Különdíját is elnyerte, amelyet Dr. Mikó Edit, a Kar dékánja adott át. A nyeremény az ajándékcsomagok mellett az I. helyezett csapat tagjai számára 150 ezer, a II. helyezett csapat tagjai számára 100 ezer, a III. helyezett csapat tagjai számára pedig 75 ezer forint ösztöndíjat jelent, amelyet a Kar hallgatójaként fognak megkapni.

A XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok utolsó napján tartotta meg Karunk a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel közösen a XXXVI. Szent György Napi Juhásztalálkozót. Dr. Mikó Edit, a Mezőgazdasági Kar dékánja a hagyományőrzést emelte ki köszöntőjében.

A galéria a fenti képre kattintva tekinthető meg.

Kiss György, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség termelési alelnöke megerősítette, a juhászatnak hosszú távon is van jövője, és az ágazat jelentős technológiai fejlődést is magáénak mondhat a generációváltással. A rendezvényen Csomai Géza, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Állattenyésztési Osztály, Legeltetésre Alapozott Állattartási Alosztályának vezetője köszöntőjében a legeltetés fontosságát hangsúlyozta, amely a mostani takarmányárak mellett egyre kiemeltebb szerepet kap. Ezernél is többen vettek részt abban a kérdőíves felmérésben, amely a legelőtulajdonosokat az országban lévő gyepek állapotáról kérdezte meg. Hozzátette, az utóbbi három évtizedben ez a terület nem kapott elég figyelmet, ez azonban a jövőben változni fog. Bátor Árpád, a Juh és Kecske ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta, hogy az általa képviselt szervezet hosszas egyeztetés után jött létre, amelynek a fő feladata, hogy az ágazat szereplőit segítse.

A találkozón a kilátogatókat juh- és kecsketermékekből készült ételek gasztronómiai bemutatójával illetve az ágazathoz kapcsolódó technológiai és kézműves látnivalókkal, továbbá juhnyírási és -körmözési bemutatókkal, valamint folklórműsorral és gyermek-rajzversennyel is vártuk. A bográcsokban hagyományos juhász ételek rotyogtak. A főzőket a főszínpadon mutatta be az egyik szervező, Dr. Kocsisné Dr. Gráff Myrtill, az SZTE MGK főiskolai docense az érdeklődőknek.

SZTEinfo - Géczi Emese